Dordrechti zsinat

A dortani zsinat egy nemzeti zsinat volt, amelyre 1618-1619-ben került sor a hollandiai Dordrecht városában. A holland református egyház azért tartotta a gyűlést, hogy megvitasson egy nagyon fontos kérdést a holland egyházakban, amely Jacobus Arminius tanításaival és az arminiánizmus térnyerésével kezdődik. Az első gyűlésre 1618. november 13-án került sor, az utolsó, 154. gyűlésre pedig 1619. május 9-én.

A találkozóra meghívást kaptak nyolc különböző ország református egyházainak tagjai is. A Dort név a hollandiai Dordrecht város angol neve, és ma is a név kiejtése szerint használják. Ezt a zsinatot, illetve találkozót általában dordti zsinatnak vagy dordrechti zsinatnak nevezik.

A dortani zsinat. Az arminiánusok a középső asztalnál ülnek.Zoom
A dortani zsinat. Az arminiánusok a középső asztalnál ülnek.

Cél

Azért hívták össze ezt a gyűlést, hogy rendezzenek egy olyan kérdést, amely az arminiánizmus elterjedése után merült fel a holland gyülekezetekben. Jacob Arminius halála után a vele azonos módon hívő emberek ellenezték a Belga Hitvallást és Kálvin János és Theodore Beza tanításait. Arminius követői a Confessionnel kapcsolatos problémáikat egy 1610-es Remonstrance című írásban tették közzé. Az ebben a dokumentumban felsorolt dolgok követőit remonstranciáknak nevezték. A Kálvin János tanításait követő kálvinistákat kontraremonstranciáknak nevezték.

A Remonstrációban és néhány későbbi írásban az arminiánusok a kálvinista Belga Hitvallás alternatívájáról írtak, és számos olyan dolgot említettek, amellyel nem értettek egyet. Tanították a kiválasztást azon az alapon, hogy Isten tudja, ki fog hinni, az egyetemes engesztelést, az ellenállóképes kegyelmet és a kegyelemtől való eltávolodás lehetőségét. Simon Episopius volt a szónoka annak a 13 remonstransztránsnak, akiket 1618-ban a zsinatra hívtak.

A gyűlések vége és a dortani kánon

A gyűlések a remonstransztránsok nézeteinek elutasításával zárultak, és minden egyes pontra vonatkozóan kifejtették a református tanítást. Ezeket néha a kálvinizmus öt pontjának nevezik, és a "TULIP" öt betűjellel emlékeznek rájuk.

A Dorti Zsinat határozata a Hollandiában vitatott tanítás öt fő pontjáról, amelyet Dorti Kánonok néven ismerünk, a zsinat által hozott döntések indoklása.

A kánonok nem a református tanítás abszolút magyarázatát hivatottak adni, hanem csak azt az öt tanítási pontot magyarázzák, amelyről vitatkoztak.

Kapcsolódó oldalak


AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3