Tengelykorszak: az ókori fordulópont a vallások és filozófiák kialakulásában
Tengelykorszak: az ókori fordulópont, ahol Iránban, Indiában, Kínában és a görög‑római világban kialakultak a mai vallások és filozófiák.
A tengelykorszak (más néven tengelykorszak, németül: Achsenzeit) kifejezést a Karl Jaspers német filozófus alkotta meg, hogy leírja azt az átalakulási időszakot, amely a Kr. e. 8. és a Kr. e. 3. század közötti ókorra tehető. Szerinte ez az időszak egy alapvető fordulópontot jelent az emberi gondolkodás és vallás történetében: új ideák, etikai hangsúlyok és olyan gondolatvilágok jelentek meg, amelyek hosszú távú hatást gyakoroltak a későbbi kultúrákra.
Ebben az időszakban új gondolkodásmódok és vallási-etikai rendszerek bukkantak fel Iránban, Indiában, Kínában és a görög-római világban. Új vallások és filozófiák jelentek meg; Jaspers hangsúlyozta, hogy ezek a változások párhuzamosan, részben egymástól függetlenül, vagy korlátozott érintkezésben zajlottak szerte Eurázsiában.
Jellemző vonások
- Etikai univerzalizmus és individualizmus: megjelenik az egyén erkölcsi felelősségének hangsúlyozása, a helyi rítusoknál és törzsi hagyományoknál általánosabb, univerzálisabb etikai elvek kerülnek előtérbe.
- Reflexív és kritikus gondolkodás: a vallásos és filozófiai szövegekben gyakoribbá válik az önreflexió, a párbeszéd és az érv alapú érvelés.
- Új soteriológiai és metafizikai elképzelések: foglalkoznak a megváltás, megszabadulás vagy bölcsesség kérdésével (például a buddhizmus, a zoroasztrizmus, az Upanishadok tanításai, a görög filozófia erkölcsi-filozófiai vizsgálatai).
- Írásbeliség és szövegkanonizálódás: sok kultúrában ekkor rögzülnek alapvető szövegek, amelyek későbbi vallási és filozófiai hagyományok alapjául szolgálnak.
Főbb alakok és irányzatok
- Irán: a zoroasztrizmus (Zarathustra) korai formái — vallási dualizmus és etikai újítások.
- India: az Upanishadok, a brahmani hagyomány kritikája, a buddhizmus (Gautama Buddha) és a dzsainizmus — hangsúly a megvilágosodáson és az egyéni megszabaduláson.
- Kína: konfucianizmus (Konfuciusz), taoizmus (Lao-ce) — társadalmi rend, műveltség és belső harmónia kérdései.
- Görög világ: ókori görög filozófia (pl. Szókratész, Platón, Arisztotelész előfutárai és követői) — racionális kutatás, etika és politikai gondolkodás fejlődése.
Tudományos viták és kritikák
Bár Jaspers koncepciója sok vitát inspirált, több kritika is felmerült:
- Szemléletmód-beli aggályok: egyes szerzők szerint a „tengelykorszak” fogalma túl általánosít, és azt sugallja, mintha egységes, egyszerre lezajlott, azonos természetű forradalom lett volna több ezer kilométerre és kulturálisan eltérő társadalmakban.
- Időbeli és földrajzi pontosság: vitatott, hogy pontosan mely évszázadokat és mely térségeket érdemes élesen elkülöníteni; egyes régiókban a változások később vagy korábban történtek meg.
- Diffúzió vs. független fejlődés: kérdéses, mennyi közvetlen kölcsönhatás zajlott az egyes központok között, illetve mennyi volt a párhuzamos, független fejlődés eredménye.
- Eurocentrizmus és kanonizálás: kritikák szerint Jaspers nézetei részben európai gondolkodásból indulnak ki, és hajlamosak a különböző hagyományok közös vonásait túlhangsúlyozni.
Források és bizonyítékok
A tengelykorszak elméletét alátámasztó bizonyítékok a régészeti leletek, kortárs szövegek és későbbi hagyományok tanulmányozásából származnak. Az írott források — például a brahmani, buddhista, zoroasztriánus és kínai klasszikusok, illetve az ókori görög iratok — lehetővé teszik az összehasonlító elemzést, de a források időbeli és tartalmi korlátai miatt az értelmezés óvatos megközelítést igényel.
Hatás és örökség
A tengelykorszakban megfogalmazott alapvető kérdések (mi a helyes élet, mi a jó társadalom, hogyan érhető el a végső bölcsesség vagy üdvözülés) hosszú távon meghatározták a világvallások és filozófiai rendszerek fejlődését. Sok mai vallási és etikai hagyomány gyökerei visszavezethetők ezekre a korai elméleti átalakulásokra, és a korszak gondolkodói által felvetett témák továbbra is központi szerepet játszanak a filozófiai és vallástörténeti kutatásokban.
Összefoglalva: a tengelykorszak fogalma hasznos keretet ad arra, hogy szemléljük az ókori világ több pontján egyszerre végbemenő, mélyreható szellemi átalakulásokat, ugyanakkor az elmélet alkalmazása és értelmezése folyamatos tudományos viták tárgya.
Mi ez?
Konfuciusz és Laozi Kínában élt, a kínai filozófia összes iskolája létrejött, beleértve Mo Ti, Csuang Ce, Lieh Tzu és még sokan mások iskoláit; Indiában születtek az upanisadok és Buddha, és Kínához hasonlóan a filozófiai lehetőségek teljes skáláját lefutotta, egészen a materializmusig, a szkepticizmusig és a nihilizmusig; Iránban Zarathusztra a világról, mint a jó és a rossz közötti küzdelemről tanított kihívást jelentő nézetet; Palesztinában a próféták Illéstől Ézsaiáson és Jeremiáson át Deutero-Ézsaiásig jelentek meg; Görögországban megjelent Homérosz, a filozófusok - Parmenidész, Hérakleitosz és Platón -, a tragédiák, Thuküdidész és Arkhimédész. Mindaz, amit ezek a nevek jelentenek, e néhány évszázad alatt szinte egyszerre fejlődött Kínában, Indiában és Nyugaton.
- Karl Jaspers, A történelem eredete és célja, 2. o.
Kérdések és válaszok
K: Mi a tengelykorszak?
V: A tengelykor az i. e. 8. és az i. e. 3. század közötti ókori történelemre használt kifejezés, amely fordulópontot jelentett az emberiség történelmében.
K: Ki alkotta meg a tengelykorszak kifejezést?
V: A tengelykorszak kifejezést Karl Jaspers német filozófus alkotta meg.
K: Melyek voltak a tengelykorszak által érintett főbb régiók?
V: A tengelykorszak által érintett főbb régiók Irán, India, Kína és a görög-római világ voltak.
K: Milyen változások történtek a tengelykorszak alatt?
V: A tengelykorszak alatt új gondolkodásmódok, új vallások és filozófiák jelentek meg.
K: A tengelykor által érintett régiókban élő emberek kapcsolatba kerültek egymással?
V: Úgy vélik, hogy a tengelykor által érintett régiókban élő emberek nem voltak nyilvánvaló kapcsolatban egymással.
K: Mit ért Karl Jaspers az emberi történelem fordulópontja alatt?
V: Karl Jaspers azt érti alatta, hogy a tengelykorszak az emberi történelem egy jelentős pillanata volt, amikor az emberek gondolkodásmódjában és a valláshoz és a filozófiához való hozzáállásában jelentős változások következtek be.
K: Mi a jelentősége a tengelykornak az emberi történelem szempontjából?
V: A tengelykor jelentősége az emberi történelem számára abban állt, hogy Eurázsia több régiójában jelentős szellemi és spirituális fejlődés időszakát jelentette.
Keres