Ausztrália államai és területei — átfogó áttekintés és statisztika

Ausztrália államai és területei

Ausztrália formálisan a Commonwealth of Australia, egy szövetségi állam, amely hat tagállamból és két fő központi státuszú territóriumból áll. Emellett több tengerentúli területet is fenntartanak, amelyek különböző jogi státusszal rendelkeznek.

1.1 Államok

Az öt kontinenshez tartozó hat állam önkormányzattal és saját parlamenttel rendelkezik. Röviden, a legfontosabb adatokkal:

• Új-Dél-Wales (New South Wales) — Főváros: Sydney. Terület: kb. 809 444 km². Népesség: ~8,1 millió. Gazdaság: pénzügyi központ, ipar, turizmus, mezőgazdaság.
• Victoria — Főváros: Melbourne. Terület: kb. 237 629 km². Népesség: ~6,6–6,8 millió. Gazdaság: szolgáltatások, gyártás, oktatás, kultúra.
• Queensland — Főváros: Brisbane. Terület: kb. 1 730 648 km². Népesség: ~5,2 millió. Jellemzők: bányászat, turizmus (pl. Nagy-korallzátony), mezőgazdaság.
• Dél-Ausztrália (South Australia) — Főváros: Adelaide. Terület: kb. 983 482 km². Népesség: ~1,8 millió. Gazdaság: bányászat, mezőgazdaság, borászat.
• Nyugat-Ausztrália (Western Australia) — Főváros: Perth. Terület: kb. 2 529 875 km². Népesség: ~2,7–2,8 millió. Jellemző: ásványkincsek és exportorientált gazdaság.
• Tasmania — Főváros: Hobart. Terület: kb. 68 401 km². Népesség: ~540–550 ezer. Jellemző: turizmus, élelmiszeripar, természetvédelem.

1.2 Területek

1.2.1 Az anyaország (kontinentális és belső területek)

Az anyaországhoz a fenti hat állam és a két központi státuszú territórium tartozik:

• Északi Terület (Northern Territory) — Főváros: Darwin. Terület: kb. 1 349 129 km². Népesség: ~250–250 ezer. Jelentős az őslakos közösségek aránya; a turizmus és a bányászat fontos bevételi forrás.
• Ausztrál Fővárosi Terület (Australian Capital Territory, ACT) — Főváros: Canberra (a nemzeti főváros). Terület: kb. 2 358 km². Népesség: ~430–450 ezer. Itt találhatók a szövetségi intézmények, nagykövetségek és egyetemi központok.

1.2.2 Tengerentúli területek

Ausztrália több távoli, gyakran lakatlan vagy kis lélekszámú szigettel rendelkezik. Ezek jogi státusza változó, egyesek helyi igazgatással, mások közvetlen szövetségi felügyelettel működnek.

• Christmas-sziget (Christmas Island) — az Indiai-óceánban; lakott, saját helyi önkormányzattal.
• Cocos (Keeling)-szigetek — lakott szigetcsoport az Indiai-óceánban; saját helyi tanács működik.
• Norfolk-sziget — a Csendes-óceánon; korábban nagyobb önkormányzati autonómiával bírt, 2015 után erősebb szövetségi felügyelet alá került.
• Heard- és McDonald-szigetek — Déli-óceánban, lakatlan vulkanikus szigetek, természetvédelmi terület.
• Coral Sea Islands — elsősorban lakatlan zátonyok és szigetek a Korall-tengerben, környezeti jelentőségűek.
• Ashmore- és Cartier-szigetek — az indonéz partok közelében, halászati és jogi kérdések miatt különleges státuszuk van.
• Ausztrál Antarktiszi Terület — Ausztrália igényt tart a Déli-sarkvidéki terület egy részére; a szuverenitás az Antarktiszi Szerződés miatt nem érvényesül hagyományos módon.

1.2.3 Korábbi területek

Történelmileg Ausztrália számos külföldi terület adminisztrációjában vett részt:

• A 20. század során Ausztrália a Territory of Papua and New Guinea (később az önálló Papua Új-Guinea) adminisztrátoraként működött egészen 1975-ig, amikor PNG függetlenné vált.
• Nauru az adminisztratív időszak után 1968-ban függetlenné vált (korábban nemzetközi mandátum és kötelező bizalmi terület része volt, amelyben Ausztrália szerepet játszott).
• Norfolk-sziget belső kormányzásának rendszere is változott az elmúlt években: korábban nagyobb önkormányzati autonómiával bírt, majd szövetségi reformokkal jelentősen módosult a státusza.

2 Háttér és áttekintés

Az ország mai területi felosztása a brit gyarmati időszakból és a 1901-es szövetségi alkotmányból ered. 1788-tól kezdve brit büntető- és telepes-politika alakította a part menti településeket; a különböző brit koronabirtokok idővel önálló államokká szerveződtek, majd a 20. század elején unióvá léptek elő.

Az alkotmány meghatározza a szövetségi és állami hatáskörök megosztását: például a külügyek és a védelmi ügyek elsősorban a szövetséghez tartoznak, míg az oktatás és egészségügy nagyrészt állami hatáskör.

Az ország földrajzi sokszínűsége — trópusi és sivatagi területek, mérsékelt övi délkeleti részek és szigetvilág — befolyásolja a népesség eloszlását: a lakosság döntő többsége a part menti nagyvárosokban él.

3 Statisztika

• Teljes terület: kb. 7 692 000 km² (a világ 6–7. legnagyobb országa).
• Népesség: nagyjából 25–26 millió (odafigyelés: pontos, időben változó adatokért érdemes a legfrissebb népszámlálási illetve statisztikai forrásokat ellenőrizni).
• Népességsűrűség: alacsony, átlagosan ~3–4 fő/km² — a belső sivatagos területek miatt a sűrűség nagyon ingadozó.
• Legnépesebb városok: Sydney és Melbourne (mindkettő több milliós agglomeráció), majd Brisbane, Perth, Adelaide.
• Urbanizáció: a népesség nagy része városokban él; a gazdasági-kulturális központok a keleti parton koncentrálódnak.

4 Egyéb weboldalak

Ajánlott további, részletesebb információkért (területi adatok, népszámlálás, jogi státuszok) keresni:

• hivatalos ausztrál kormányzati és statisztikai oldalak
• állami kormányok honlapjai (pl. New South Wales, Victoria stb.)
• nemzetközi lexikonok és földrajzi adatbázisok

Megjegyzés: a fenti adatok közelítő jellegűek; a pontos és naprakész számokért kérjük, ellenőrizze az aktuális forrásokat, például az Australian Bureau of Statistics (ABS) publikációit.