A strukturális színeződés
A strukturális színeződés a felület különleges szerkezetéből eredő színeződés. Néha a szerkezeti színeződés pigmentekkel kombinálódik: például a páva faroktollai barnára pigmentáltak, de szerkezetük miatt kéknek, türkizkéknek és zöldnek, gyakran pedig irizálónak tűnnek.
Robert Hooke és Isaac Newton angol tudósok voltak az elsők, akik megfigyelték a szerkezeti színeződést. Thomas Young egy évszázaddal később írta le az elvét, és hulláminterferenciának nevezte el. Young az irizációt úgy írta le, mint a vékony filmek több felületéről származó visszaverődések interferenciájának eredményét, amely a fény törésével párosul, amikor a fény belép és kilép az ilyen filmekből. A geometria ekkor azt határozza meg, hogy bizonyos szögeknél a két felületről visszaverődő fény összeadódik (konstruktívan interferál), míg más szögeknél a fény kivonódik. Ennek eredményeként különböző szögeknél különböző színek jelennek meg.
A hím páva faroktollainak ragyogó, irizáló színét a szerkezeti színeződés hozza létre, ahogyan azt először Isaac Newton és Robert Hooke jegyezte fel.
