Suda (Souda): 10. századi bizánci enciklopédia és görög szótár
Fedezd fel a Suda (Souda) 10. századi bizánci enciklopédiáját: 30 000 bejegyzés, görög szótár, irodalomtörténeti forrás és ritka idézetek az ókori világról.
A Suda vagy Souda (görögül: Σοῦδα) egy nagyméretű, 10. századi, bizánci eredetű enciklopédikus görög szótár, amelyet ma gyakran lexikonnak vagy enciklopédiának is neveznek. A mű körülbelül 30 000 bejegyzést tartalmaz, és neve valószínűleg a bizánci görög souda szóból származik, amely «erőd» vagy «erődítmény» jelentésű.
A Suda átmenetet képez a hagyományos, nyelvtani célú szótár és a modern értelemben vett enciklopédia között. Bejegyzései magyarázzák a szavak eredetét, származtatását, jelentését és használatát, de emellett találhatók benne életrajzi adatok, irodalmi összefoglalók, történeti jegyzetek és idézetek. A kortárs filológia számára különösen értékesek azok a cikkek, amelyek elveszett antik és korai bizánci szerzők műveiből idéznek vagy rövid életrajzot közölnek; sok olyan szerző és mű maradt fenn így, amelyek eredeti kéziratai elvesztek.
A mű szerzője ismeretlen; a lexikon valószínűleg egy vagy több szerkesztő munkája, akik a 10. századi Konstantinápoly környezetében dolgozhattak. A Suda forrásanyaga igen sokrétű: korábbi lexikonok, scholia, kommentárok és krónikák, klasszikus szerzők és középkori történetírók munkái szolgáltak alapul. Egyes részekben párhuzamok és átfedések mutatkoznak VII. Konstantin Porphyrogenitus (912–959) uralkodása körül keletkezett enciklopédikus törekvésekkel, illetve különféle történeti kivonatokkal (például Antiochiai János egyes összegzéseivel), de a Suda forrásai között számos más, beleértve antik és későantik írókat is, megtalálhatók.
A lexikon bibliai és pogány témákat egyaránt tárgyal, ami arra utal, hogy a szerkesztők keresztény kulturális környezetből származtak; ugyanakkor maguk a bejegyzések gyakran kritikátlanul közlik a forrásokat. A bevezető jegyzetek felsorolnak több olyan korábbi szótárt és szerzőt is, amelyekre a lexikális rész épült. A Suda megbízhatósága változó: egyes cikkek pontos forrásmegjelöléssel és értékes adatokat tartalmaznak, míg mások hibás adatokkal, kronológiai tévedésekkel vagy névkeveredésekkel terheltek.
Felépítése alapján a lexikon alphabetikus rendszerben rendezett címszavakat tartalmaz, gyakran több változatot és kereszthivatkozást jegyezve. Sok helyen szó szerinti idézeteket közöl régebbi íróktól, így a Suda nélkül számos antik mű töredékei és bizonyos történeti információk teljesen elvesztek volna.
Fontos megjegyezni a Suda kézirati és kiadástörténetét: a modern kritikai kiadás a dán filológus, Ada Adler nevéhez fűződik (Sudae Lexicon, 5 kötet, 1928–1938), mely az eddigi legátfogóbb tudományos feldolgozás. A 20–21. században több online adatbázis és digitális fordítás is elkészült (például a Suda On Line), amelyek megkönnyítik a kutatást és az elérését.
A Suda jelentősége kettős: egyrészt lexikográfiai forrásként mutatja be a középkori görög nyelv és fogalmak használatát, másrészt irodalomtörténeti és történeti forrásként pótolhatatlan adalékokat őriz az ókori és bizánci szerzőkről, művekről és eseményekről. Hiányosságai és pontatlanságai ellenére a kutatás számára ma is alapvető forrás.
A Soudának van egy közel egykorú iszlám párhuzama, Ibn al-Nadim Kitab al-Fehrest című műve, amely hasonló elv alapján állít össze irodalmi és tudományos katalógust.
Szervezet
A lexikon ábécésorrendben van elrendezve, kisebb eltérésekkel. A betűk fonetikusan, hangrendben következnek (természetesen a X. századi kiejtésben, amely a mai göröghöz hasonló). A rendszert nem nehéz megtanulni és megjegyezni, de egyes modern kiadásokban a művet ábécésorrendbe rendezik át.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Suda?
V: A Suda egy hatalmas, 10. századi bizánci enciklopédia az ókori mediterrán világról. Ez egy görög nyelven írt enciklopédikus szótár, 30 000 bejegyzéssel.
K: Mit jelent a 'Suda' szó?
V: A "Suda" szó valószínűleg a bizánci görög souda szóból származik, amely "erődöt" vagy "erődítményt" jelent.
K: Milyen típusú munka a Suda?
V: A Suda valahol a modern értelemben vett nyelvtani szótár és enciklopédia között helyezkedik el. A korabeli filológia szerint magyarázza a szavak eredetét, származtatását és jelentését.
K: Mi teszi értékessé az irodalomtörténeti cikkeket ebben a műben?
V: Az irodalomtörténeti cikkek azért értékesek, mert olyan szerzőktől szolgáltatnak részleteket és idézeteket, akiknek művei egyébként elvesznek.
K: Valószínűleg ki volt a felelős ennek a lexikonnak a megírásáért?
V: A lexikon megírásáért egy keresztény volt a felelős, mivel bibliai és pogány témákkal egyaránt foglalkozik.
K: Mennyire megbízhatóak a műben található szócikkek?
V: Az ebben a műben található szócikkek nem túl megbízhatóak, mivel kritikátlanok és sokat kiegészítettek; értékük is nagyon változó.
K: Van-e iszlám párhuzam a Szoudával?
V: Igen, létezik egy közel egyidejű iszlám párhuzam, a Kitab al-Fehrest, amelyet Ibn al-Nadim írt.
Keres