Santiago (Zöld-foki-szigetek) – legnagyobb sziget, Praia és lakossága

Santiago (Zöld-foki-szigetek) — a legnagyobb sziget: Praia fővárosa, az ország mezőgazdasági központja, ahol az emberek közel fele él. Fedezd fel kultúrát, tájat és történelmet.

Szerző: Leandro Alegsa

Santiago (portugálul "Szent Jakab"), vagy a zöld-foki kreol nyelven Santiagu , a Zöld-foki szigetek legnagyobb szigete. Ez a sziget a legfontosabb mezőgazdasági központ, és az ország lakosságának mintegy fele itt él. Ezen a szigeten található Praia, az ország fővárosa.

Földrajz és táj

Santiago az Atlanti-óceánban fekvő sziget, és a hasonló klímájú-szigetcsoporthoz, a Makaronéziához tartozik. A sziget domborzata változatos: a partvidéken alacsony fekvésű területek és öblök váltakoznak, beljebb hegyek, mély völgyek és kanyonok találhatók. A legmagasabb pont a Pico de Antónia, amely körülbelül 1 392 méter magas; innen jó rálátás nyílik a sziget belső, zöldebb részeire.

Éghajlat

Santiago éghajlata általában száraz-subtrópusi, de a belső magasabb területeken több csapadék hullik, és a mikroklíma hűvösebb, zöldebb. A csapadék nagyobb része a rövid, de intenzívebb esős időszakban érkezik; az alacsonyabb, part menti térségek gyakran fél-sivatagos jellegűek. Az éghajlat és a talajviszonyok határozzák meg a gazdálkodás lehetőségeit a szigeten.

Történelem és kultúra

Santiago volt az egyik első, európaiak által benépesített atlanti-sziget a 15. században. A portugál gyarmatosítók a szigetet támaszpontként használták a későbbi expedíciókhoz, majd a transzatlanti kereskedelem egyik központjává vált. Cidade Velha (korábban Ribeira Grande) a sziget dél-nyugati partján található, és az UNESCO világörökség része a jól megőrzött történelmi városmag és a 16–17. századi erődítmények miatt. A zenei hagyományok (morna, coladeira) és a kreol kultúra ma is erősen jelen vannak: a portugál a hivatalos nyelv, de a mindennapi életben a zöld-foki kreol (Kriolu) a legelterjedtebb.

Gazdaság és megélhetés

Santiago gazdasága vegyes: a mezőgazdaság, a halászat és a szolgáltatások (közigazgatás, kereskedelem, közlekedés) egyaránt fontosak. A mezőgazdaságban hagyományosan gabonafélék, bab, banán és más trópusi növények termesztése folyt; a belső területek relatív zöldellése lehetővé teszi a kisméretű gazdálkodást. Ugyanakkor a talajerózió és az időszakos aszályok kihívást jelentenek, ezért sok család migrációból és külföldi pénzátutalásokból is él.

Népesség és települések

Praia, a sziget déli partján, az ország politikai és gazdasági központja. Itt találhatók a kormányzati intézmények, nagyobb piacok, kulturális központok és az ország nemzetközi kapcsolatai. Emellett több kisebb város és falu is jelentős, például Assomada a belső részeken, valamint Tarrafal és más part menti települések. A lakosság többsége fiatal, a városiasodás folyamatos, és sokan költöznek a jobb megélhetés reményében Praiába vagy külföldre.

Természet, vadvilág és környezetvédelem

Santiagon találhatók endemikus növény- és állatfajok, valamint jellegzetes száraz, cserjés vegetáció a partvidéken és zöldebb hegyi erdők a magasabb területeken. A sziget természetes élőhelyei sok helyen sérülékenyek; az erózió, a túllegeltetés és a fejlesztések nyomán csökken a biodiverzitás. Törekvések vannak a vízgazdálkodás, erdőmegőrzés és fenntartható mezőgazdaság javítására.

Közlekedés és infrastruktúra

Praia kikötője és repülőtere a legfontosabb közlekedési csomópontok a szigeten. A nemzetközi és belföldi járatok, valamint a komphálózat összeköti Santiagot a szigetcsoport többi részével. A szigeten belüli közutak minősége változó: a főbb útvonalak jól kiépítettek, de a hegyvidéki és időjárás által érintett szakaszok néha nehezebben járhatók.

Turizmus

Santiago nem annyira a sivatagi strandturizmusról híres, mint néhány más zöld-foki sziget, de van növekvő vonzereje a történelmi városok (Cidade Velha), a túrázási lehetőségek a belső hegyekben, valamint a helyi kultúra és fesztiválok iránt érdeklődő utazók számára. Tarrafal és néhány déli öböl kellemes strandokat kínál, a gasztronómiában pedig a friss hal és kreol specialitások dominálnak.

Összefoglalva, Santiago a Zöld-foki-szigetek gazdasági, történelmi és népességi központja: változatos tájakkal, gazdag kulturális örökséggel és az ország fejlődése szempontjából stratégiai jelentőséggel bíró településekkel.

Történelem

A szigetet 1460 körül fedezte fel António de Noli (vagy António da Noli), egy 15. századi genovai nemes és navigátor, aki a portugál Henriknek dolgozott. De Noli 1462-ben megalapította a szigetek régi fővárosát, Ribeira Grandét, amely ma Cidade Velha néven ismert.



Népesség

2010-ben[frissítés] (utolsó nemzeti népszámlálás) 273 919 ember élt a szigeten, ami 272,9 lakos/km² népsűrűséget jelent.

A sziget legnagyobb városa Praia, a főváros, amelynek lakossága 2010-ben 131 602 fő volt.



Földrajz

Santiago a déli Sotavento szigetcsoportban található, mintegy 40 km-re nyugatra Maio szigetétől és mintegy 50 km-re keletre Fogo szigetétől.

Santiago szigetének területe 1 003,71 km2 (387,53 négyzetmérföld); észak-déli irányban 75 km hosszú, kelet-nyugati irányban pedig körülbelül 35 km széles.

A sziget hegyvidéki, bár délkeleten kissé laposabb. Két vulkanikus eredetű hegyvonulat található:

  • Serra da Malagueta, a sziget északi részén.
  • Serra do Pico de Antónia, a sziget déli részén, délkeletről északnyugat felé. Itt található a sziget legmagasabb pontja, az 1394 m magas Pico de Antónia.

A szigeten két természeti park is található a két hegyvonulat növény- és állatvilágának védelmére:

  • Parque Natural de Rui Vaz e Serra de Pico de Antónia
  • Parque Natural de Serra da Malagueta

Éghajlat

A délkeleti partvidéken fekvő Praia trópusi és szubtrópusi sivatagi éghajlatú (Köppen éghajlati besorolás: Bwh).

Praia átlaghőmérséklete 24,4 °C (75,9 °F). A legmelegebb hónap átlagosan az augusztus, 26,7 °C-os átlaghőmérséklettel. A leghidegebb hónap átlagosan a január, 22,2 °C (72,0 °F) átlaghőmérséklettel.

Praia városában az átlagos éves csapadékmennyiség 210,8 milliméter (8,30 in) 8,3". Az átlagosan legtöbb csapadékkal jellemezhető hónap augusztus, 99,1 milliméter (3,90 in) csapadékkal. A legkevesebb csapadékkal jellemezhető hónap átlagosan a csapadékmentes március. Átlagosan 49,0 csapadékos nap van, a legtöbb csapadék szeptemberben hullott, 7,0 nap, a legkevesebb csapadék pedig decemberben, 2,0 nap.



Adminisztráció

Santiago szigete 9 településre (conselhos) és 10 községre (freguesias) oszlik.

Santiago szigete

CGN-CVcode

Conselho

ISO 3166-2 kód

Főváros

Terület
(km²)

Népesség
(2002)

Sűrűség

71

Tarrafal

CV-TA

Tarrafal

120.82

18,565

153.7

72

Santa Catarina

CV-CA

Assomada

242.57

40,852

168.4

73

Santa Cruz

CV-CR

Pedra Badejo

112.21

26,609

237.1

74

Praia

CV-PR

Praia

102.55

131,602

1,283.3

75

São Domingos

CV-SD

São Domingos

147.54

13,808

93.6

76

São Miguel

CV-SM

Calheta de São Miguel

77.35

15,648

202.3

77

São Salvador do Mundo

CV-SS

Picos

26.48

8,677

327.7

78

São Lourenço dos Órgãos

CV-LO

João Teves

36.94

7,388

200.0

79

Ribeira Grande de Santiago

CV-RS

Cidade Velha

137.25

8,325

60.7

  1. Código Geográfico Nacionalo de Cabo Verde



Galéria

·        

Kilátás Praia-ra

·        

Praia városháza

·        

A Serra Malagueta hegység

·        

A katedrális romjai, Cidade Velha

·        

A Tarrafal strand





Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3