Phobosz (vagy Mars I) a Mars egyik holdja. A másik a Deimosz.

Nevét a görög mitológiában szereplő Phobosz istenről kapta; a név szó szerinti jelentése „félelem”.

Alapvető jellemzők

A Phobos a két marsi hold közül a nagyobb, de kisméretű és szabálytalan alakú égitest: átmérője a legnagyobb tengely mentén körülbelül 27 kilométer, valójában azonban a három tengely mentén nagyjából 27 × 22 × 18 km-es. Felületét kráterekkel borított, akárcsak a Föld holdja; legismertebb képződménye a nagy, közel 9 km átmérőjű Stickney-kráter.

Körülbelül 6 000 km-rel a Mars felszíne felett kering (a Mars középpontjától mért fél-nagytengely ~9 376 km), ezért nagyon közel van bolygójához. Keringési ideje rövid: mindössze kb. 7 óra 39 perc, és árapályzárolás (tidal locking) miatt mindig egyetlen oldala néz a Mars felé.

Összetétel és eredet

A Phobos sötét, karbonban gazdag anyagból állhat, hasonlóan néhány D-típusú aszteroidához, ezért egyes kutatók elfogadnák, hogy elfogott kisbolygó. Más elméletek szerint a Phobos a Marsot ért nagy becsapódás során keletkezett törmelékösszefogódásból jöhetett létre. Az eredet pontos meghatározása ma is vita tárgya.

Felülete finom porból és törmelékből álló regolitot takar; a kráterek és barázdák vizsgálata sok információt nyújt a hold belső szerkezetéről és történetéről.

Pálya, árapályhatás és jövő

A Phobos az árapály-húzás (tidális kölcsönhatás) hatása miatt folyamatosan közelebb csúszik a Marshoz: pályája századonként nagyjából 1,8 métert süllyed. Ennek következtében körülbelül 50 millió év múlva várható, hogy eléri az Roche-határt, ahol a gravitációs különbségek miatt valószínűleg darabokra szakad. A keletkező törmelék egy része a marsi légkörbe hullhat, más részei pedig bolygógyűrűt vagy több gyűrűt alkothatnak a Mars körül, mielőtt idővel részben eloszlanának vagy a bolygóra hullanának.

Felfedezés és kutatások

A Phobost 1877-ben fedezte fel Asaph Hall. Azóta számos űrszonda vizsgálta közelről: a Mariner‑9 és a Viking-program űreszközei jelentették az első részletes megfigyeléseket, majd a Szovjetunió Phobos–2 küldetése 1988-ban további értékes képeket és adatokat szolgáltatott (a kapcsolat azonban megszakadt). A 21. században is történtek kísérletek a részletes vizsgálatra: a Phobos–Grunt mintavisszavivő küldetés sikertelen volt, míg a JAXA által tervezett MMX küldetés célja a Phobosból való mintavétel és visszahozatal (a küldetés időzítése és részletei változhatnak).

Miért érdekes a Phobos?

  • Rendkívül közel kering a Marshoz, ami egyedülálló lehetőséget ad a bolygó–hold kölcsönhatások tanulmányozására.
  • A felületi anyag vizsgálata segíthet eldönteni, hogy elfogott kisbolygóról vagy impakt eredetű törmelékről van-e szó.
  • A jövőbeli mintavisszavivő küldetések hozzájárulhatnak a Mars és annak környezete kialakulásának jobb megértéséhez.

Összefoglalva: a Phobosz egy kis, kráterekkel borított és Mars körül alacsonyan keringő hold, amelynek sorsa — a belső pályasüllyedés miatt — végül széttörés vagy becsapódás lehet. A másik hold, a Deimosz, a kisebb a kettő közül.