Szaténmadár (Ptilonorhynchus violaceus) – udvarlási bura, viselkedés és élőhely
Szaténmadár (Ptilonorhynchus violaceus) – fedezze fel az udvarlási bura titkait, kék tárgyakkal csábító viselkedését és kelet-ausztrál élőhelyét.
A szaténmadár, Ptilonorhynchus violaceus, egy közepes termetű ausztrál madár, amely különösen ismert az egyedi udvarlási burájáról. A hímek sajátos „udvarhelyet” építenek és díszítenek elsősorban kék tárgyakkal, hogy ezzel vonzzák a nőstényeket. Hat madárfaj tartozik a bowerbird nemzetségbe, amelyek közül öt épít valamilyen udvarlási területet. Az aranymadár például egy olyan hídon ül, amelyet májusfaként díszített rudak közé épített.
Leírás
A hím szaténmadár felnőtt korban sötét, fényes kékes-fekete tollazatot visel, ami a napfényben selymes csillogást ad neki; innen ered a magyar elnevezés. A tojók és az ifjabb madarak zöldesbarna, mintázott tollazatúak, ami jól álcázza őket az erdőben. A madár testhossza közepesen nagy—körülbelül kis tojó-méretekre jellemző hossz—és arányos testfelépítésű, erős csőre pedig alkalmassá teszi a gyümölcsök és rovarok összegyűjtésére.
Udvarlási bura és viselkedés
A hímek udvaroláskor nem a fészket használják, hanem külön épített udvarhelyet, az úgynevezett búrát (bower). A szaténmadár általában „avenue” típusú búrát épít: két sor ág közé szorított folyosószerű építményt, amelyet a hím gondosan rendez és dekorál. A díszítésre különösen a kék tárgyakat kedveli — kék virágszirmok, bogyók, gyűrűk, cserepek darabjai vagy akár műanyag darabok is kerülhetnek a bura köré. A hím rendszeresen gondozza, igazgatja és újrarendezi a díszítést.
Az udvarlás kísérője a vizuális bemutató és a hangutánzó dala: a hímek változatos hangokat és más madarak, sőt emberi zajok utánzását is beépíthetik repertoárjukba. A nőstények a bura és a hím viselkedése alapján választanak párt; ha a választás megvan, a tojó vonul el, és ő maga építi fészkét egy bokorban vagy ágak között, ahol egyedül költ és gondozza a fiókákat.
Táplálkozás és életmód
A szaténmadár elsősorban gyümölcsökkel táplálkozik, de étrendjében fontos szerepet kapnak a rovarok és más gerinctelenek is, különösen a költési időszakban, amikor a fiókáknak fehérjében gazdag táplálék szükséges. A madarak a fák koronájában és aljnövényzetben is keresgélnek; alkalmanként csapatokban mozognak, különösen fiatal egyedek és nem párban lévő hímek esetén.
Élőhely és elterjedés
A szaténmadár Ausztrália keleti partvidékén él, elsősorban esőerdőkben és azok szélén, valamint szárazabb erdős foltokban és kertek közelében is előfordul. Elterjedési területe az északi Cooktowntól a déli Melbourne-ig megtalálható. A faj rugalmasan alkalmazkodik a részben átalakított élőhelyekhez is, ha elegendő táplálék és sűrű vegetáció áll rendelkezésre.
Szaporodás
A párzási időszakban a hímek aktívan építik és díszítik búrát, valamint bemutatókat tartanak. A nőstény a párzás után egyedül költ fészkében; a fiókákat is ő eteti és neveli. A tojások száma évszakonként változhat, a nőstény gondoskodik az utódokról az inkubáció és a kirepülésig tartó időszak során.
Veszélyek és védelem
Jelenleg a szaténmadár nem tartozik az akut veszélyeztetett fajok közé, de élőhelyének csökkenése, az erdők irtása és az invazív ragadozók (például macskák) helyi problémákat okozhatnak. A faj megőrzéséhez fontos az élőhelyek védelme, a nagyobb összefüggő erdőfoltok fenntartása és a városi-zöldterületi környezetben a madarak megfigyelését segítő, természetbarát kezelések alkalmazása.
Érdekességek
- A hímek kiváló „díszítőművészek”: a színpreferencia (különösen a kék) megfigyelhető viselkedési jellegzetesség.
- Gyakran előfordul, hogy hímek lopnak tárgyakat egymás buráiból, vagy elrejtenek apró kincseket a közelben található talaj- vagy növényrésekben.
- A hangutánzó képességük és a bonyolult udvarlási viselkedésük miatt a szaténmadár gyakran szerepel természetfilmeken és madármegfigyelői listákon.
Hím szaténbogár
Leírás
Kicsi madár, körülbelül 30 cm hosszú és 150 g súlyú. A fiatal hímek és nőstények egyformán néznek ki, szürkétől a zöldig, barnáig és sötétbarnáig terjedő tollakkal. A hasuk színe a halványbarnától a krémszínűig terjed, sötét olajzöldtől a szürkéig terjedő félhold alakú. Amikor a hím körülbelül hétéves korában ivaréretté válik, fekete tollakat növeszt, amelyek kékeslilásan csillognak. A hímnek élénk kék szemei is vannak, és kék csőre, amelynek a vége sárga.
Nőstény szaténbogár
Bowers
A szaténmadár egy különleges területet, úgynevezett bokrot épít, hogy vonzza a nőstényt. Minden évben visszatérnek ugyanarra a területre, ahol egy kb. 1 m átmérőjű területet tisztítanak meg, majd megépítik a bástyát. A közepén két sor vékony pálcikából vagy fűből álló, gondosan észak és dél felé felsorakoztatott sor áll. A falakat a nyála és az összezúzott bogyók keverékével festheti meg, amelyet egy bottal ecsetel. Ezután színes tárgyak gyűjteményét helyezi el a lugas bejáratánál. Ezek általában kék vagy sárga színűek, és tartalmazhatnak tollakat, sőt műanyagot vagy üveget is. A hím a búra előtt áll, énekel, és felkapja a tárgyakat, hogy megmutassa azokat a nősténynek. Ha a nőstény elégedett az előadással és a bástyával, akkor belép a bástyába, őt követi a hím, és gyorsan párosodnak. Ezután a nőstény elrepül, hogy megkezdje a fészeképítést. A hímnek nincs több dolga vele.
Keres