Posztmodernizmus – meghatározás, alapelvek és jellemzői
Posztmodernizmus: meghatározás, alapelvek és jellemzők érthetően — kultúra, filozófia és művészet új, nyitott nézőpontja.
A posztmodernizmus egy olyan sokrétű gondolkodásmód és kulturális irányzat, amely a kultúráról, a filozófiáról, a művészetről és más társadalmi jelenségekről alkotott korábbi, egységes magyarázatokat kérdőjelezi meg. A kifejezést és az azt jelölő elképzeléseket különböző helyzetekben eltérő módon használták; mégis vannak közös motívumai, amelyek mentén érdemes megismerni.
Mi a lényege?
A posztmodern gondolkodás egyik központi állítása, hogy nincs mindenki számára hozzáférhető, végleges és objektív igazság. A posztmodern nézet szerint a tudás gyakran társadalmilag konstruált: a tudásról alkotott elképzeléseket az emberek, intézmények és közösségek hozzák létre, nem pusztán „felfedezik”. Ez nem feltétlenül radikális relativizmust jelent: a posztmodern inkább agnosztikus az abszolút igazság lehetőségével kapcsolatban, és hangsúlyozza, hogy nincs biztos módszerünk arra, hogy minden vitás kérdésben végső bizonyosságot szerezzünk.
Alapelvek és jellemzők
- Meta-narratívák elutasítása: a nagy, univerzális elbeszélések (például a „történelmi fejlődés előrehaladása” vagy a „tudományos haladás” mint végső magyarázat) hitelét megkérdőjelezik.
- Pluralizmus és heterogenitás: a kultúrák, szubkultúrák és nézőpontok sokféleségének elismerése; nincsen egyetlen „helyes” értelmezés.
- Intertextualitás és pastiche: műalkotások idéznek, kevernek stílusokat és korszakokat, gyakori az idéző jelleg, az utalás és a paródia.
- Fragmentáció és elidegenedés: a narratívák töredezettsége, szubjektivitás hangsúlyozása, identitások sokrétegűsége.
- Dekonstrukció: a szövegek, intézmények és diskurzusok belső ellentmondásainak feltárása (kapcsolódik Jacques Derrida gondolataihoz).
- Szkepticizmus az „objektív előrehaladás” iránt: történelmi és társadalmi változást nem feltétlenül értékelnek egyirányúan „haladásként”.
Következmények a tudásról és a társadalomról
A posztmodern nézet szerint ami „igazságként” elfogadott, azt gyakran nyelvi, hatalmi és kulturális viszonyok alakítják. Ennek következménye lehet, hogy különböző közösségek különböző igazságokban hisznek, és egyik álláspont sem rendelkezik teljes, végső kizárólagossággal. Ez a felfogás nem feltétlenül vezet nihilizmushoz: a kutatás és tanulás továbbra is értelmes marad, csak a végső, vitán felüli lezárás lehetőségét kérdőjelezi meg. A posztmodern szemlélet előnyben részesíti a párbeszédet, a kritikai reflexiót és a különböző nézőpontok összevetését.
Művészet, irodalom és kultúra
A posztmodern hatása erősen megmutatkozik az irodalomban, a képzőművészetben, a zenében és a populáris kultúrában. A posztmodern művek gyakran játszanak a műfajokkal és stílusokkal, használják az intertextualitást, a pastiche-t és az iróniát. Az irodalomban olyan szerzők munkáihoz kötik a posztmodern elemeket, akik töredezett narratívát, többféle perspektívát vagy a fikció és valóság határainak elmosását alkalmazzák.
Építészet
A posztmodern építészet ellenreakció volt a modernizmus egyes szigorú formái és uniformizáló törekvései ellen. A posztmodern építészet gyakran alkalmaz díszítéseket, történelmi utalásokat, játékos formákat és az épület kontextusához való alkalmazkodást. Bár a kifejezést az 1949-es évek óta említik az építészeti vitákban, a posztmodern építészet a 20. század második felében vált markánssá, és olyan jellegzetességekkel bővítette az építészeti gyakorlatot, amelyek eltérnek a modernista „dobozoktól”.
Főbb gondolkodók és fogalmak
A posztmodern gondolkodás formálásában több fontos elméleti alak játszott szerepet:
- Jean-François Lyotard – híres műve, az "A posztmodern állapot" (La Condition postmoderne) a meta-narratívák iránti hit megrendülését írja le.
- Jacques Derrida – a dekonstrukció módszerét dolgozta ki, amely a szövegek és fogalmak belső ellentmondásaira és hierarchiáira irányítja a figyelmet.
- Michel Foucault – a hatalom és tudás kapcsolatát, valamint a diskurzusok társadalmi szerepét vizsgálta.
- Jean Baudrillard – a szimulákrum és a valóság „helyettesítettségének” fogalmait hozta be: a média és a fogyasztói kultúra olyan képet hoz létre, amely néha felülírja az eredeti jelentéseket.
- Fredric Jameson – a posztmodern kultúra kapcsolatát a késői kapitalizmussal és a fogyasztói társadalommal elemezte.
Posztmodernizmus a társadalomban
A posztmodern eszmék hatása túlmutat a művészeten: befolyásolták a filozófiát, a szociológiát, a nyelvészetet, az építészetet, a képzőművészetet, a zenét és még a jogi és történeti vizsgálatokat is. A posztmodern gondolkodás hatására másként kezdtek tekinteni a szerelemre, a házasságra és a populáris kultúrára, valamint a társadalmi-gazdasági átalakulásokra, például az ipari és az szolgáltató gazdaság közötti váltásra.
Posztmodernitás vs. posztmodernizmus
A posztmodernitás általában arra az időszakra utal, amikor a posztmodern eszmék szélesebb körben elterjedtek (főként a 20. század második fele). A „posztmodernizmus” mint irányzat inkább elméleti és művészeti jellemzőket foglal magában. Egyes szakértők szerint a posztmodern korszak már lezárult, mások úgy vélik, hogy elemei tovább élnek és átalakulnak.
Kritika és viták
A posztmodernizmust több szempontból is bírálták:
- Relativizmus vádja: egyesek szerint a posztmodern túlzottan relativizálja az igazságot és az értékeket, ami politikai és etikai döntéshozatalt nehezíthet.
- Politikai hatékonyság: kritikusok szerint a posztmodern túlzott szkepszise megakadályozhatja a kollektív cselekvést és a társadalmi változtatásokra irányuló egyértelmű programok kialakítását.
- Közérthetőség: a posztmodern elméletek gyakran nehezen hozzáférhetők a laikusok számára, ami kommunikációs problémákat eredményezhet.
Örökség és kortárs irányok
A posztmodern hatása máig érezhető: a kortárs művészetek, irodalom és elméleti diskurzusok számos elemét a posztmodern dinamika formálta. Ugyanakkor megjelentek válaszreakciók és továbbfejlődések is — például a metamodernizmus vagy az altermodern kritikai és építő jellegű próbálkozásai — amelyek egyszerre elismerik a posztmodern felismeréseit és keresik a megújulás lehetőségeit.
Összefoglalás
A posztmodernizmus nem ad egyszerű, egyértelmű választ arra, mi az abszolút igazság vagy mi számít „jobb” társadalmi berendezkedésnek; inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudás, a művészet és a kultúra konstruált, többszörösen értelmezhető és gyakran hatalomhoz kötött. Ez a megközelítés lehetővé teszi a sokszínűség és a kritikai reflexió megerősítését, de egyúttal vitákat is szül a relativizmus és a politikai cselekvés lehetőségeiről.
The Portland Building (Portland, Oregon)
Különböző meghatározások
A "posztmodernizmus" kifejezést gyakran használják különböző, néha egymásnak ellentmondó (nem lehet mindkettőnek igaza) fogalmakra. A leggyakoribb meghatározások a következők:
- Kompakt Oxford English Dictionary: "stílus és fogalom a művészetekben, amelyet az elméletekkel és ideológiákkal szembeni bizalmatlanság és a konvenciókra való figyelemfelhívás jellemez".
- Merriam-Webster: vagy "a modernizmusra reagáló különböző mozgalmak közül bármelyik, amelyeket jellemzően a hagyományos anyagokhoz és formákhoz való visszatérés (mint az építészetben) vagy az ironikus önreferencia és abszurditás (mint az irodalomban) jellemez", vagy végül "olyan elmélet, amely a kultúrával, identitással, történelemmel vagy nyelvvel kapcsolatos modern feltételezések radikális újraértékelését foglalja magában".
- American Heritage Dictionary: "A művészet, az építészet vagy az irodalom, vagy azzal kapcsolatban, amely a korábbi modernista elvekkel szemben reagál, például a hagyományos vagy klasszikus stíluselemek újbóli bevezetésével, vagy a modernista stílusok vagy gyakorlatok szélsőségessé tételével: "Ez [egy roadhouse] építészetileg olyan érdekes ... a posztmodern fából készült fülkéivel és szoborórájával."""
Mivel a posztmodernizmus kifejezést sokféle dologra lehet használni, és sokféle dolgot jelenthet, egyesek azt mondják, hogy ez csak egy divatszó, amely nem jelent semmit. Dick Hebdige a "Rejtőzködve a fényben" című könyvében azt írja:
"Amikor egy nép számára lehetővé válik, hogy "posztmodernnek" nevezze egy szoba dekorációját, egy épület tervezését, egy film diegézisét, egy lemez felépítését, vagy egy "scratch" videót, egy televíziós reklámot, vagy egy művészeti dokumentumfilmet, vagy a köztük lévő "intertextuális" kapcsolatokat, egy divatlap vagy kritikai folyóirat oldalának elrendezését, egy antiteleológiai tendenciát az ismeretelméleten belül, a "jelenlét metafizikája" elleni támadást, az érzelmek általános elhalványulása, a háború utáni bébi boomer generáció kollektív bosszúsága és morbid kivetítései, amely a kiábrándult középkorúakkal szembesül, a reflexivitás "kényszerhelyzete", retorikai trópusok egy csoportja, a felületek elburjánzása, az árufetisizmus új szakasza, a képek, kódok és stílusok iránti rajongás, a kulturális, politikai vagy egzisztenciális töredezettség és/vagy válság folyamata, a szubjektum "dekoncentrálódása", a "metanarratívák iránti hitetlenség", az egységes hatalmi tengelyek felváltása a hatalmi/diskurzusformációk pluralitásával, a "jelentés implosziója", a kulturális hierarchiák összeomlása, a nukleáris önmegsemmisítés fenyegetése által keltett félelem, az egyetem hanyatlása, az új miniatürizált technológiák működése és hatásai, a széles körű társadalmi és gazdasági eltolódás a "médiába", "fogyasztói" vagy "multinacionális" fázisba, a "helynélküliség" vagy a helynélküliség elhagyása ("kritikus regionalizmus"), vagy (akár) az időbeli koordináták térbeli helyettesítésének általános érzése (attól függően, hogy kitől olvassuk) - amikor mindezeket a dolgokat "posztmodern" (vagy egyszerűbben egy aktuális rövidítéssel, mint "post" vagy "very post") jelzővel lehet leírni, akkor egyértelmű, hogy egy divatszóval állunk szemben".
Perry Anderson brit történész szerint a posztmodernizmus fontos fogalom, és fontos a kortárs (jelenlegi) kultúra tanulmányozása szempontjából.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a posztmodernizmus?
V: A posztmodernizmus a kultúráról, filozófiáról, művészetről és sok más dologról való gondolkodásmód. Azt állítja, hogy nincs valódi igazság, és a tudás mindig inkább létrejön vagy kitalálódik, mintsem felfedezésre kerül. Az emberek különböző dolgokban hihetnek, és azt gondolhatják, hogy az az igazság, és mindenkinek igaza lehet.
K: Miben különbözik a posztmodernizmus az objektivitástól?
V: Az objektivitás azt mondja, hogy az igazság mindig létezik, és az embereknek kell felfedezniük, míg a posztmodernizmus azt mondja, hogy az igazság csak egy olyan dolog, amit az emberek találnak ki.
K: Miben hittek a modernisták?
V: A modernisták hittek abban, hogy a tudomány és az új tudás jobbá teszi a világot, így amikor a tudósok vagy a filozófusok felfedeznek valami újat, az mindig egy kicsit jobbá teszi a társadalmat. Úgy gondolták, hogy a társadalmi fejlődést nem lehet megállítani.
K: Mit mond a posztmodernizmus a társadalmi fejlődésről?
V: A posztmodernizmus azt mondja, hogy nincs valódi társadalmi fejlődés - bár a világ néhány dolga változik, az emberek csak azt akarják hinni, hogy a világ jobb, mint volt. Változik, de nem lesz jobb, mert nincs "jobb".
K: Milyen területekre volt hatással a posztmodernizmus?
V: A posztmodernizmus számos kulturális területre hatott, többek között az irodalomkritikára, a filozófiára, a szociológiára, a nyelvészetre, az építészetre, a képzőművészetre és a zenére.
K: Mikor váltak általánossá a posztmodern eszmék?
V: A posztmodernség kifejezés általában azt az időszakot jelenti, amikor a posztmodern eszmék általánossá váltak (a 20. század második fele).
K: A posztmodernizmus ma is aktuális?
V: Egyes szakértők úgy vélik, hogy a posztmodernizmusnak talán vége az irodalomban, de hatása még mindig megfigyelhető a filozófiában, a kultúra- és társadalomtudományban, valamint a történelemben és a jogban.
Keres