Paradigma

A tudományfilozófiában a paradigma egy problémáról való gondolkodásmód. A szó a görög παράδειγμα (paradeigma), "minta, példa, minta" igéből származik, a παραδείκνυμι (paradeiknumi), "kiállítani, ábrázolni, kiállítani" igéből és a παρά (para), "mellett, túl" és δείκνυμι (deiknumi), "megmutatni, rámutatni" igéből. A paradigma egy adott témával kapcsolatos elképzelések összességére is utalhat. Az az elképzelés, hogy a Föld a világegyetem középpontja, vagy hogy a Föld és a többi bolygó a Nap körül mozog, példák a paradigmákra. Az egyik első modern ember, aki a szót használta, Georg Christoph Lichtenberg (1742-1799), 18. századi matematikus és tudós volt.

A retorikában a paradeigma a bizonyítás egyik fajtájaként ismert. A paradeigma célja, hogy a hallgatóság számára hasonló események illusztrációját nyújtsa. Ennek az illusztrációnak nem az a célja, hogy a hallgatóságot következtetésre vezesse, azonban arra szolgál, hogy segítsen eligazodni. A paradeigma jó összehasonlítása egy személyes beszámoló, amely elmagyarázza, hogyan hivatott a közönséget eligazítani. A személyi könyvelőnek nem az a feladata, hogy pontosan megmondja az ügyfelének, hogy mire (és mire ne) költse a pénzét, hanem az, hogy segítsen abban, hogy az ügyfelét eligazítsa abban, hogy a pénzügyi céljai alapján hogyan kell elkölteni a pénzt. Anaximenész úgy definiálta a paradeigmát, hogy "olyan cselekedetek, amelyek korábban történtek, és hasonlóak vagy ellentétesek azokhoz, amelyekről most beszélünk". Arisztotelész hasonló módon, az induktív logikában használja a szót. általában az indukciót arra használják, hogy több speciális esetből egy általános esetre jussanak. Arisztotelész arra használja a szót, hogy egy speciális esetből egy másikba jusson.

Az eredeti görög παράδειγμα (paradeigma) kifejezést olyan görög szövegekben használták, mint Platón Timaiosz (28A), mint a modellt vagy a mintát, amelyet a Demiurgosz (isten) használt a kozmosz megteremtéséhez. A kifejezésnek a nyelvtan területén volt technikai jelentése: az 1900-as Merriam-Webster szótár a technikai használatát csak a nyelvtan kontextusában határozza meg, illetve a retorikában egy szemléltető példázat vagy mese kifejezéseként. A nyelvészetben Ferdinand de Saussure a paradigmát a hasonlóságokkal rendelkező elemek osztályára használta.

Lichtenberg szobra Göttingenben, ahol tanított.Zoom
Lichtenberg szobra Göttingenben, ahol tanított.

Másik oldal

Kérdések és válaszok

K: Mit jelent a "paradigma" szó?


V: A paradigma egy problémáról való gondolkodásmód vagy egy adott témával kapcsolatos elképzelések összessége.

K: Ki volt az egyik első ember, aki a "paradigma" kifejezést használta?


V: Georg Christoph Lichtenberg volt az egyik első modern ember, aki a "paradigma" kifejezést használta.

K: Hogyan használják a paradeigmát a retorikában?


V: A retorikában a paradeigmát egyfajta bizonyítékként használják azáltal, hogy a hallgatóságnak hasonló események illusztrációját nyújtják, hogy segítsék őket a következtetés felé terelni.

K: Hogyan határozta meg Anaximenész a paradeigmát?


V: Anaximenész a paradeigmát úgy határozta meg, hogy "olyan cselekedetek, amelyek korábban történtek, és hasonlóak vagy ellentétesek azokhoz, amelyeket most tárgyalunk".

K: Hogyan használta Arisztotelész a paradigmát az induktív logikában?


V: Arisztotelész a paradigmát az induktív logikában arra használta, hogy az egyik speciális esetről a másikra jusson el, ahelyett, hogy több speciális esetről jutna el egy általános esetre.

K: Mi volt az eredeti görög kifejezés a paradigmára?


V: A paradigma eredeti görög kifejezése παράδειγμα (paradeigma) volt.

K: Milyen összefüggésben határozta meg a Merriam-Webster szótár a paradigma szaknyelvi használatát?



V: Az 1900-as Merriam-Webster szótár a paradigma technikai használatát csak a nyelvtan kontextusában határozza meg, illetve a retorikában, mint egy szemléltető példázat vagy mese kifejezését.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3