A Serranilla Bank egy atoll a Karib-tenger délkeleti részén. A zátony a Nicaraguától mintegy 400 kilométerre északkeletre található. Csak a zátony keleti és déli része látható. A bank több öbölből áll, és körülbelül 45 kilométerszer 37 kilométeres kiterjedésű; területe nagyjából 1200 négyzetkilométer (kb. 460 sq mi). A korallzátony számos része apálykor száraz, és az óceán mélysége a legtöbb helyen 9 és 37 méter között változik, bár a mikrotopográfia miatt helyenként hirtelen sekélyedés fordul elő.

A zátony felépítése tipikusan korallplatókból, homokpadokból és kisebb szigetekből áll; nagy részük alacsony, bokrokkal és füves növényzettel borított, néhány helyen kókuszpálma is előfordul.

Az Északkeleti Breaker egy sziklaalakzat, amely a keleti peremtől mintegy 2 kilométerre található. Ez a törés, mint más hasonló képződmények, veszélyt jelent a hajózásra, különösen rossz látási viszonyok között.

East Cay egy kis, bokrokkal borított sziget, körülbelül 5,5 kilométerre a keleti peremtől. Vegetációja korlátozott; a sziget elsősorban fészkelőhelyként és pihenőhelyként szolgál tengeri madarak számára.

Beacon Cay a part legnagyobb szigete. East Cay-től mintegy 14 kilométerre délnyugatra található. Alapvetően homokos sziget, helyenként korallos sziklaalakzatokkal; többnyire bokrokkal borított, néhány helyen fű is nő. A szigeten található kókuszpálmák száma megközelítőleg 30–50. A nyugati végén egy korallokból álló napjelző jellegű képződmény található. A szigeten néhány épület is áll, és működik egy aktív világítótorony is, amely 1977 óta működik — acélból épített, elsősorban navigációs célokat szolgál. A világítótornyot valószínűsíthetően a kolumbiai hatóságok üzemeltetik; időszakosan karbantartást és ellátást kap.

Middle Cay egy kis homokból álló sziget, amely East Cay-től mintegy 3,5 kilométerre nyugatra található. Ez a cay is alacsony és kevés állandó növényzettel rendelkezik, így inkább alkalmi látogatások célpontja, semmint állandó lakhely.

A West Breaker egy sziklaképződmény, amely Beacon Cay-től mintegy 15 kilométerre nyugatra helyezkedik el. A sziklaalakzat különösen veszélyes a hajók számára, mert csak körülbelül 0,5 méterrel emelkedik ki a vízfelszín fölé egy korallplatformon. Tengerészek 1985-ben megjegyezték, hogy az akkori térképek pontatlanok voltak, és hogy a sziklák a valóságban további mintegy 3,5 kilométerrel nyugatabbra húzódnak — ez is jól mutatja a térképezési nehézségeket ilyen laza, mozgó üledékű környezetben.

A Serranilla Bank rendkívül elszigetelt terület: nincs állandó civil lakosság, a látogatások ritkák és általában a halászok, kutatók vagy a nemzetközi jogi és hatósági jelenlét miatt történnek. A környezet érzékeny — a korallzátonyok és a partmenti élőhelyek sérülékenyek az emberi hatásokkal, a viharokkal és a globális tengerszint-emelkedéssel szemben. A zátonyok élővilágában tengeri madarak költenek, és alkalmasak teknősök pihenő- és tojásrakóhelyének.

Jogállás szempontjából a Serranilla Bank történelmileg vitatott terület; több ország is tételezett érdekelt volt a térségben. A gyakorlatban jelenleg Kolumbia gyakorolja a tényleges ellenőrzést és biztosít időszakos jelenlétet a térségben, de a területre vonatkozó nemzetközi viták és jogi kérdések időről időre felmerülnek.

Összefoglalva: a Serranilla Bank egy nagy, sekély korallzátony-rendszer a Karib-térségben, amelyet több kisebb cay és több veszélyes sziklaalakzat jellemez. Távoli fekvése, sekély vizei és változó mikrotopográfiája miatt fontos a pontos térképezés és a megfelelő hajózási tájékoztatás, különösen a apálykor felszínre kerülő részek miatt.