Csillagászati műhold
Űrmegfigyelőközpontnak nevezünk minden olyan műszert (például távcsövet) a világűrben, amelyet távoli objektumok megfigyelésére használnak. Bolygók, csillagok, galaxisok és más világűrbeli objektumok megfigyelésére és rögzítésére alkalmas. Nem tartoznak ebbe a kategóriába a Föld felé irányuló, felderítés, meteorológia és más típusú információgyűjtés céljára szolgáló űrbéli obszervatóriumok.
A Földről a világűr minden megfigyelése a Föld légkörén keresztül szűrődik. A légkör megszűri és torzítja a látott és rögzített dolgokat.
A műholdas távcsövek megnyitották az Univerzumot az emberi szemek előtt. A földi távcsövek által készített képeket a földi légkör turbulenciája elhomályosítja, ezt a hatást nevezik seeingnek. Ez a hatás az, ami miatt a csillagok "csillognak" az égen. Ennek eredményeként a műholdas távcsövek által látható fényben készített képek (például a Hubble űrteleszkóp által készítettek) sokkal tisztábbak, mint a földi távcsöveké, annak ellenére, hogy a földi távcsövek nagyon nagyok.
Az űralapú csillagászat létfontosságú az optikai és rádióablakokon kívüli frekvenciatartományok számára. A röntgencsillagászat például szinte lehetetlen a Földről kiindulva. Jelenlegi jelentőségét a csillagászatban a Föld körül keringő röntgenteleszkópoknak köszönhetően nyerte el. Az infravörös és az ultraibolya tartományt szintén nagymértékben elzárja a légkör. A legtöbb űrobszervatórium alacsony Föld körüli pályán van.
Űrmegfigyelő központok és hullámhosszú munkaterületeik.
Történelem
1946-ban Lyman Spitzer amerikai elméleti asztrofizikus volt az első, aki távcsövet javasolt a világűrbe, egy évtizeddel azelőtt, hogy a Szovjetunió elindította az első műholdat, a Szputnyikot.
Spitzer szerint egy nagy távcső az űrben, a Föld légköre felett jobban látna. Az ő erőfeszítései eredményeként született meg a világ első űrbe telepített optikai teleszkópja, a Hubble Űrteleszkóp, amelyet 1990. április 20-án indítottak útnak a Discoveryűrrepülőgéppel (STS-31).
Kérdések és válaszok
K: Mi az az űrmegfigyelő központ?
V: Az űrcsillagvizsgáló olyan műszer a világűrben, amelyet távoli objektumok, például bolygók, csillagok, galaxisok és más világűrbeli objektumok megfigyelésére használnak.
K: Hogyan befolyásolja a Föld légköre a Földről történő megfigyeléseket?
V: A légkör megszűri és torzítja a Földről végzett megfigyelések során látott és rögzített adatokat. E hatás miatt a csillagok "csillogni" látszanak az égen. Ennek eredményeként a műholdas távcsövek által készített képek sokkal tisztábbak, mint a földi távcsövek által készítettek.
K: Milyen frekvenciatartományok figyelhetők meg műholdas távcsövekkel?
V: A műholdas távcsövekkel az optikai és rádióablakon kívüli frekvenciákat is meg lehet figyelni, például a röntgencsillagászatot, ami a Földről nézve szinte lehetetlen. Az infravörös és az ultraibolya tartományt is nagyrészt elzárja a légkör.
K: Hol található a legtöbb űrcsillagászati obszervatórium?
V: A legtöbb űrobszervatórium alacsony Föld körüli pályán található.
K: Miért készítenek elmosódott képeket a földi távcsövek?
V: A földi távcsövek a Föld légkörében fellépő turbulenciák, az úgynevezett seeing miatt homályos képeket készítenek.
K: Hogyan hatott a műholdas távcsövek technológiája a csillagászatra?
V: A műholdas távcsövek technológiája megnyitotta a világegyetemet az emberi szemek előtt, és sokkal tisztább képeket tett lehetővé, mint a földi távcsövek által készített képek, még ha azok nagyon nagyok is. Lehetővé tette az optikai és rádióablakokon kívüli frekvenciatartományok megfigyelését is, amelyek korábban elérhetetlenek vagy nehezen megfigyelhetőek voltak a Földről.
K: Mitől csillognak a csillagok az égen?
V: A csillagok azért csillognak az égen, mert a földi légkörben fellépő turbulenciák elmosódnak a földi távcsövek által készített felvételeknél.
