Ulster ültetése
Az Ulster-ültetvényezés Ulster szervezett gyarmatosítása (ültetvényesítése) volt. Ulster Írország egyik tartománya. Az angol kormány Skóciából és Angliából küldött embereket, hogy ott éljenek. Ez a 17. század elején, 1606-tól kezdődött. Azért gyarmatosították, hogy az ott élő emberek ne harcoljanak az angol uralom ellen. Az előző évszázadban Ulster volt az a régió, amely a legjobban ellenállt az angol ellenőrzésnek.
Az O'Neill-dinasztia (gaelül Uí Néill) és az O'Donnell-dinasztia (gaelül Uí Domhnaill) ír törzsfőnökeinek minden földjét elvették tőlük, és a telepesek számára használták. Ez a föld összesen mintegy félmillió hold (2000 km²) területet tett ki Donegal (akkori nevén Tyrconnell), Tyrone, Fermanagh, Cavan, Coleraine és Armagh megyékben. Antrim és Down megye nagy részét magánkézbe adták.
A telepeseket "brit bérlőknek" is nevezték. Többnyire Skóciából és Angliából származtak. Angolul beszélőnek és protestánsnak kellett lenniük. A skót telepesek többnyire presbiteriánusok voltak, az angolok pedig többnyire az anglikánegyház tagjai. Az Ulsteri Telepítés volt a legnagyobb az írországi telepítések közül.
Ulster azon megyéi (mai határok), amelyeket az ültetvények során gyarmatosítottak. Ez a térkép egyszerűsített, mivel a ténylegesen gyarmatosított földterület nem fedte le a teljes árnyékolt területet.
Háttér
Hugh O'Donnell és Hugh O'Neill úgy érezte, hogy pozíciójukat és Ulster hatalmát az angol betolakodók veszélyeztetik. Számos csatasorozatban győzték le a kisebb angol csoportokat, a kilencéves háború néven ismert lázadást. A következő évben levélben kértek segítséget II Fülöp spanyol királytól. A spanyol segítség megérkezett, de 1601 októberében Kinsale-ben szállt partra, mérföldekre Ulstertől. O'Neill és O'Donnell összegyűjtötte seregét, és 1601 karácsony estéjén Kinsale-ben találkoztak. Legyőzte őket a 20 000 fős, erős angol sereg, amelyet Lord Mountjoy helyettes vezetett. A spanyolok megadták magukat. Két éven belül O'Neill és más vezetők is megadták magukat a mellifonti egyezményben. Mellifontban az ulsteri törzsfők beleegyeztek, hogy elfogadják az angol uralmat a földjeiken (sheriffek és bírák). Azt is vállalták, hogy lemondanak a Brehon-törvényről, az ír nyelvről és a lázadás minden további gondolatáról. Mivel népük támogatása csökkent, és Ulster felett egyre inkább az angolok gyakoroltak ellenőrzést, O'Neill és az ulsteri ír családok közel száz vezető tagja elmenekült Írországból a grófok menekülése néven ismert esemény során. Spanyolországba, Itáliába és Rómába mentek.
Események
I. Jakab királyt az írországi angol tisztviselők könnyen meggyőzték arról, hogy Ulster jövőbeli hűségének biztosításának legjobb módja az ültetés. Először Antrimot és Downt adták két skót nemesnek. Ezáltal több ezer skót telepest hoztak át bérlőként, hogy a földeken dolgozzanak. 1609-re ezek az ültetvényesek biztonságosan letelepedtek. A telepítendő terület hat megyére terjedt ki: Donegal, Derry, Armagh, Fermanagh, Cavan és Tyrone. A korábbi telepítésekből levonták a tanulságokat. Senki sem kaphatott 2000 holdnál többet, és a törvények is szigorúbbak lettek. Az ulsteri telepítésben különböző csoportok vettek részt.
- Undertakerek: birtokuk általában 1000 hold volt. Éves bérleti díjuk nagyon alacsony volt, körülbelül 5,33 font. A temetkezési vállalkozók birtokai közel voltak egymáshoz. Védelmük érdekében a temetkezési vállalkozók megígérték, hogy birtokuk nagyságától függően erős udvart vagy kőházat építenek, amelyet erős udvar vagy bawn (kőfal) vesz körül. Vállalták, hogy három éven belül kizárólag angol vagy skót bérlőkkel rendelkeznek.
- Szolgák: azért hívták őket szolgáknak, mert a kilencéves háborúban tisztviselőként vagy katonaként a koronának szolgáltak. Ők alkották az ültetvényesek legnagyobb csoportját. Megengedték nekik, hogy néhány ír bérlőt tartsanak, ha szigorú ellenőrzést tartottak felettük. A szolgáknak évi 8 font bérleti díjat kellett fizetniük.
- Ír anyanyelvű: A telepesek e csoportja maguk az őslakos írek voltak, akik a kilencéves háború alatt hűségesek maradtak. Olyan szolgák közelében helyezkedtek el, akik vállalták, hogy szemmel tartják őket.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az Ulsteri ültetvény?
V: Az Ulsteri ültetvényezés (Plantation of Ulster) Írország egyik tartományának, Ulsternek a szervezett gyarmatosítása (telepítése) volt. A 17. század elején az angol kormány Skóciából és Angliából küldött embereket, hogy ott éljenek.
K: Miért küldött az angol kormány embereket Ulster gyarmatosítására?
V: Az angol kormány azért küldött embereket Ulster gyarmatosítására, hogy az ott élők ne harcoljanak az angol uralom ellen. Az előző évszázadban különösen ellenálló volt az angol ellenőrzéssel szemben.
K: Kinek a tulajdonában volt a gyarmatosítók számára elvett földek nagy része?
V: A gyarmatosítók számára elvett földek nagy része két dinasztiához - Uí Néill és Uí Domhnaill - tartozó ír törzsfőnökök tulajdonában volt.
K: Mennyi földet vettek el a gyarmatosításhoz?
V: Becslések szerint hat megyében - Donegal (akkori nevén Tyrconnell), Tyrone, Fermanagh, Cavan, Coleraine és Armagh megyében - mintegy félmillió hektárt (2000 km²) vettek el gyarmatosításra. Antrim és Down megye nagy részét is magánkézbe adták.
K: Kiknek hívták ezeket a telepeseket?
V: Ezeket a telepeseket "brit bérlőknek" nevezték. Többnyire Skóciából és Angliából érkeztek, és protestánsnak kellett lenniük, valamint angolul kellett beszélniük.
K: Milyen vallást követett a legtöbb skót telepes?
V: A legtöbb skót telepes a presbiteriánus vallást követte, míg az Angliából érkezők főként az anglikán egyházhoz tartoztak.
K: Hogyan hasonlítható össze más írországi telepítésekkel?
V: Az Ulsteri Telepítés volt a legnagyobb az ebben az időszakban Írországban végrehajtott összes Telepítés között.
