Al-Qaim bi-Amrillah: A Fatimidák második kalifája és 12. iszmáilí imám
Al-Qaim bi-Amrillah: a fatimidák második kalifája és 12. iszmáilí imám — uralma Ifriqíában, hadjáratok, tengerentúli sikerek és Abu Jazid lázadása; életrajzi és történelmi elemzés.
Muhammad al-Kaim Bi-Amrillah (893 – 946. május 17.) (arabul: محمد القائم بأمر الله) a fatimidák második kalifája volt Ifriqíában, 934 és 946 között uralkodott. A fatimidák hagyománya szerint ő a 12. imám az iszmáilí hitben, és címével (bi-Amrillah, „Isten parancsa által”) a vallási és politikai vezetés együttesére utalt.
Korai élete és hatalomra jutás
Al-Qaim (néha Ka'im néven is írják) 893-ban vagy 895-ben született a szíriai Szalamijában, Abd ar-Rahman néven. Apja, Ubayd Allah al-Mahdi Billah, az első fatimida kalifa volt, aki 910 körül megalapította a dinasztia uralmát Ifriqijában. Miután apja konszolidálta hatalmát, al-Qaimet 912-ben trónörökösnek nevezték ki; fiatalkorában részt vett a belső lázadások leverésében és az állam megszervezésében, így katonai és adminisztratív tapasztalatot szerzett.
Hadjáratok és külpolitika
A kalifátus ambíciói kiterjedtek a egyiptomi irányba is: az Ifriqiyából indított hadjáratok 914–915-ben és 919–921-ben az abbászidák ellen azonban nem jártak sikerrel, az egyiptomi terjeszkedést megakadályozta az ellenállás és a távolsági logisztika nehézsége.
Al-Qaim uralma alatt a Fatimidák birodalma a Földközi-tenger térségében fontos tengeri hatalommá vált. A flotta és a hadviselés révén a fatimidák sikeres portyákat intéztek a Szicília környékén, és visszafoglaltak korábbi területeket; sorozatos rajtaütések érintették a bizánci Calabria tartományt, valamint Itália és Franciaország partvidékét. Ezek a hadműveletek nemcsak zsákmányt, hanem politikai befolyást is hoztak a birodalomnak.
Belső ügyek és közigazgatás
Al-Qaimnek továbbra is támaszkodnia kellett a Berber szövetségesekre, különösen a kutama törzsekre, amelyek a fatimid hadsereg alapját képezték. A kalifa folytatta a szülőföldön (Ifriqiyában) megkezdett közigazgatási szervezést: igyekezett stabilizálni a központi hatalmat, erősíteni a pénzügyi rendszert és fenntartani a flottát. A főváros és fontos erődítmények, köztük a Mahdiya körüli védművek, stratégiai szerepet játszottak az ország védelmében.
Abu Jazid lázadása és al-Qaim halála
944 és 947 között a kalifátus legsúlyosabb belső válságát okozta Abu Jazid (ismertebb nevén Abu Yazid al-Nukkari) felkelése. Abu Jazid egyesítette a kelet-algériai kharidzsi jellegű berber csoportokat, és megszervezett hadjáratot indított Ifriqiya ellen. A felkelés gyorsan terjedt: Abu Jazid elfoglalta több jelentős várost, és nagy fenyegetést jelentett a fatimid uralomra.
Al-Qaim imám Mahdiába vonult vissza, és a tengeri utánpótlásnak köszönhetően több mint egy évig képes volt feltartóztatni a lázadókat. Azonban a hosszú ostrom és a terhelt helyzet megviselte a rezsimet. Al-Qaim 946. május 17-én halt meg Mahdiában (AH 334, Shawwal 13), mielőtt a lázadást végérvényesen leverhették. Halála után fia, Iszmail al-Mansur követte a trónon, és végül Isma'il sikerrel verte le Abu Jazidot 947-ben.
Örökség
- Al-Qaim uralkodása alatt a Fatimidák tovább erősítették tengeri erejüket és regionális befolyásukat a Földközi-tengeren.
- Megőrizte a dinasztia egységét súlyos belső kihívások közepette, és alapot adott utódai sikeres helyreállító akcióihoz.
- Religiózusan fontos személyiségként a fatimid hagyományok szerint ő volt a 12. iszmáilí imám, ami vallási legitimitást adott dinasztiájuknak a hívek szemében.
Al-Qaim alakja a fatimid történetben a politikai túlélésről és a birodalom konszolidációjáról szól: uralma alatt a kalifátus megőrizte területi és vallási ambícióit, de a belső összetartozás fenntartása érdekében jelentős kihívásokkal kellett szembenéznie. Utódja, Iszmail al-Mansur (946–953), sikeresen leverte Abu Jazidot, és így stabilizálta a fatimid államot a következő években.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Muhammad al-Qaim Bi-Amrillah?
V: Muhammad al-Qaim Bi-Amrillah (893 - 946. május 17.) (arabul: محمد القائم بأمر الله) a fatimidák második kalifája volt Ifriqiya-ban, 934-től 946-ig uralkodott. Az iszmáilí fátemi hit szerint a 12. imámként is ismert.
K: Mi volt a születési neve?
V: Születési neve Abd ar-Rahman volt.
K: Mikor lett trónörökös?
V: Miután apja, Ubayd Allah al-Mahdi Billah (910-934) átvette a hatalmat Ifriqiya-ban, 912-ben őt nevezték ki trónörökösnek.
K: Milyen hadjáratai voltak?
V: Al-Kaim hadjáratai közé tartoztak az Egyiptom meghódítására tett kísérletek, amelyek az abbászidák ellenállása miatt kudarcba fulladtak (914-915 és 919-921). Emellett visszafoglalta Szicíliát, kifosztotta Calabria bizánci tartományt, Itália és Franciaország partvidékét.
K: Kik lázadtak fel ellene uralkodása alatt?
V: Abu Jazid az uralkodása alatt fellázadt Al-Kaim ellen, és egyesítette a kelet-algériai kharidzsi berber törzseket, és lerohanta Ifriqiát.
K: Hogyan reagált Al-Kaim erre a lázadásra?
V: A haditengerészet segítségével Al-Qaim több mint egy évig kitartott Mahdiában, mielőtt meghalt, de a lázadást addig nem tudta leküzdeni.
K: Ki követte őt halála után ?
V: Halála után fia, Iszmail al-Mansur követte őt, és 946-953 között uralkodott.
Keres