Mustárgáz
A mustárgáz vagy kénmustár egy kémiai vegyület, amelyet vegyi fegyverként használtak. Az első világháborúban a német hadsereg használta a brit és kanadai katonák ellen a belgiumi Ypres közelében 1917-ben. Később a francia második hadsereg ellen is alkalmazták.
A legtöbb kénes mustár szobahőmérsékleten színtelen és szagtalan folyadék. Ha a hadviselésben használják őket, színük a sárgásbarnától a barnáig terjedő színű. Néhányuknak olyan szaga van, mint a konyhamustárnak (az ételekhez használt típusnak), a tormának vagy a fokhagymának. Nevüket a szagukról kapták, de a konyhamustártól teljesen függetlenek.
A kénmustárt (mustárgáz formájában) Frederick Guthrie szintetizálta 1860-ban. Lehet, hogy már az 1820-as években felfedezte M. Depretz.
Háborúban való használatát az 1925-ös genfi jegyzőkönyv tiltotta. Ez a jegyzőkönyv betiltotta a mérges gáz használatát (amelyet az első világháborúban széles körben alkalmaztak). Egy további megállapodást, a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt 1993-ban ratifikálták. Ez szintén tiltja az ilyen anyagok gyártását és készletezését. E tilalmak ellenére számos háborúban alkalmazták.
A kénmustár a (ClCH2 CH 2)2 S képletű szerves vegyület. Normál hőmérsékleten viszkózus folyadék. A tiszta vegyület olvadáspontja 14 °C (57 °F), és 218 °C (424 °F) hőmérsékleten bomlik el a forrás előtt.
Mustárgázzal égett áldozat az I. világháborúban
Kérdések és válaszok
K: Mi az a mustárgáz?
V: A mustárgáz vagy kénmustár egy kémiai vegyület, amelyet vegyi fegyverként használtak.
K: Mikor használták először a hadviselésben?
V: Az első világháborúban a német hadsereg használta először a brit és kanadai katonák ellen a belgiumi Ypres közelében 1917-ben.
K: Hogy néz ki szobahőmérsékleten?
V: A legtöbb kénes mustár szobahőmérsékleten zselés, színtelen és szagtalan folyadék. Amikor hadviselésben használják, a sárgás-barnás színük van. Néhányuknak olyan szaga van, mint a konyhamustárnak (az ételekhez használt típusnak), a tormának vagy a fokhagymának.
K: Ki fedezte fel a kénes mustárt?
V: A kénmustárt (mustárgáz formájában) Frederick Guthrie szintetizálta 1860-ban. Lehet, hogy már az 1820-as években felfedezte M. Depretz.
K: Honnan kapta a nevét?
V: A nevét a szagáról kapta, de a konyhai mustártól teljesen független.
K: Mikor volt tilos a használata a háborúban?
V: Háborúban való használatát az 1925-ös genfi jegyzőkönyv tiltotta be. Ez a jegyzőkönyv betiltotta a mérgesgáz használatát (amelyet az első világháborúban széles körben alkalmaztak). Egy további megállapodást, a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt 1993-ban ratifikálták, amely szintén tiltja az ilyen anyagok gyártását és készletezését.
K:Mi a kémiai képlete ?
V: A kénmustár a (ClCH2CH2)2S képletű szerves vegyület.
