Phobosz — a Mars nagyobb holdja: méret, szerkezet és sorsa
Phobosz — a Mars nagyobb holdja: méret, szerkezet és sorsa. Kiterjedt kráterek, pályasüllyedés és várható széthullás — ismerje meg a részleteket.
Phobosz (vagy Mars I) a Mars egyik holdja. A másik a Deimosz.
Nevét a görög mitológiában szereplő Phobosz istenről kapta; a név szó szerinti jelentése „félelem”.
Alapvető jellemzők
A Phobos a két marsi hold közül a nagyobb, de kisméretű és szabálytalan alakú égitest: átmérője a legnagyobb tengely mentén körülbelül 27 kilométer, valójában azonban a három tengely mentén nagyjából 27 × 22 × 18 km-es. Felületét kráterekkel borított, akárcsak a Föld holdja; legismertebb képződménye a nagy, közel 9 km átmérőjű Stickney-kráter.
Körülbelül 6 000 km-rel a Mars felszíne felett kering (a Mars középpontjától mért fél-nagytengely ~9 376 km), ezért nagyon közel van bolygójához. Keringési ideje rövid: mindössze kb. 7 óra 39 perc, és árapályzárolás (tidal locking) miatt mindig egyetlen oldala néz a Mars felé.
Összetétel és eredet
A Phobos sötét, karbonban gazdag anyagból állhat, hasonlóan néhány D-típusú aszteroidához, ezért egyes kutatók elfogadnák, hogy elfogott kisbolygó. Más elméletek szerint a Phobos a Marsot ért nagy becsapódás során keletkezett törmelékösszefogódásból jöhetett létre. Az eredet pontos meghatározása ma is vita tárgya.
Felülete finom porból és törmelékből álló regolitot takar; a kráterek és barázdák vizsgálata sok információt nyújt a hold belső szerkezetéről és történetéről.
Pálya, árapályhatás és jövő
A Phobos az árapály-húzás (tidális kölcsönhatás) hatása miatt folyamatosan közelebb csúszik a Marshoz: pályája századonként nagyjából 1,8 métert süllyed. Ennek következtében körülbelül 50 millió év múlva várható, hogy eléri az Roche-határt, ahol a gravitációs különbségek miatt valószínűleg darabokra szakad. A keletkező törmelék egy része a marsi légkörbe hullhat, más részei pedig bolygógyűrűt vagy több gyűrűt alkothatnak a Mars körül, mielőtt idővel részben eloszlanának vagy a bolygóra hullanának.
Felfedezés és kutatások
A Phobost 1877-ben fedezte fel Asaph Hall. Azóta számos űrszonda vizsgálta közelről: a Mariner‑9 és a Viking-program űreszközei jelentették az első részletes megfigyeléseket, majd a Szovjetunió Phobos–2 küldetése 1988-ban további értékes képeket és adatokat szolgáltatott (a kapcsolat azonban megszakadt). A 21. században is történtek kísérletek a részletes vizsgálatra: a Phobos–Grunt mintavisszavivő küldetés sikertelen volt, míg a JAXA által tervezett MMX küldetés célja a Phobosból való mintavétel és visszahozatal (a küldetés időzítése és részletei változhatnak).
Miért érdekes a Phobos?
- Rendkívül közel kering a Marshoz, ami egyedülálló lehetőséget ad a bolygó–hold kölcsönhatások tanulmányozására.
- A felületi anyag vizsgálata segíthet eldönteni, hogy elfogott kisbolygóról vagy impakt eredetű törmelékről van-e szó.
- A jövőbeli mintavisszavivő küldetések hozzájárulhatnak a Mars és annak környezete kialakulásának jobb megértéséhez.
Összefoglalva: a Phobosz egy kis, kráterekkel borított és Mars körül alacsonyan keringő hold, amelynek sorsa — a belső pályasüllyedés miatt — végül széttörés vagy becsapódás lehet. A másik hold, a Deimosz, a kisebb a kettő közül.
A Phobos és a Deimos pályája (méretarányosan), a Mars fölött látva
Űrhajó
A Szovjetunió legalább két űrhajót küldött erre a holdra, a Phobos 1-et és a Phobos 2-t. Mindkettő kudarcot vallott, vagy elvesztette a kapcsolatot a Földdel, de a Phobos 2 1989-ben, mielőtt elpusztult, még készített néhány képet a Holdról.
Jellemzők
A Phoboson van egy nagy kráter, a Stickney. Ez a hold méretének 1 / 3 {\displaystyle 1/3}
mérete.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Phobos?
V: A Phobos a Mars egyik holdja.
K: Mi a Mars másik holdja?
V: A Mars másik holdja a Deimosz.
K: Mekkora a Phobos mérete?
V: A Phobos átmérője mindössze 27 kilométer.
K: Miről kapta a Phobos a nevét?
V: A Phobosz a görög mitológiában szereplő Phobosz istenről kapta a nevét, és a neve azt jelenti, hogy "félelem".
K: Mi történik a Phobos pályájával?
V: A Phobos az árapály-húzás csapdájába esett, és pályája századonként nagyjából 1,8 métert süllyed.
K: Mi fog történni a Phobosszal körülbelül 50 millió év múlva?
V: A Phobosz eléri a Roche-határt, ahol valószínűleg szétszakad. Néhány darabkája a Marsra fog hullani, néhány pedig bolygógyűrűt vagy -gyűrűket fog alkotni a Mars körül.
K: Mi az a Deimosz?
V: A Deimosz a Mars két holdja közül a kisebbik.
Keres