Ogyū Sorai
Ebben a japán névben a családnév Ogyū.
Ogyū Sorai (荻生 徂徠) (1666. március 21., Edo, Japán - 1728. február 28., Edo) japán filozófus, aki számos írásában a Butsu Sorai álnevet használta. A Tokugawa-korszak legbefolyásosabb konfuciánus tudósaként jellemezték. Fő kutatási területe az volt, hogy Konfuciusz tanításait hogyan lehet felhasználni a kormányzás során, és hogyan befolyásolhatják a társadalom egészének rendjét. Abban az időben Japánban problémák voltak a kormányzással. A merkantilizmus gazdasági modelljét alkalmazták, de nem volt sikeres. Japán még mindig a régi intézményeket használta, de azok gyengévé váltak, mert tagjaik extravagánsak (mértéktelenek) voltak. Mégis ezek az intézmények domináltak a társadalomban. Sorai véleménye szerint olyan tanításokat használtak, mint Az út, hogy igazolják tetteiket.
Sorai elutasította a Song konfucianizmus erkölcsi útjait, és helyette a régebbi műveket nézte. Azzal érvelt, hogy az emberi érzelmek kifejezésre juttatása fontos. Ezért igyekezett megerősíteni a kínai irodalom Japánban elfoglalt pozícióját. Sorai tanításainak nagy követői voltak, és létrehozta a Sorai-iskolát, amely a japán konfuciánus tudományosságban befolyásos erővé vált.
Ogyū Sorai a japán 『先哲像伝』 könyvből.
Life
Sorai egy szamuráj (harcos) második fiaként született, aki Tokugawa Tsunayoshi (徳川綱吉) személyes orvosa volt. Tsunayoshi lett az ötödik sógun. Sorai a szong konfucianizmus Zhu Hszi-féle változatát tanulmányozta, és 1690-re a kínai klasszikusok magántanára lett. 1696-ban kezdte szolgálni Yanagisawa Yoshiyasut, Tsunayoshi egyik főtanácsosát. Tsunayoshi 1709-ben halt meg. Ekkor Sorai felhagyott Zhu Xi tanításainak felhasználásával, és saját filozófiát és iskolát kezdett kialakítani. Sorai nevéhez fűződik a kō shōgi, a sakk egy szokatlan formájának megalkotása.
Tanítások
Sorai számos nagy hatású művet írt, amelyekben bemutatta, hogy szerinte mi volt a Song konfucianizmus filozófiájának két alapvető problémája. Az első a bakufu-domínium rendszerrel volt kapcsolatos, amely a tizennyolcadik századra bajba került. Sorai kételkedett abban, hogy elég, ha mindenki meg akarja találni a maga etikai javát. Azzal érvelt, hogy a kor politikai válságának megoldásához többre van szükség, mint az erkölcsi jellem tökéletesítésére. Azt is látta, hogy a kínai bölcs királyok nemcsak az erkölcsiséggel, hanem magával a kormányzással is foglalkoztak. A második pont, amelyben Sorai nem értett egyet a szong konfucianizmussal, az volt, hogy szerinte az túl nagy hangsúlyt fektetett az erkölcsre, és elnyomta az emberi természetet, mivel az emberi természet az érzelmeken alapult.
Úgy vélte, hogy ezek a gyengeségek nem a konfucianizmus gyengeségei; szerinte a Song-konfucianisták rosszul értelmezték a Négy könyv és az Öt klasszikus műveit. Soraiu szerint ezt azért tették, mert "nem ismerték a régi szavakat". Sorai a megbízhatóbb tudás megszerzése érdekében konzultált az ősi művekkel. Kijelentette, hogy a tudományos tudás végső formája a történelem. Számára ezek a művek voltak a legjobb forrás, még akkor is, ha a jelen folyamatosan változott. Sorai úgy vélte, hogy a filozófia tanulmányozása a nyelv tanulmányozásával kezdődik. Ebben nagy hatással volt rá a Ming-korszak ősi retorikai iskolája. Ez a mozgalom a Qin és a Han-korszakot tekintette a próza, a Tang-korszakot pedig a költészet mintájának. A Sorai-iskola a Válogatások a Tang-költészetből című művében Japánba is bevezette, ahol nagyon népszerűvé vált. Ezt a művet feltehetően Li Panlong (李攀竜 1514-70) szerkesztette, aki az ősi retorikai iskola egyik alapítója volt. Ennek eredményeképpen Sorai iskoláját ma Ősi retorika (kobunji 古文辞) iskolaként is ismerik. Sorai iskolája a Tang-költészet válogatott verseit elsősorban az Öt klasszikushoz való hozzáférés eszközének tekintette. Ebben a szemléletben különbözött a többi konfucianista iskolától. Sorai más japán konfucianistákat, például Hayashi Razant is azzal vádolta, hogy túlságosan is a Song-forrásokra, például Zhu Xi-re támaszkodtak.
Sorai a Song konfucianizmus más tanításaival sem értett egyet. Az egyik az volt, hogy az Út nem a világegyetem előre meghatározott elve, hanem az emberek berendezkedése: az ősi bölcsek ezt a konfucianista klasszikus művekben írták le. Ezek rendelkeztek az Útról, amelyet rítusok (rei 礼) és zene (gaku 楽) tagoltak. A rítusok társadalmi rendet adtak, a zene pedig inspirációt adott a szívnek. Ezáltal közvetlenül lehetővé tette az emberi érzelmek áramlását, amivel a Song konfucianizmus moralista filozófiája nem értett egyet. Sorai ennek ellenkezője mellett érvelt, és azt akarta, hogy az emberek a zene és a költészet által gazdagodjanak. Azt tanította, hogy az irodalommal törődni kell, mert az emberi önkifejezés fontos része. Ennek eredményeként a kínai írás Japánban virágzásnak indult, és elfogadott művészeti ággá vált. Így a korabeli kínai zeneszerzés számos nagy írója az ő iskolájának követője volt.
Sorai a szamuráj osztály támogatója volt. Míg a legtöbb régi intézmény a vezetési problémák miatt hanyatlik, a szamurájok szerinte a jutalmazás és büntetés rendszerével tudták a legjobban megoldani ezt a problémát. Sorai az akkori kereskedőosztállyal is problémákat látott: azzal vádolta őket, hogy összeesküvést szőttek az árak rögzítésére. Nem támogatta azonban az alsóbb osztályokat sem. Így érvelt: "Mi értelme lehet annak, hogy a köznép túllépjen az életben elfoglalt megfelelő állomáshelyén, és ilyen könyveket [mint a konfuciánus klasszikusok] tanulmányozzon?".
Sorai mester tanításai
A Sorai mester tanításai Sorai tanításainak és a tanítványaival folytatott eszmecseréinek feljegyzése. A szöveget saját tanítványai szerkesztették, és az ő kérdéseiket tartalmazza, amelyeket az ő válaszai követnek. A mű csak 1724-ben jelent meg, de úgy gondolják, hogy valójában 1720 körül íródott. Ebben azt írja, hogy az irodalom nem annyira az erkölcsre vagy a kormányzásra való tanításra szolgál, hanem egyszerűen csak lehetővé teszi az emberi érzelmek áramlását. Ebből választ kaphatunk az előbbi témákra. Miközben Sorai a tokugawai legitimitás forrásait igyekezett újrafogalmazni, célja egyértelműen a Tokugawa-sogunátus tekintélyének megerősítése volt.
Kritikák
Egyes tudósok bírálták Sorai munkásságát, és úgy találták, hogy tanítása nem volt gyakorlatias. Goi Ranshū úgy vélte, hogy Sorai arra törekedett, hogy felülmúlja Itō Jinsait, egy másik vezető konfucianistát. Goi úgy vélte, hogy Sorai az abszurditásig használta Itō érveit. Goi úgy érezte, hogy Sorai tanításai nagy kárt okoznának az erkölcsfilozófiának, ha követnék őket. Egy másik, Sorai tanításait kritizáló tudós Nakai Chikuzan volt, aki szintén ismerte Goi Ogyū Sorai ellenességét. Goi a Hi-Butsu hen című esszéjében írta meg Sorai ellenzését. Ez az esszé az 1730-as években íródott, de csak 1766-ban jelent meg. A megjelent esszét Csikuzan és testvére szerkesztette. Nakai később Hi-Chō (1785) című művében megírta saját, igen érzelmes válaszát Sorai hitvallására. Ebben a művében elutasította azt az elképzelést, hogy az egyének erkölcsi döntésekkel nem javíthatnak önmagukon. Azt is állította, hogy az egyének képesek megítélni, hogy a külső eszmék és cselekedetek igazak vagy igazságosak-e. Az erkölcs tagadása, úgy vélte, csak "rítusok és szabályok" maradnának, amelyeket követni kellene.
Works
- Tanulmányi szabályzat (Gakusoku, 1715)
- Az út megkülönböztetése (Bendō, 1717)
- Sorai mester tanításai (Sorai sensei tōmonsho, 1724)
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Ogyū Sorai?
V: Ogyū Sorai japán filozófus volt, aki számos írásában a Butsu Sorai álnevet használta. A Tokugawa-korszak legbefolyásosabb konfuciánus tudósaként jellemezték.
K: Mit tanult?
V: Azt tanulmányozta, hogy Konfuciusz tanításait hogyan lehet felhasználni a kormányzatban, és hogyan befolyásolhatják a társadalom egészének rendjét.
K: Milyen gazdasági modellt használtak akkoriban?
V: Akkoriban a merkantilizmus gazdasági modelljét használták, de nem volt sikeres.
K: Mit utasított el Sorai?
V: Sorai elutasította a Song konfucianizmus erkölcsi útjait, és helyette a régebbi műveket nézte.
K: Miért próbálta megerősíteni a kínai irodalmat Japánban?
V: Azért próbálta erősíteni a kínai irodalmat Japánban, mert úgy vélte, hogy fontos, hogy az emberi érzelmek kifejezhessék magukat.
K: Hogyan váltak befolyásossá Sorai tanításai? V: Az ő tanításai hozták létre a Sorai-iskolát, amely a japán konfuciánus tudományosság befolyásos erejévé vált.
