Véres vasárnap 1972 – Derry (Bogside) mészárlás és Saville-vizsgálat

Véres Vasárnap 1972: Derry (Bogside) mészárlás és a Saville-vizsgálat részletes kronológiája, a Widgery-jelentés kritikái, az áldozatok sorsa és a brit kormány bocsánatkérése.

A Véres Vasárnap (írül: Domhnach na Fola) — más néven Bogside mészárlás — 1972. január 30-án történt az észak-írországi Derry Bogside városrészében. Az internálás elleni tiltakozás során néhány tüntető köveket dobált. A brit hadsereg katonái 26 fegyvertelen polgárjogi tüntetőt és nézelődőt lőttek le. Tizenhárom férfi, többségük tizen- és huszonéves, azonnal meghalt; egy tizennegyedik férfi négy és fél hónappal később belehalt sérüléseibe. Két tüntetőt a hadsereg járművei is elütöttek. A sebesültek közül többen hátba kaptak lövést. Az incidens az Észak-Írországi Polgárjogi Szövetség felvonulása során történt. Az érintett katonák az ejtőernyős ezred első zászlóaljának (1 Para) tagjai voltak.

Háttér

Az 1960-as évek végétől Észak-Írországban erősödtek a társadalmi feszültségek: vallási és politikai megosztottság, lakhatási és választójogi problémák, valamint a rendőri és hatósági fellépés miatti elégedetlenség. 1971 augusztusában bevezették az internálást (előzetes fogva tartás bírósági eljárás nélkül), amely erős ellenreakciót váltott ki a katolikus/nationalista közösségekben. A tiltakozások, utcai összecsapások és a fegyveres ellenállás (köztük az Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA) intenzifikálódása vezetett a 1972-es évek erőszakos eseményeihez. A Véres Vasárnap különösen fontos esemény lett a konfliktus — a „Troubles” — történetében, mert a halottakat nem félkatonai csoportok, hanem a brit hadsereg lőtte le.

Az esemény napja

A tiltakozó menet a város központjából indult, és a Bogside környékén ért véget. A menet résztvevői többségében békés polgárjogi demonstrálók voltak. A brit ejtőernyősök közbeléptek; a találkozásból összecsapások és pánikszerű menekülés alakult ki. A lövöldözés során 26 embert értek találatok: 13 azonnal meghalt, a sérültek közül egy később halt meg, egyeseket hátba lőttek, két embert a katonai járművek ütöttek el. Szemtanúk és orvosi jelentések is arra utaltak, hogy a legtöbb áldozat nem jelentett közvetlen fenyegetést a katonákra nézve.

Első vizsgálat: Widgery-jelentés

A brit kormány gyors vizsgálatot rendelt el, az ún. Widgery-törvényszéket, amelyet 1972 áprilisában tettek közzé. A jelentés részben a katonák és a hatóságok felelősségét is említette, de a kritikusok szerint a Widgery-jelentés lényegében mentette a brit erőket és sok tekintetben „fehérre mosta” a történteket. A helyi közösségek, politikusok és független megfigyelők széles körben elutasították a jelentés megállapításait, és igazságtalanságnak tekintették az áldozatok családjai számára.

Újravizsgálat: Saville-bizottság

1998-ban, a politikai változások és a béketárgyalások hatására a brit kormány új, átfogó vizsgálat elrendeléséről döntött. Az ún. Saville-vizsgálat 1998 és 2010 között folyt, és a vizsgálat 12 évig tartó munkája után 2010. június 15-én hozták nyilvánosságra a jelentést. A Saville-jelentés megállapította, hogy számos katona hibázott, amikor rálőtt a tüntetőkre; azt is megállapította, hogy a lelőtt emberek mind fegyvertelenek voltak, és a gyilkosságok „indokolatlanok” voltak. A jelentés szerint a katonák többsége szabálytalanul vagy túlzott erővel járt el, és nem állt fenn az önvédelem indoka abban a formában, ahogy azt korábban állították.

Következmények és jogi lépések

A Saville-jelentés nyilvánosságra hozatala után David Cameron brit miniszterelnök a Parlamentben bocsánatot kért az áldozatoktól, és kijelentette, hogy „megszégyenítve” vállalja a felelősséget, mert a brit kormány nem ismerte el korábban a történtek igazságát. A jelentés alapján jogi vizsgálatok indultak, és a prosecutori hatóságok egyes katonák ellen vádemelést javasoltak; a bírósági eljárások azonban bonyolultak voltak, és több esetben elutasítások, eljárásjogi nehézségek és elhalasztások következtek be. A vizsgálat és a jogi folyamat hosszú távon is vitákat váltott ki a felelősségre vonás lehetőségeiről és korlátairól.

Hatás a konfliktusra és emlékezet

A Véres Vasárnap radikálisan megváltoztatta a közvéleményt Észak-Írországban és nemzetközi szinten is: az incidens hozzájárult az IRA további tagtoborzásához és az erőszakos ellenállás felerősödéséhez. Az esemény mély sebet hagyott Derry közösségében, és hosszú ideig meghatározta az észak-írországi politikai légkört.

Ma Derryben emlékhelyek, emléktáblák és rendszeres megemlékezések őrzik az áldozatok emlékét. A Véres Vasárnap története a konfliktus emblematikus eseménye maradt, amelyre a békeépítés és az igazságszolgáltatás hosszú folyamataként tekintenek.

Fontosabb tények összefoglalva

• Dátum: 1972. január 30.
• Helyszín: Bogside, Derry, Észak-Írország.
• Áldozatok: 13 aznap meghalt; egy később, összesen 14 haláleset a közvetlen sérülések következtében.
• Megsebesítettek és lelőtt személyek száma: körülbelül 26-an lőttek meg a hadsereg által.
• Érintett katonai alakulat: az ejtőernyős ezred (1 Para).
• Vizsgálatok: Widgery-törvényszék (1972) — széles körben bírált; Saville-vizsgálat (1998–2010) — a jelentés szerint a halálok „indokolatlanok” voltak, és a többség fegyvertelen áldozat volt.
• Politikai reakció: nyilvános bocsánatkérés 2010-ben David Cameron részéről.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Véres vasárnap?

K: Milyen következtetést vont le a Widgery-törvényszék az incidenssel kapcsolatban?

K: Mennyi időbe telt, amíg a Saville-vizsgálat kivizsgálta a Véres vasárnapot?

K: Mit állapított meg a Saville-vizsgálat, amikor 2010-ben közzétette jelentését?

K: Miért tekintik a Véres Vasárnapot az észak-írországi zavargások fontos eseményének?

K: Hogyan hatott a Véres vasárnap az IRA toborzására?

Keresés betűvel