Palermói kő

Leírás

A királyi évkönyvek sztéléje, amelynek a palermói kő is része, valószínűleg körülbelül 60 cm magas és 2,1 m széles volt. A fennmaradt darabok kemény fekete kőből, valószínűleg bazaltból készültek.

Maga a Palermói kő pajzs alakú. A kő 43,5 cm magas, 25 cm széles és 6,5 cm vastag. A kő elülső oldalán hat sor hieroglifából álló írás található. Az első sor Alsó-Egyiptom kora dinasztikus korszakbeli királyainak nevét sorolja fel, akik a Vörös Koronát viselték ). A második és a további sorokban az elsőtől a negyedik dinasztia fáraóinak királyi évkönyveinek részei szerepelnek. Ezek az évkönyvek az egyes királyok uralkodásának minden egyes évében történt legfontosabb események listái, dátum szerinti sorrendben. A palermói kő második sora az első dinasztia egyik királyának utolsó részleteivel kezdődik. A név elveszett, de vagy Narmer vagy Aha lehetett. A második sor többi része a következő király első kilenc éves bejegyzését tartalmazza. A név ismét hiányzik, de vagy Aha, vagy az utódja, Djer. Az írás többi része ezen az oldalon a királyi évkönyveket tartalmazza egészen a negyedik dinasztia királyaiig.

A palermói kő hátoldalán írás található. Ez a fáraók uralkodása alatti eseményeket sorolja fel egészen Neferirkare Kakaiig, az V. dinasztia harmadik uralkodójáig. A fennmaradt darabokból nem világos, hogy a királyi évkönyvek ezen időponton túl is folytatódtak-e. Ahol egy király neve szerepel, ott az anyja nevét is feljegyzik, például Betrest, az első dinasztia Szemerkhet királyának anyja, és I. Meresankh, a negyedik dinasztia Szeneferu királyának anyja.

A Királyi Évkönyvekben feljegyzett részletek közé tartozik az éves nílusi árvíz magassága (lásd Nilométer), a belvíz, az ünnepek (például a Sed-fesztiválok), az adózás, a szobrászat, az épületek és a hadviselés részletei.

Régészeti előzmények

Nem ismert, hogy a sztélé honnan származik. A hét darab közül egyiknek sincs megfelelő régészeti előzménye. Az egyik kairói darab állítólag egy memphisi régészeti lelőhelyről származik. A másik három kairói darabot állítólag Közép-Egyiptomban találták. Soha senki nem mondta meg, hogy a palermói követ hol találták.

A palermói követ egy Ferdinand Guidano nevű szicíliai ügyvéd vásárolta meg 1859-ben. A kő 1866 óta Palermóban található. A Guidano család 1877. október 19-én a Palermói Régészeti Múzeumnak ajándékozta.

A királyi évkönyvek öt darabja a kairói Egyiptomi Múzeumban található. Ezek közül négy 1895 és 1914 között került a múzeumba. Az ötödiket 1963-ban vásárolták. Egy kisebb darab a University College London Petrie Múzeumában található, amely Sir Flinders Petrie régész gyűjteményének részét képezi.

1895-ben egy idelátogató francia régész felismerte, hogy a palermói kő fontos. A kövön lévő írást 1902-ben Heinrich Schäfer fordította le.

Az egyiptomi királyi évkönyvek, amely megmutatja, hogyan nézhetett ki, és a hét darab helyét. A P a palermói kő, az 1-5. számok a kairói darabok, az L pedig a londoni darab.


A londoni Petrie Múzeumban kiállított Királyi Évkönyvek egy darabja.

Problémák

A palermói kő és az abban szereplő királyi évkönyvek keltezésével kapcsolatban viták vannak. A történészek nem értenek egyet abban, hogy az írást egyszerre készítették-e, vagy idővel kiegészítették. Nincs egyetértés az írás keletkezési idejét illetően sem; az írás a benne leírt időkben íródott, vagy sokkal később? Azt állítják, hogy a sztélé sokkal később készült, talán a huszonötödik dinasztia idején (i. e. 747-656). A részletek alapján egyértelműnek tűnik, hogy még ha a palermói kövön és más darabokon található Királyi Évkönyvek nem is íródtak nem sokkal az általuk leírt kor után, mégis egy Óbirodalmi eredetin alapulnak.

Arról is viták folynak, hogy az összes darab ugyanannak a sztélének a része-e, vagy különböző másolatokból származik. Azt feltételezik, hogy a kairói darabok egy része nem eredeti.

Az írás nehezen olvasható. Ez egyrészt egyes részek rossz állapota, másrészt a nagy kora miatt. Ha az írás egy későbbi másolat, nem az V. dinasztiából származik, akkor az is előfordulhat, hogy a másolás során hibákat vétettek.

Jelentősége

A palermói kő és a Királyi Évkönyvek többi darabja nagyon fontos az Óbirodalom története szempontjából. Például felsorolják a királyi családok tagjainak nevét az első öt dinasztia idején, amelyek sehol máshol nem szerepelnek.

Az újbirodalmi egyiptomi királylisták, például a torinói kánon (i. e. 13. század) és az abüdoszi királylista (I. Szeti uralkodása, i. e. 1294-1279) szerint Menész (valószínűleg Narmer) (i. e. 3100 vagy 3000 körül) volt az első dinasztia első királya. Azt mondják, hogy ő volt az, aki Egyiptomot egyesítette. A Királyi Évkönyvek felső sora azonban megnevez néhány korábbi uralkodót Felső- és Alsó-Egyiptomban. Ezeknek az Egyiptom egyesítése előtti időkből kell származniuk. E királyok nevének történelmi személyekkel való összekapcsolása még mindig vita tárgyát képezi.

Az ókori történetíró, Manetho, bizonyára valami olyasmit használt, mint a Királyi Évkönyvek sztéléje, hogy megírja Egyiptom korai dinasztiáinak történetét. Ez a Kr. e. harmadik században íródott. Az ő művének leginkább megfelelő királylista a torinói kánon.

Kapcsolódó oldalak

• A fáraók listája
• Abydos király listája
• Karnaki királyok listája
• Torino király listája