A Karnaki királylista az óegyiptomi uralkodók kőbe vésett névjegyzéke, amelyet a III. Thutmózes által emeltett fesztiválcsarnok (a „fesztiválcsarnok” vagy „Népháza” része) délnyugati sarkában helyeztek el. A csarnok a Karnak templomkomplexumának része, a mai Luxorban, Egyiptomban található. A felirat eredetileg 61 király nevét sorolta fel az Óbirodalomból, kezdve Sneferuval (a negyedik dinasztia egyik kiemelkedő uralkodója). A kőlapok ma már töredezettek: az eredetileg feltüntetett 61 névből csak körülbelül 39 olvasható, és egy név esetében hiányzik a kartusszal való keretezés (a kartusszal jelölték hagyományosan a királyi nevet).

Miért nem teljes királylista?

A Karnaki lista nem törekszik teljes, naprakész uralkodói jegyzék létrehozására. Sok egyiptomi királylista rituális vagy politikai célt szolgált: egyes uralkodókat kihagytak, ha őket elítélték, a hódítókhoz tartoztak (például a hiksosok), vagy „ellenséges” politikai nézetek miatt neveiket eltávolították. Érdekes módon a karnaki felirat több olyan nevet is tartalmaz, amelyek az első és a második köztes korszakhoz tartoznak — ezeket a korszakokat sok más lista kihagyja, ezért a Karnaki lista fontos forrás a korai egyiptomi kronológia rekonstruálásához.

A felirat fizikai jellemzői és funkciója

A feliratok kőblokkokra voltak vésve és rendezett sorokban, a királynevekhez gyakran kartuszt (a név köré húzott ovális vagy keret) használtak. A kartusz a királyi titulust jelölte, és segített megkülönböztetni az uralkodó neveit a többi felirattól. A lista valószínűleg rituális célt szolgált: a fesztiválok idején a múlt nagy elődeinek névfelidézése része lehetett az uralkodó hatalmának legitimálásának és az istenek előtti tiszteletadásnak.

Tudományos jelentőség

  • A karnaki felirat kiegészíti és ellenőrzi más forrásokat (például az Abydos és a Turin királylistákat), különösképp az olyan, más listákból hiányzó időszakok — az első és második köztes korszakok — nevének megőrzésével.
  • Segít az uralkodók sorrendjének, dinasztiák összefüggéseinek és a helyreállítások kronológiájának pontosításában.
  • Mivel részben hiányos és sérült, a lista önmagában nem ad végleges kronológiát, de összevetve más feliratokkal és régészeti adatokkal, értékes információt szolgáltat.

Felfedezés és sors

A feliratot először James Burton említette 1825-ben. A későbbi évtizedekben több európai utazó és egyiptológus is foglalkozott a karnaki leletekkel. 1843-ban Karl Richard Lepsius vezette német egyiptológiai expedíció a Níluson felfelé utazva Karnakhoz érkezett. Ugyanakkor a helyszínre korábban eljutó francia utazó, Émile Prisse d'Avennes, a beszámolók szerint éjszaka eltávolíttatta a kőblokkokat, és a listákat tartalmazó tömböket Franciaországba küldték. Ezek a beavatkozások részben megmagyarázzák a blokkokon keletkezett sérüléseket és a részleges adatvesztést.

Hol található ma a lista?

A karnaki királylista töredékei ma már külföldön láthatók: a sérült kövek egy része a párizsi Louvre-ban látható. Ezek a töredékek a múzeumok gyűjteményében továbbra is fontos forrást jelentenek az egyiptomi történelem kutatásához, ugyanakkor megtartották a 19. századi gyűjtőtevékenységről és régészi gyakorlatokról szóló viták emlékét is.

Összegzés

A Karnaki királylista nem csupán egy névsor: ritka adalék az egyiptomi királyok korai történetéhez, különösen a köztes korszakokra vonatkozóan. Bár sérült és hiányos, összehasonlítva más királylistákkal és régészeti leletekkel, fontos darabja az egyiptomi kronológia rekonstruálásának és az ókori egyiptomi uralkodói hagyományok megértésének.