Nagyezsda Mandelstam — Oszip költő műveinek megmentője és emlékőre
Nagyezsda Mandelstam — Oszip költő műveinek megmentője és emlékőre: kitartó megőrzés, memorizálás, kiadványok és Princetonba került archívum — az elfeledett versek őrzője.
Nagyezsda Jakovlevna Mandelstam, született Nagyezsda Jakovlevna Hazin (Szaratov, 1899. október 31. - Moszkva, 1980. december 9.) orosz írónő, Oszip Mandelstam költő felesége. Életműve és emlékezete elsősorban azért maradt fenn, mert egész életét annak szentelte, hogy férje verseit megmentse, rekonstruálja és terjessze azok elpusztításától és a politikai elnyomástól függetlenül.
Kijevben nőtt fel, miután művészeti tanulmányokat folytatott. Fiatalon is széles érdeklődése volt a művészetek és az irodalom iránt, ami később segítette abban, hogy éles érzékkel lássa meg férje költészetének jelentőségét és kulturális értékét.
1921-ben feleségül ment Oszip Mandelstamhoz, és Ukrajnában, Szentpéterváron, Moszkvában és Grúziában élt. Oszip írt egy verset az orosz vezetőről, Sztálin epigrammája címmel. Ez feldühítette az orosz kormányt, és 1934-ben letartóztatták, és a Permi területen lévő Cserdynbe, majd Voronyezsbe rendelték. Az orosz kormány gyakran alkalmazta a belső száműzetést (emberek börtönbe küldése helyett a nagyvárosoktól több száz kilométerre fekvő kisvárosokba küldése). Nagyezsda Oszip mellett ment száműzetésbe. A száműzetés és az állandó megfigyelés közepette Nagyezsda titokban gyűjtötte, lemásoltatta és emlékezetében őrizte férje verseit, hiszen sok kéziratot elkoboztak vagy megsemmisítettek.
Oszip Mandelstamot szabadon engedték, de 1938-ban ismét letartóztatták. Mielőtt a kormány eldönthette volna, hová küldjék, egy Vlagyivosztok melletti táborban halt meg. Halála után Nagyezsda maga maradt a művek megőrzőjeként: memóriájára támaszkodva és barátok, ismerősök segítségével rekonstruálta a verseket, továbbá titokban lemásoltatta azokat. Sok esetben a költészet „élő hagyománya” – a kívülről megtanult versek – volt az egyetlen lehetőség a művek fennmaradására.
Ezután Nagyezsda Mandelstam soha nem élt sokáig ugyanazon a helyen, és gyakran váltogatta munkahelyeit. Mindezt azért tette, hogy elrejtőzzön az NKVD (orosz titkosrendőrség) elől. Amikor Kalininban élt, a rendőrség eljött, hogy letartóztassa, de ő már előző nap új házba költözött. Az állandó menekülés és a folyamatos bizonytalanság ellenére sem adta fel: titokban másolatokat készíttetett, feljegyzéseket vezetett, és emlékezetből felidézte a verseket.
Elhatározta, hogy egész életében összegyűjti és kiadja férje összes versét, és a legtöbb verset kívülről tanulta (memorizálta). Ezen túl fontos szerepet játszott abban is, hogy férje művészete ne merüljön feledésbe: kapcsolatokat tartott irodalmi körökkel, segített másoknak hozzáférni a kéziratokhoz, és előadásokban, levelezésekben hirdette Mandelstam költészetének jelentőségét. Személyes emlékei és pontos feljegyzései később alapját képezték a kutatásoknak és kiadásoknak.
Sztálin halála után Nagyezsda Mandelstam kiadta a könyvét, és 1958-ban visszatérhetett Moszkvába. Később memoárjai — amelyek részletesen fölvázolják a háború előtti és utáni irodalmi, politikai és személyes viszonyokat, valamint férje sorsát — nagy hullámokat vertek mind Oroszországban, mind külföldön. Ezek a visszaemlékezések hozzájárultak ahhoz, hogy a XX. századi orosz irodalom történetében rejlő tragédiákat és elnyomást szélesebb közönség is megértse; munkái több nyelvre lefordították és jelentős hatást gyakoroltak a nyugati közvéleményre is.
1979-ben archívumát (leveleket, könyveket és fényképeket) az Amerikai Egyesült Államokban található Princeton Egyetemnek adományozta. Az átadott anyagok fontos forrást jelentenek a kutatóknak, és jelentősen hozzájárultak Oszip és Nagyezsda Mandelstam irodalmi örökségének kutatásához és nemzetközi megismertetéséhez. Nagyezsda Mandelstam 1980-ban halt meg Moszkvában, 81 éves korában.
Nagyezsda munkássága nem csupán a férje műveinek megmentésére korlátozódott: emlékezete, naplói és levelezései értékes források a szovjet korszak irodalmi történetének megértéséhez. Személyes bátorsága és kitartása miatt ma is a kultúra megőrzésének és a diktatúrával szembeni ellenállásnak egyik jelképe.
Nagyezsda Mandelstam
Kérdések és válaszok
Q: Ki volt Nagyezsda Jakovlevna Mandelstam?
V: Nadezhda Jakovlevna Mandelstam orosz írónő volt, Oszip Mandelstam költő felesége.
Q: Hol nőtt fel?
V: Kijevben nőtt fel.
K: Milyen verset írt Oszip, ami feldühítette az orosz kormányt?
V: Oszip írt egy verset az orosz vezetőről, a Sztálin epigrammát, amely feldühítette az orosz kormányt.
K: Hogyan büntette meg a kormány Oszipot, amiért megírta ezt a verset?
V: A kormány úgy büntette Oszipot, hogy letartóztatta és a Permi területen lévő Cserdynbe, majd később Voronyezsbe rendelte. Börtönbe küldés helyett belső száműzetést is alkalmaztak.
K: Hogyan töltötte életét Nagyezsda a férje halála után?
V: Férje halála után Nagyezsda úgy döntött, hogy azzal tölti az életét, hogy összegyűjti és kiadja az összes versét, amelyek nagy részét megjegyezte.
K: Mikor térhetett vissza Moszkvába?
V: Miután Sztálin 1958-ban meghalt, Nagyezsda visszatérhetett Moszkvába.
K: Milyen archívumot adott át a Princeton Egyetemnek 1979-ben? V: 1979-ben Nadehzda átadta a Princeton Egyetemnek az archívumát, amely leveleket, könyveket és fényképeket tartalmazott.
Keres