Szupervulkán

A szupervulkán olyan vulkán, amely képes olyan vulkánkitörésre, amelyből 1000 km-nél3 (240 köbméternél) nagyobb térfogatú dolgokat lövell ki. Ez több ezerszer nagyobb, mint a legtöbb vulkánkitörés, amely hosszú idővel ezelőtt történt. Szupervulkánok akkor keletkezhetnek, amikor a Földben lévő magma egy forró pontból a kéregbe emelkedik, de nem képes áttörni a kérget. Egyre nagyobb és nagyobb nyomás épül fel egy nagy és növekvő magmamedencében, amíg a kéreg már nem bírja tovább a nyomást.

Bár nem sok negyedidőszaki szupervulkán van, a szupervulkánkitörések általában nagyon nagy területeket borítanak be lávával és vulkáni hamuval. Ezek az időjárás hosszan tartó változását is okozhatják (például egy kisebb jégkorszak kiváltását), ami elegendő ahhoz, hogy esetleg fajokat pusztítson ki.

A világ ismert szupervulkánjainak térképe:      Vulkánkitörési index (VEI) 8 Vulkánkitörési index (VEI) 7Zoom
A világ ismert szupervulkánjainak térképe:      Vulkánkitörési index (VEI) 8 Vulkánkitörési index (VEI) 7

Terminológia

A "szupervulkán" kifejezést először a BBC népszerű tudományos televíziós műsorában, a Horizonban használták 2000-ben az ilyen típusú kitörésekre.

A vulkanológusok (akik vulkánokkal foglalkoznak) és a geológusok tudományos munkájukban nem mondják, hogy "szupervulkánok". Ennek az az oka, hogy a szó sokféle geotermikus állapotot jelenthet. A szakemberek azonban 2003 óta használják a kifejezést, amikor a nagyközönségnek mutatják be a dolgokat. A megakaldera kifejezést néha olyan kalderákra használják, amelyek meglehetősen hasonlítanak a szupervulkánokhoz, mint például a Blake River Megacaldera Complex az Abitibi zöldkőövezetben Ontario és Quebec tartományban, Kanadában.

Kapcsolódó oldalak

  • Toba katasztrófa elmélet

További olvasmányok

  • Mason, Ben G. (2004). "A Föld legnagyobb robbanásos kitöréseinek mérete és gyakorisága". Bulletin of Volcanology. 66 (8): 735-748. Bibcode:2004BVol...66..735M. doi:10.1007/s00445-004-0355-9. Ismeretlen paraméter |coauthors= figyelmen kívül hagyva (|author= javasolt) (help)
  • Timmreck, C. (2006). "Az északi félteke középső szélességi körének egyik szupervulkánjának kezdeti terjedése és sugárzási kényszer hatása: egy modelltanulmány". Atmospheric Chemistry and Physics. 6: 35-49. doi:10.5194/acp-6-35-2006. Ismeretlen paraméter |coauthors= figyelmen kívül hagyva (|author= javasolt) (help)

Kérdések és válaszok

K: Mi az a szupervulkán?


V: A szupervulkán egy olyan vulkán, amely képes olyan vulkánkitörésre, ahol a vulkánból kidobott dolgok térfogata nagyobb, mint 1000 km3 (240 köbméter).

K: Mi a szupervulkánkitörés vulkáni robbanékonysági indexe (VEI)?


V: A szupervulkánkitörés vulkáni robbanékonysági indexe (VEI) 8.

K: Mi a szupervulkánok definíciója?


V: A szupervulkánok azok a vulkánok, amelyeknél a vulkánkitörések térfogata nagyobb, mint 100 km3 (24 cu mi), ami 7-es vulkáni robbanékonysági indexet (VEI) jelent.

K: Hogyan keletkezik egy szupervulkán?


V: Szupervulkánok akkor keletkezhetnek, ha a Földben lévő magma egy forró pontból a kéregbe emelkedik, de nem képes áttörni a kérget. Egyre nagyobb és nagyobb nyomás épül fel egy nagy és növekvő magmamedencében, amíg a kéreg nem bírja tovább a nyomást.

K: Hogyan hatnak általában a szupervulkáni kitörések a környező területekre?


V: A szupervulkáni kitörések általában nagyon nagy területeket borítanak be lávával és vulkáni hamuval.

K: A szupervulkáni kitörések okozhatnak tartós változást az időjárásban?


V: Igen, a szupervulkáni kitörések hosszú távú változást okozhatnak az időjárásban (például egy kisebb jégkorszakot indíthatnak el).

K: A szupervulkáni kitörések kihalással járhatnak fajok kihalása esetén?


V: Igen, a szupervulkáni kitörések elég nagy változást okozhatnak az időjárásban ahhoz, hogy a fajok kipusztuljanak.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3