Titok (biztonságtechnika)

A minősített információk olyan érzékeny információk, amelyekhez a hozzáférést törvény vagy rendelet csak bizonyos személycsoportok számára teszi lehetővé. A minősített dokumentumok kezeléséhez vagy a minősített adatokhoz való hozzáféréshez hivatalos biztonsági engedély szükséges. Az engedélyezési eljáráshoz kielégítő háttérvizsgálat szükséges. Az érzékenységnek jellemzően több szintje van, amelyekhez eltérő engedélyezési követelmények kapcsolódnak. Az információk egy csoport ember között történő megosztásának ilyen hierarchikus rendszerét szinte minden nemzeti kormányzat alkalmazza. Az adatok érzékenységi szintjének hozzárendelését adatminősítésnek nevezik.

A minősítés célja, hogy megóvja az információkat attól, hogy azokat a nemzetbiztonság megkárosítására vagy veszélyeztetésére használják fel. A minősítés formalizálja, hogy mi minősül "államtitoknak", és különböző védelmi szintekkel foglalkozik, annak alapján, hogy az információ várhatóan mekkora kárt okozhat, ha rossz kezekbe kerül.

Egyes nem kormányzati szervezetek és vállalatok is rendelkeznek saját titkos információkkal, amelyeket általában üzleti titoknak neveznek.

Egy tipikus titkos dokumentum. A USS Liberty incidensről szóló, részben titkosítás alól feloldott és 2003 júliusában nyilvánosságra hozott jelentés [1] 13. oldala. Az oldal eredeti általános minősítése, "szigorúan titkos", valamint a különleges hírszerzési kódszó, az "umbra", fent és lent látható. Az egyes bekezdések és hivatkozási címek minősítése zárójelben szerepel - csak ezen az oldalon hat különböző szint van. Az alul és felül vezérvonalakkal ellátott megjegyzések a jogszabályi felhatalmazást idézik, amely alapján bizonyos szakaszokat nem nyilvánították titkossá.

Osztályozási szintek

Bár az osztályozási rendszerek országonként eltérőek, a legtöbb országban a következő brit meghatározásoknak megfelelő szintek vannak (a legmagasabb szinttől a legalacsonyabbig):

Szigorúan titkos (TS)

Az anyagok legmagasabb szintű besorolása nemzeti szinten. Az ilyen anyag "kivételesen súlyos károkat" okozna a nemzetbiztonságnak, ha nyilvánosan hozzáférhetővé válna.

Titkos

Az ilyen anyagok "súlyos károkat" okoznának a nemzetbiztonságnak, ha nyilvánosan hozzáférhetővé válnának.

Bizalmas

Az ilyen anyagok "kárt" okoznának vagy "károsan" befolyásolnák a nemzetbiztonságot, ha nyilvánosan hozzáférhetőek lennének.

Korlátozott

Az ilyen anyagok "nemkívánatos hatásokat" okoznának, ha nyilvánosan hozzáférhetőek lennének. Néhány országban nincs ilyen besorolás.

Nem minősített

Gyakorlatilag nem minősítési szint, de olyan kormányzati dokumentumokra használják, amelyek nem rendelkeznek a fent felsorolt minősítéssel. Az ilyen dokumentumokat olykor biztonsági ellenőrzés nélkül is megtekinthetik.

A minősítési szinttől függően különböző szabályok szabályozzák az ilyen információk megtekintéséhez szükséges engedélyezési szintet, valamint az információk tárolásának, továbbításának és megsemmisítésének módját. Ezenkívül a hozzáférést "szükséges tudni" alapon korlátozzák. A biztonsági engedély puszta megléte nem jogosítja fel automatikusan az illetőt arra, hogy az adott szintre vagy az alá besorolt összes anyagot megnézze. Az illetőnek a megfelelő szintű hozzáférési jogosultságon túlmenően a "szükséges ismeretre" vonatkozó jogos igényt is be kell mutatnia.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a titkos információ?

V: A minősített információ olyan érzékeny információ, amelyhez a hozzáférést törvény vagy rendelet az emberek bizonyos csoportjaira korlátozza.

K: Mi szükséges a minősített dokumentumok kezeléséhez vagy a minősített adatokhoz való hozzáféréshez?

V: A minősített dokumentumok kezeléséhez vagy a minősített adatokhoz való hozzáféréshez hivatalos biztonsági engedély szükséges.

K: Mivel jár az átvilágítási eljárás?

V: Az engedélyezési eljáráshoz kielégítő háttérvizsgálatra van szükség.

K: Vannak-e különböző érzékenységi szintek?

V: Igen, jellemzően többféle érzékenységi szint létezik, amelyekhez eltérő engedélyezési követelmények kapcsolódnak.

K: Mi a célja az adatok minősítésének?

V: Az adatminősítés célja, hogy megvédje az információkat attól, hogy azok a nemzetbiztonságot károsítsák vagy veszélyeztessék.

K: Miért van szükség a minősítésre?

V: A minősítés formalizálja, hogy mi minősül "államtitoknak", és különböző védelmi szintekkel foglalkozik annak alapján, hogy az információ várhatóan mekkora kárt okozhat, ha rossz kezekbe kerül.

K: A nem kormányzati szervezetek és vállalatok is rendelkeznek titkos információkkal?

V: Igen, bizonyos nem kormányzati szervezeteknek és vállalatoknak is vannak saját titkos információik, amelyeket általában üzleti titokként emlegetnek.