Szövegnyelvészet
A szövegnyelvtan a mondatok szintje feletti szövegek tanulmányozása. Megmutatja, hogyan állnak össze a szövegek, hogy eszméket, tényeket, üzeneteket és fikciót közvetítsenek.
Hasonló kifejezés a diskurzuselemzés. Mindkettő leginkább a természetes nyelvhasználattal foglalkozik; a diskurzuselemzés a beszélt nyelvre is kiterjed. A beszéd a retorika, a meggyőző beszéd ősi tanulmányának szülője is. Hasonló módon az irodalomkritika is párhuzamba állítható a szövegnyelvtannal, mivel mindkettő a nyomtatott szóra koncentrál. A szöveggrammatikai megközelítés a szöveg nyelvi szerkezetére helyezi a hangsúlyt, nem pedig a szöveg kulturális vagy szimbolikus jelentésére.
A szöveg összefüggő mondatok összessége. A koherens azt jelenti, hogy a mondatokat egy egységes téma köti össze. A szöveg akkor ér véget, amikor a befejezést jelzik. Például amikor egy, az elején bevezetett probléma megoldódik, vagy amikor egy beígért vita lezárul.
Szövegtípusok
Minden szöveg bizonyos dolgokra összpontosít. Ha a szövegeket aszerint csoportosítjuk, hogy mit csinálnak, akkor öt alapvető szövegtípus létezik:
- Leírás. Közös a tudományban és a technológiában.
- Narráció. Az idő múlását takarja, és a humán tudományokban gyakori.
- Kiállítás. Amikor az elbeszélő vagy az író részletes elemzést és magyarázatot ad valamilyen kérdésről.
- Érvelés. Amelyben a kommunikátor alternatív álláspontokat hasonlít össze, ítélkezik és meggyőz.
- Utasítás. Amikor a kommunikátor megmondja az olvasóknak, hogy mit tegyenek. "Cselekvést igénylő, egymás után következő mondatokat" használ.
Természetesen sok szövegben előfordulhat és előfordul is, hogy két vagy több ilyen típus keveréke.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a szövegnyelvtan?
V: A szövegnyelvtan a mondatok szintje feletti szövegek tanulmányozása, amely megmutatja, hogyan állnak össze a szövegek, hogy eszméket, tényeket, üzeneteket és fikciót közvetítsenek.
K: Mi az a diskurzuselemzés?
V: A diskurzuselemzés a szövegnyelvtanhoz hasonló kifejezés, és leginkább a természetes nyelvhasználattal foglalkozik, beleértve a beszélt nyelvet is.
K: Mi a kapcsolat a beszéd és a retorika között?
V: A beszéd a retorika, a meggyőző beszéd ősi tanulmányának szülője.
K: Mi a kapcsolat a szövegnyelvtan és az irodalomkritika között?
V: Az irodalomkritika párhuzamos a szövegnyelvtannal, mivel mindkettő a nyomtatott szóra összpontosít.
K: Mit hangsúlyoz a szövegnyelvtani megközelítés?
V: A szöveggrammatikai megközelítés a szöveg nyelvi szerkezetére helyezi a hangsúlyt, nem pedig a szöveg kulturális vagy szimbolikus jelentésére.
K: Mit jelent a koherens egy szöveggel összefüggésben?
V: A koherens azt jelenti, hogy a szövegben szereplő mondatokat egy következetes téma köti össze.
K: Mikor ér véget egy szöveg?
V: Egy szöveg akkor ér véget, amikor a befejezést jelzi, például amikor egy, az elején bevezetett probléma megoldódik, vagy amikor egy beígért vita lezárul.
