Three Mile Island-i baleset
Az 1979-es Three Mile Island-i baleset a pennsylvaniai Three Mile Island-i atomerőműben "az Egyesült Államokban az atomenergia-szabályozás ötvenéves történetének legfontosabb eseménye" volt. Sokan az eseményt az Egyesült Államok atomenergia-iparának fordulópontjaként értékelték. A Three Mile Island-i erőmű a pennsylvaniaiHarrisburg közelében található. A baleset 1979. március 28-án, szerdán kezdődött, és az atomerőmű 2-es blokkjának részleges magolvadását eredményezte. A 2-es blokk nyomottvizes reaktora 900 MWe kapacitású volt.
A TMI erőműben bekövetkezett válsághoz vezető események láncolata több kisebb berendezés meghibásodásából állt, amelyeket az üzemeltetői hibák drasztikusan súlyosbítottak, és súlyos balesethez vezettek. A Three Mile Island-i balesetet nagyrészt a válságkezelés kudarcának tekintik. A könyv egyik kritikusa szerint:
A reaktorok üzemeltetőit nem képezték ki a baleseti körülmények kezelésére, és az NRC nem alakított ki hatékony kommunikációt a közművekkel. Ráadásul a baleset bekövetkezése után a hatáskörök nem voltak jól körülhatárolva. A nyilvánosság egymásnak ellentmondó jelentéseket kapott, ami szükségtelen pánikot és evakuálásokat okozott. A szabályozási rendszer e rendszerszintű gyengeségei tették lehetővé, hogy a tehetséges emberek elkövethessék azokat a hibákat, amelyeket elkövettek.
A TMI-2 reaktormagjának nagy része megolvadt, bár csak 1985-ben vált világossá, hogy részleges olvadás történt. A TMI-válság során a legnagyobb aggodalomra a magot tartó nyomástartó edény tetején kialakult hidrogénbuborék adott okot:
Bár a vélemények eltérőek voltak, egyes reaktorszakértők attól tartottak, hogy a hidrogénbuborék idővel gyúlékony vagy - ami kevésbé valószínű - robbanásveszélyessé válhat az edényben lévő szabad oxigénnel egyesülve. Ha a buborék elégne vagy felrobbanna, akkor megrepedhetne a nyomástartó edény, és a sérült reaktormagot a konténmentépületbe kényszerítené. Az edény elvesztése nem tenné elkerülhetetlenné a konténment átszakadását, de növelné a katasztrofális sugárzáskibocsátás kockázatát.
Végül a Three Mile Island-i baleset, bár "súlyos válságot okozott, nem okozott közegészségügyi katasztrófát". A magolvadással szemben a nyomástartó tartály kitartott, és az erőmű szigetelőszerkezete nem sérült meg. Az illékony sugárzás legveszélyesebb formáiból csak "kis mennyiség jutott a légkörbe". A TMI-2 tisztítása 11 évig tartott és körülbelül 1 milliárd dollárba került.
J. Samuel Walker szerint a TMI-baleset széles körű kritikát váltott ki az atomenergia-technológiával, a nukleáris iparral és az NRC-vel szemben. A kritikusok az iparágat és az NRC-t hibáztatták a baleset előtti és utáni rossz teljesítményük miatt. A válság által kiváltott nemzetközi figyelem megduplázta az atomenergia-ellenes mozgalom elszántságát és növelte hitelességét. Vitatható, hogy az Egyesült Államok nukleáris ipara azóta sem heverte ki.
Walker arról számol be, hogy a balesetből eredő hosszú távú sugárzási hatásokat vizsgáló tanulmányok ellentmondásos következtetésekre jutottak, de úgy tűnik, hogy a rákos megbetegedések számának növekedése elég csekély ahhoz, hogy véletlenül következzen be.
A Three Mile Island-i sugárzás eltávolításán dolgozó tisztító személyzet
Three Mile Island atomerőmű. Az olvadási reaktorok a kisebb, lekerekített tetejű kupolákban vannak.
Jimmy Carter elnök a Three Mile Islandről a pennsylvaniai Middletownba tart, 1979. április 1.
Kérdések és válaszok
K: Mikor történt a Three Mile Island-i baleset?
V: A Three Mile Island-i baleset 1979. március 28-án történt.
K: Hol történt a Three Mile Island-i baleset?
V: A Three Mile Island-i baleset a pennsylvaniai Three Mile Island-i atomerőműben történt.
K: Mekkora volt a 2-es blokk nyomottvizes reaktora?
V: A 2. blokk nyomottvizes reaktorának kapacitása 900 MWe volt.
K: Mi okozta a válságot a TMI erőműben?
V: A TMI erőműben bekövetkezett válságot több kisebb berendezés meghibásodása okozta, amelyet az üzemeltetői hibák drasztikusan súlyosbítottak.
K: Mi volt a legnagyobb aggodalom forrása a TMI válsága során?
V: A TMI válság idején nagy aggodalomra adott okot egy hidrogénbuborék, amely a magot tartó nyomástartó edény tetején alakult ki. Félő volt, hogy ez a buborék gyúlékony vagy robbanásveszélyessé válhat, és potenciálisan megrepedhet a nyomástartó edény, és a sérült reaktormagot a konténment épületbe kényszerítheti.
K: Történt-e az incidens következtében a szigetelés átszakadása? V: Annak ellenére, hogy részleges olvadás következett be, az incidens következtében nem történt a szigetelőszerkezet átszakadása. Csak "apró mennyiségű" illékony sugárzás jutott a légkörbe.
K: Mennyi időt vett igénybe a baleset utáni takarítás, és mennyibe került? V: Az incidens utáni takarítás 11 évig tartott, és körülbelül 1 milliárd dollárba került.
