Santiago (Zöld-foki-szigetek) – legnagyobb sziget, Praia és lakossága
Santiago (Zöld-foki-szigetek) — a legnagyobb sziget: Praia fővárosa, az ország mezőgazdasági központja, ahol az emberek közel fele él. Fedezd fel kultúrát, tájat és történelmet.
Santiago (portugálul "Szent Jakab"), vagy a zöld-foki kreol nyelven Santiagu , a Zöld-foki szigetek legnagyobb szigete. Ez a sziget a legfontosabb mezőgazdasági központ, és az ország lakosságának mintegy fele itt él. Ezen a szigeten található Praia, az ország fővárosa.
Földrajz és táj
Santiago az Atlanti-óceánban fekvő sziget, és a hasonló klímájú-szigetcsoporthoz, a Makaronéziához tartozik. A sziget domborzata változatos: a partvidéken alacsony fekvésű területek és öblök váltakoznak, beljebb hegyek, mély völgyek és kanyonok találhatók. A legmagasabb pont a Pico de Antónia, amely körülbelül 1 392 méter magas; innen jó rálátás nyílik a sziget belső, zöldebb részeire.
Éghajlat
Santiago éghajlata általában száraz-subtrópusi, de a belső magasabb területeken több csapadék hullik, és a mikroklíma hűvösebb, zöldebb. A csapadék nagyobb része a rövid, de intenzívebb esős időszakban érkezik; az alacsonyabb, part menti térségek gyakran fél-sivatagos jellegűek. Az éghajlat és a talajviszonyok határozzák meg a gazdálkodás lehetőségeit a szigeten.
Történelem és kultúra
Santiago volt az egyik első, európaiak által benépesített atlanti-sziget a 15. században. A portugál gyarmatosítók a szigetet támaszpontként használták a későbbi expedíciókhoz, majd a transzatlanti kereskedelem egyik központjává vált. Cidade Velha (korábban Ribeira Grande) a sziget dél-nyugati partján található, és az UNESCO világörökség része a jól megőrzött történelmi városmag és a 16–17. századi erődítmények miatt. A zenei hagyományok (morna, coladeira) és a kreol kultúra ma is erősen jelen vannak: a portugál a hivatalos nyelv, de a mindennapi életben a zöld-foki kreol (Kriolu) a legelterjedtebb.
Gazdaság és megélhetés
Santiago gazdasága vegyes: a mezőgazdaság, a halászat és a szolgáltatások (közigazgatás, kereskedelem, közlekedés) egyaránt fontosak. A mezőgazdaságban hagyományosan gabonafélék, bab, banán és más trópusi növények termesztése folyt; a belső területek relatív zöldellése lehetővé teszi a kisméretű gazdálkodást. Ugyanakkor a talajerózió és az időszakos aszályok kihívást jelentenek, ezért sok család migrációból és külföldi pénzátutalásokból is él.
Népesség és települések
Praia, a sziget déli partján, az ország politikai és gazdasági központja. Itt találhatók a kormányzati intézmények, nagyobb piacok, kulturális központok és az ország nemzetközi kapcsolatai. Emellett több kisebb város és falu is jelentős, például Assomada a belső részeken, valamint Tarrafal és más part menti települések. A lakosság többsége fiatal, a városiasodás folyamatos, és sokan költöznek a jobb megélhetés reményében Praiába vagy külföldre.
Természet, vadvilág és környezetvédelem
Santiagon találhatók endemikus növény- és állatfajok, valamint jellegzetes száraz, cserjés vegetáció a partvidéken és zöldebb hegyi erdők a magasabb területeken. A sziget természetes élőhelyei sok helyen sérülékenyek; az erózió, a túllegeltetés és a fejlesztések nyomán csökken a biodiverzitás. Törekvések vannak a vízgazdálkodás, erdőmegőrzés és fenntartható mezőgazdaság javítására.
Közlekedés és infrastruktúra
Praia kikötője és repülőtere a legfontosabb közlekedési csomópontok a szigeten. A nemzetközi és belföldi járatok, valamint a komphálózat összeköti Santiagot a szigetcsoport többi részével. A szigeten belüli közutak minősége változó: a főbb útvonalak jól kiépítettek, de a hegyvidéki és időjárás által érintett szakaszok néha nehezebben járhatók.
Turizmus
Santiago nem annyira a sivatagi strandturizmusról híres, mint néhány más zöld-foki sziget, de van növekvő vonzereje a történelmi városok (Cidade Velha), a túrázási lehetőségek a belső hegyekben, valamint a helyi kultúra és fesztiválok iránt érdeklődő utazók számára. Tarrafal és néhány déli öböl kellemes strandokat kínál, a gasztronómiában pedig a friss hal és kreol specialitások dominálnak.
Összefoglalva, Santiago a Zöld-foki-szigetek gazdasági, történelmi és népességi központja: változatos tájakkal, gazdag kulturális örökséggel és az ország fejlődése szempontjából stratégiai jelentőséggel bíró településekkel.
Történelem
A szigetet 1460 körül fedezte fel António de Noli (vagy António da Noli), egy 15. századi genovai nemes és navigátor, aki a portugál Henriknek dolgozott. De Noli 1462-ben megalapította a szigetek régi fővárosát, Ribeira Grandét, amely ma Cidade Velha néven ismert.
Népesség
2010-ben[frissítés] (utolsó nemzeti népszámlálás) 273 919 ember élt a szigeten, ami 272,9 lakos/km² népsűrűséget jelent.
A sziget legnagyobb városa Praia, a főváros, amelynek lakossága 2010-ben 131 602 fő volt.
Földrajz
Santiago a déli Sotavento szigetcsoportban található, mintegy 40 km-re nyugatra Maio szigetétől és mintegy 50 km-re keletre Fogo szigetétől.
Santiago szigetének területe 1 003,71 km2 (387,53 négyzetmérföld); észak-déli irányban 75 km hosszú, kelet-nyugati irányban pedig körülbelül 35 km széles.
A sziget hegyvidéki, bár délkeleten kissé laposabb. Két vulkanikus eredetű hegyvonulat található:
- Serra da Malagueta, a sziget északi részén.
- Serra do Pico de Antónia, a sziget déli részén, délkeletről északnyugat felé. Itt található a sziget legmagasabb pontja, az 1394 m magas Pico de Antónia.
A szigeten két természeti park is található a két hegyvonulat növény- és állatvilágának védelmére:
- Parque Natural de Rui Vaz e Serra de Pico de Antónia
- Parque Natural de Serra da Malagueta
Éghajlat
A délkeleti partvidéken fekvő Praia trópusi és szubtrópusi sivatagi éghajlatú (Köppen éghajlati besorolás: Bwh).
Praia átlaghőmérséklete 24,4 °C (75,9 °F). A legmelegebb hónap átlagosan az augusztus, 26,7 °C-os átlaghőmérséklettel. A leghidegebb hónap átlagosan a január, 22,2 °C (72,0 °F) átlaghőmérséklettel.
Praia városában az átlagos éves csapadékmennyiség 210,8 milliméter (8,30 in) 8,3". Az átlagosan legtöbb csapadékkal jellemezhető hónap augusztus, 99,1 milliméter (3,90 in) csapadékkal. A legkevesebb csapadékkal jellemezhető hónap átlagosan a csapadékmentes március. Átlagosan 49,0 csapadékos nap van, a legtöbb csapadék szeptemberben hullott, 7,0 nap, a legkevesebb csapadék pedig decemberben, 2,0 nap.
Adminisztráció
Santiago szigete 9 településre (conselhos) és 10 községre (freguesias) oszlik.
| Santiago szigete | ||||||
| CGN-CVcode | Conselho | ISO 3166-2 kód | Terület | Népesség | Sűrűség | |
| 71 | Tarrafal | CV-TA | Tarrafal | 120.82 | 18,565 | 153.7 |
| 72 | Santa Catarina | CV-CA | Assomada | 242.57 | 40,852 | 168.4 |
| 73 | Santa Cruz | CV-CR | Pedra Badejo | 112.21 | 26,609 | 237.1 |
| 74 | Praia | CV-PR | Praia | 102.55 | 131,602 | 1,283.3 |
| 75 | São Domingos | CV-SD | São Domingos | 147.54 | 13,808 | 93.6 |
| 76 | São Miguel | CV-SM | Calheta de São Miguel | 77.35 | 15,648 | 202.3 |
| 77 | São Salvador do Mundo | CV-SS | Picos | 26.48 | 8,677 | 327.7 |
| 78 | São Lourenço dos Órgãos | CV-LO | João Teves | 36.94 | 7,388 | 200.0 |
| 79 | Ribeira Grande de Santiago | CV-RS | Cidade Velha | 137.25 | 8,325 | 60.7 |
- ↑ Código Geográfico Nacionalo de Cabo Verde
Galéria
· 
Kilátás Praia-ra
· .jpg)
Praia városháza
· 
A Serra Malagueta hegység
· 
A katedrális romjai, Cidade Velha
· 
A Tarrafal strand
Keres