Reflexiós köd
A csillagászatban a reflexiós köd olyan porfelhő, amely egy vagy több csillag fényét tükrözi vissza. A közeli csillagok fénye nem elég forró ahhoz, hogy ionizálja a köd gázát, és emissziós ködöt hozzon létre. Ahhoz azonban elegendő, hogy a por láthatóvá váljon, mivel a fény visszaverődik a porról.
A reflexiós ködök általában azért kék színűek, mert a szórás jobban működik a kék fény esetében, mint a vörösnél (ez ugyanaz az oka, amiért az ég kék, a naplemente pedig vörös).
A reflexiós és emissziós ködöket általában együtt látjuk, és néha "diffúz ködöknek" nevezzük őket. Jó példa erre az Orion-köd.
A reflexiós ködök a csillagkeletkezés helyszínei is lehetnek.
A Földtől mintegy 1000 fényévre található Boszorkányfej-köd (IC2118) a fényes Rigel csillag miatt keletkezik az Orion csillagképben. A köd azért világít, mert visszaveri a Rigel fényét. A ködben lévő por visszaveri a fényt.
Kapcsolódó oldalak
- Változó köd
Kérdések és válaszok
K: Mi az a reflexiós köd?
V: A reflexiós köd egy olyan porfelhő, amely visszaveri egy csillag vagy több csillag fényét.
K: Mi az emissziós köd?
V: Az emissziós köd olyan gázfelhő, amely ionizált és saját fényt bocsát ki.
K: Miért nem képes a közeli csillagok fénye ionizálni a reflexiós ködök gázát?
V: A közeli csillagok fénye nem elég forró ahhoz, hogy ionizálja a köd gázát, és emissziós ködöt hozzon létre.
K: Miért kék színűek általában a reflexiós ködök?
V: A reflexiós ködök általában kék színűek, mert a szórás jobban működik a kék fény esetében, mint a vörösnél.
K: A reflexiós ködök és az emissziós ködök gyakran láthatók együtt?
V: Igen. A reflexiós és emissziós ködöket általában együtt látjuk, és néha "diffúz ködnek" nevezik őket.
K: A reflexiós ködök lehetnek csillagkeletkezés helyszínei?
V: Igen. A reflexiós ködök csillagkeletkezés helyszínei is lehetnek.
K: Milyen példák vannak a reflexiós ködökre?
V: Az Orion-köd jó példa a reflexiós ködökre.
