Reel-to-reel magnók
A tekercses magnókat (gyakran R2R, Open reel decks stb.) a 20. században használták, főleg professzionális stúdiókban az 1940-es évektől, majd az 1950-es és 1960-as években gyorsan elterjedtek az emberek otthonában. A legnagyobb népszerűség az 1970-es években volt, valószínűleg azért, mert az embereknek jobb minőségű felvételekre volt szükségük. Ez a technológia olyan volt, mint egy forradalom, mert mindenki bármilyen hangot (bakelitlemezeket, rádióadást, hangot és zenét) felvehetett, majd sokszor lejátszhatta anélkül, hogy a minőség romlott volna, és sokszor felülírhatta. Ennek a technológiának azonban vannak gyenge pontjai: a tekercsek mérete, érzékenysége, tartóssága; de mégis vannak bizonyos előnyei a mai "digitális médiaformátumokkal" szemben. Emellett néhány híres zenekar és művész is használta a reel to reel technológiát, mint zenei eszközt vagy akár külön zenekarként.
Műszaki információk
Ezek a tekercses deckek általában analóg hangeszközök, amelyek ¼ hüvelyk (azaz 6,25 cm) széles mágnesszalagot használnak. Ezt a műanyag szalagot egy speciális mágneses anyag borítja, amelyet a felvétel során mágneses tartományokká alakítanak. A magnónak rendelkeznie kell egy felvételi, egy lejátszási és egy törlőfejjel, amelyek a jelet a szalagra továbbítják. A drágább szalagdekkek három vagy hat különálló fejjel rendelkeznek. A szalagos magnók ötvözik a mechanikára és az elektronikára vonatkozó ismereteket. Nagyon precíz motoroknak és mozgó alkatrészeknek kell lenniük, de bonyolult áramköri lapot is kell használniuk. Tranzisztorokat, erősítőket stb. kell tartalmaznia.
A magnók szokásos funkciói a következők:
- Lejátszás (play)
- Stop
- Visszatekerés
- Gyorsan előre
- Szünet
Ezeket a funkciókat lehet mechanikusan (gumihevederek és fémkarok rendszere) vagy elektronikusan (mágnesek, tekercsek, integrált áramkörök) kezelni.
Szalagsebesség
A szalagsebesség az egyik olyan dolog, amely meghatározza a lejátszási időt. Ez a táblázat a szalagsebességről és a lejátszási időről ad tájékoztatást egy 18 cm-es tekercs esetében.
| Szalagsebesség (cm/s) | Leírás | Lejátszási idő (perc) |
| 9.52 | Alacsonyabb, de O.K. minőség | 128 |
| 19.05 | Standard minőségű otthoni használat | 64 |
| 38.10 | Félprofesszionális vagy magas színvonalú használat | 32 |
| 76.20 | Professzionális stúdióminőség | 16 |
Fő gyártók
A magnók korában számos gyártó volt, például a Sony, Akai, Revox, Teac, Pioneer, Technics, Tesla és még sokan mások. Ezeknek a gyártóknak általában több termékcsaládjuk volt, amelyek árban és funkcióban is különböztek. A legjobbak digitális programozható számlálóval, fordított mechanikával, elektronikus gombokkal rendelkeztek, nagyméretű (pl. 26,5 cm-es) tekercseket használhattak. A szalaggyártók között is nagy volt a választék - Maxell, Basf (Emtec), Quantegy, Agfa stb.
Orsós magnók Csehszlovákiában
Csehszlovákiában csak néhány magnókazettagyártó volt. A legfontosabb a Tesla volt, n.p. A fő fejlesztést a Tesla Pardubicében valósították meg, de a tömeggyártást a Tesla Přeloučban tartották. A termékszámok ezer darabra és több tíz modellsorozatra rúgtak. Az egyik legnépszerűbb dekk a monofonikus Tesla Sonet Duo (1959) volt. Kompakt, hordozható és megbízható volt. A Tesla dekkek gyűjtői egyetértenek abban, hogy talán a leghaladóbb modell a Tesla B73 Hi-Fi Stereo (1978) volt, amely a későbbi modellek alapját adta. A legfőbb modellek a Tesla B115, B116 (1981) és a Tesla CM130, CM160 (1986) voltak, amelyek képesek voltak felvenni a versenyt a világcégek hasonló modelljeivel. Mégis voltak (politikai) korlátozások, így a legjobb ötletek és megoldások nem valósulhattak meg. A gyártás 1990-ben befejeződött, mivel ez a technológia elavultnak bizonyult.
Összehasonlítás a számítógéppel
A szalagos magnók voltak az egyik módja a digitális adatok tárolásának. A TTL vezérlőfelülettel rendelkezőket speciális eszközökkel lehetett kezelni, és az adatokat bizonyos frekvenciájú hangok sorozataként lehetett rögzíteni. Manapság ez a módszer nem túl jó, mert egy tekercs kapacitása általában alacsony.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a tekercses magnó?
V: A tekercses magnók olyan eszközök, amelyeket a 20. században használtak hangok rögzítésére és lejátszására.
K: Hol használták leginkább a tekercses magnókat?
V: Az 1940-es évektől kezdve főként professzionális stúdiókban használták őket, majd az 1950-es és 1960-as években gyorsan elterjedtek az emberek otthonában.
K: Mikor tetőzött a tekercses magnók népszerűsége?
V: A tekercses magnók népszerűsége valószínűleg az 1970-es években érte el a csúcspontját, valószínűleg azért, mert az embereknek jobb minőségű felvételekre volt szükségük.
K: Milyen előnyei voltak a tekercses magnóknak más technológiákkal szemben?
V: A tekercses magnók lehetővé tették, hogy bárki bármilyen hangot rögzítsen, majd többször lejátssza anélkül, hogy a minőség romlana, és sokszor felülírhassa.
K: Mik voltak a tekercses magnók gyenge pontjai?
V: A tekercses magnók gyenge pontjai közé tartozott a tekercsek mérete, az érzékenység és a tartósság.
K: Milyen híres együttesek és művészek használták a tekercses magnó technológiát?
V: Néhány híres együttes és művész használta a tekercselős magnótechnológiát, mint zenei eszközt vagy akár külön zenekarként.
K: Hogyan hasonlítható össze a tekercs-csévél technológia a mai digitális médiaformátumokkal?
V: A tekercs-csévél technológia bizonyos előnyökkel rendelkezik a mai digitális médiaformátumokkal szemben.
