Labdaházi eskü
Az eskü egy fogadalom volt, amelyet 1789. június 20-án, a versailles-i kastély melletti teniszpályán írt alá a francia harmadik rend 577 tagja közül 576-an és az első rend néhány tagja.
A Főkormányzóság üléstermét véletlenül bezárták, de a harmadik rend úgy gondolta, hogy ez a jogaik megsértése, és nagyon dühösek voltak a királyra. Egy közeli fedett teniszpályán álltak meg. Esküt tettek, hogy addig nem mozdulnak, amíg "a nemzet hangja meg nem hallatszik", és követeléseiket nem teljesítik. Csatlakoztak hozzájuk a nemesek és a papság.
A szavazás mindig is osztályok szerint történt, és általában a papság és a nemesség azt támogatta, amit a király akart, így a középosztály szavazata nem számított. A középosztály azzal érvelt, hogy a szavazásnak "közvélemény-kutatással" és nem rendelés alapján kell történnie, mivel több képviselőjük volt, mint az első két birtoknak együttvéve. Azt is akarták, hogy a főrendiház egy testületként ülésezzen, így a szavazás nem osztályok szerint, hanem szavazással történjen.
Egy héttel később a király beleegyezett, és a Főtanácsok "nemzetgyűlésként" ültek össze.
Jacques-Louis David vázlata a teniszpálya esküjéről. David később az 1792-es Nemzeti Konvent képviselője lett.
Az aláírások
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Ki írta alá az "eskü" néven ismert fogadalmat?
V: A francia harmadik rend 576 tagja és az első rend néhány tagja írta alá a fogadalmat.
K: Mikor írták alá az "esküt"?
V: Az "esküt" 1789. június 20-án írták alá.
K: Hol írták alá az "esküt"?
V: Az esküt a Versailles-i palota közelében lévő fedett teniszpályán írták alá.
K: Miért tett ünnepélyes fogadalmat a harmadik rend, hogy nem mozdul?
V: A harmadik rend ünnepélyes fogadalmat tett, hogy nem mozdul, amíg "az ország hangja meg nem hallatszik", és kéréseiket nem teljesítik.
K: Miért haragudott a harmadik rend a királyra?
V: A harmadik rend azért haragudott a királyra, mert a Főkormányzóság üléstermét véletlenül bezárták, amit a jogaik megsértésének tekintettek.
K: Mi mellett érvelt a középosztály a szavazás tekintetében?
V: A középosztály amellett érvelt, hogy a szavazás ne osztályok szerint, hanem "szavazással" történjen, mivel több képviselőjük volt, mint az első két státusznak együttvéve.
K: Mi történt egy héttel az "eskü" aláírása után?
A: Egy héttel később a király beleegyezett a középosztály követeléseibe, és a főrendiházak "nemzetgyűlésként" ültek össze.
