Tudományos elmélet

A hétköznapi beszédben az "elmélet" szót "legjobb tippként" használják. A modern tudományban a tudományos elmélet egy kipróbált és kibővített hipotézis, amely számos kísérletet magyaráz. Az elképzeléseket egy keretbe illeszti. Ha valaki olyan esetet talál, amelyben egy tudományos elmélet egésze vagy egy része hamis, akkor az elméletet vagy megváltoztatják, vagy elvetik.

A sok változáson átesett tudományos elméletre példa a betegségek csíraelmélete. Az ókorban az emberek úgy hitték, hogy a betegségeket az istenek, az átkok vagy a helytelen viselkedés okozza. A csírákat (mikroorganizmusokat) nem ismerték, mivel a csírák túl kicsik ahhoz, hogy lássuk őket. A mikroszkóp feltalálásával felfedezték a csírákat, és felvetették a betegségek csíraelméletét. A betegségek csíraelméletének köszönhetően ma már számos betegség gyógyítható. A betegségek csíraelméletét azonban módosítani kellett, mert egyes betegségeket nem csírák okoznak. Az influenza és a skorbut olyan betegségek példái, amelyeket nem baktériumok, hanem vírusok vagy a rossz táplálkozás okoz. A tudósok módosították a betegségek csíraelméletét, így ma ezt az elméletet így fogalmaznánk meg: "Egyes betegségeket baktériumok okoznak".

Ahhoz, hogy egy elmélet tudományos elmélet legyen, azt sokszor kell tesztelni, különböző tudósoknak különböző helyeken, és minden alkalommal át kell mennie a teszten. Az elméletet pontosan meg kell fogalmazni, néha matematika segítségével. És illeszkednie kell az összes többi tudományos elmélethez. A tudománynak sok ága van. A fizika, a kémia, a biológia, a geológia és a csillagászat a tudomány néhány fő ága. Az egyik tudományág tudományos elméletének az összes többi tudományágban is igaznak kell lennie. Például az anyag atomelméletet, miszerint minden anyag atomokból áll, a fizika segítségével fedezték fel, de a kémiában használt vegyszerek, a biológiában használt élő szövetek, a geológiában vizsgált kőzetek és a csillagászatban vizsgált bolygók mind atomokból állnak. Az anyag atomelmélete a tudomány minden területén érvényes.

Néha a tudósok olyan elmélettel állnak elő, amely téves. Egy tudományos elmélet alóli kivétel felfedezése jelentős esemény, és egy tudós híressé válhat azáltal, hogy felfedezi a szabály alóli kivételt. Einstein a relativitáselméletével vált híressé, amely kivételt talált Isaac Newton mozgástörvényei alól. Newton évszázadokon át elfogadott elméletét meg kellett változtatni, és meg is változtatták.

Íme a modern tudomány néhány fontosabb elméletének listája. Ezeket az elméleteket már több ezer alkalommal tesztelték, és nem találtak kivételt.

Keresés betűvel