A szaténmadár, Ptilonorhynchus violaceus, egy közepes termetű ausztrál madár, amely különösen ismert az egyedi udvarlási burájáról. A hímek sajátos „udvarhelyet” építenek és díszítenek elsősorban kék tárgyakkal, hogy ezzel vonzzák a nőstényeket. Hat madárfaj tartozik a bowerbird nemzetségbe, amelyek közül öt épít valamilyen udvarlási területet. Az aranymadár például egy olyan hídon ül, amelyet májusfaként díszített rudak közé épített.

Leírás

A hím szaténmadár felnőtt korban sötét, fényes kékes-fekete tollazatot visel, ami a napfényben selymes csillogást ad neki; innen ered a magyar elnevezés. A tojók és az ifjabb madarak zöldesbarna, mintázott tollazatúak, ami jól álcázza őket az erdőben. A madár testhossza közepesen nagy—körülbelül kis tojó-méretekre jellemző hossz—és arányos testfelépítésű, erős csőre pedig alkalmassá teszi a gyümölcsök és rovarok összegyűjtésére.

Udvarlási bura és viselkedés

A hímek udvaroláskor nem a fészket használják, hanem külön épített udvarhelyet, az úgynevezett búrát (bower). A szaténmadár általában „avenue” típusú búrát épít: két sor ág közé szorított folyosószerű építményt, amelyet a hím gondosan rendez és dekorál. A díszítésre különösen a kék tárgyakat kedveli — kék virágszirmok, bogyók, gyűrűk, cserepek darabjai vagy akár műanyag darabok is kerülhetnek a bura köré. A hím rendszeresen gondozza, igazgatja és újrarendezi a díszítést.

Az udvarlás kísérője a vizuális bemutató és a hangutánzó dala: a hímek változatos hangokat és más madarak, sőt emberi zajok utánzását is beépíthetik repertoárjukba. A nőstények a bura és a hím viselkedése alapján választanak párt; ha a választás megvan, a tojó vonul el, és ő maga építi fészkét egy bokorban vagy ágak között, ahol egyedül költ és gondozza a fiókákat.

Táplálkozás és életmód

A szaténmadár elsősorban gyümölcsökkel táplálkozik, de étrendjében fontos szerepet kapnak a rovarok és más gerinctelenek is, különösen a költési időszakban, amikor a fiókáknak fehérjében gazdag táplálék szükséges. A madarak a fák koronájában és aljnövényzetben is keresgélnek; alkalmanként csapatokban mozognak, különösen fiatal egyedek és nem párban lévő hímek esetén.

Élőhely és elterjedés

A szaténmadár Ausztrália keleti partvidékén él, elsősorban esőerdőkben és azok szélén, valamint szárazabb erdős foltokban és kertek közelében is előfordul. Elterjedési területe az északi Cooktowntól a déli Melbourne-ig megtalálható. A faj rugalmasan alkalmazkodik a részben átalakított élőhelyekhez is, ha elegendő táplálék és sűrű vegetáció áll rendelkezésre.

Szaporodás

A párzási időszakban a hímek aktívan építik és díszítik búrát, valamint bemutatókat tartanak. A nőstény a párzás után egyedül költ fészkében; a fiókákat is ő eteti és neveli. A tojások száma évszakonként változhat, a nőstény gondoskodik az utódokról az inkubáció és a kirepülésig tartó időszak során.

Veszélyek és védelem

Jelenleg a szaténmadár nem tartozik az akut veszélyeztetett fajok közé, de élőhelyének csökkenése, az erdők irtása és az invazív ragadozók (például macskák) helyi problémákat okozhatnak. A faj megőrzéséhez fontos az élőhelyek védelme, a nagyobb összefüggő erdőfoltok fenntartása és a városi-zöldterületi környezetben a madarak megfigyelését segítő, természetbarát kezelések alkalmazása.

Érdekességek

  • A hímek kiváló „díszítőművészek”: a színpreferencia (különösen a kék) megfigyelhető viselkedési jellegzetesség.
  • Gyakran előfordul, hogy hímek lopnak tárgyakat egymás buráiból, vagy elrejtenek apró kincseket a közelben található talaj- vagy növényrésekben.
  • A hangutánzó képességük és a bonyolult udvarlási viselkedésük miatt a szaténmadár gyakran szerepel természetfilmeken és madármegfigyelői listákon.