Amir Abdollah Muhammad Mu'izzi (1048–1125) 11. századi és 12. századi költő volt. Perzsiából származott, és Szandzsár szultán udvari költőjeként vált ismertté. Hagyományosan Nisa faluból írják, és a perzsa panegyrikus qasída (kaszída) műfajának egyik nagy mesterének tartják.
I. Malik sah és Szandzsar udvarában élt, ahol főként dicsőítő versek (panegyrikusok) írásával foglalkozott. Tőle maradt fenn egy jelentős dívánja, amely körülbelül 18 000 disztichont (pártverset) foglal magában; ez a mennyiség jól mutatja termékenységét és udvari elismertségét. Anvari szerint Mu'izzi más költők verseit másolta (ez nem bizonyítható biztosan). Ugyanakkor Anvari maga is kölcsönzött elemeket és motívumokat Mu'izzitől, ami a kor irodalmi gyakorlatára jellemző kölcsönhatásra utal.
A halálára vonatkozó források nem teljesen egyértelműek; a hagyományok 1125-re 1125 teszik az időpontot. Egyes elbeszélések szerint Mu'izzit egy nyílvessző ölte meg — a történet különböző változatai szerint a lövést a szultán fia adta le, más változatokban pedig maga Szandzsár volt az elkövető; a legtöbb forrás véletlen balesetként értékeli az eseményt. Mivel a középkori források egymásnak ellentmondanak, a részletek pontos megállapítása nehéz.
Művészi jellemzők
Mu'izzi verseinek jellegzetessége a formális elegancia és a udvari költészethez illő dicsőítő tónus. Kaszídáiban gyakran alkalmazott gazdag metaforikát, retorikai fordulatokat és a klasszikus perzsa költészet jól ismert motívumait (pl. dicséret, hősiesség, uralkodói nagylelkűség bemutatása). Munkáihoz hozzátartozik a rigorus formai szabályok betartása: hosszú, monorímbe szervezett versek, amelyekben a költő kivételes ügyességgel alakítja a ritmust és a szókincset.
Hatás és örökség
Mu'izzi udvari költészete és nagy dívánja hatott kortársaira és a későbbi perzsa költői hagyományra. Kaszídái művészi példaként szolgáltak az udvari panegyrikusok számára, és gyakran idézték, másolták szövegeit. Bár Anvari vádjai — miszerint másoktól vett át sorokat — vita tárgyát képezték, Mu'izzi megítélése általában pozitív: sokan a korszak egyik legkifinomultabb qasida-mesterének tartják.
Mivel művei nagy része megőrződött, Mu'izzi fontos forrás a szeldzsuk kori perzsa udvari élet, politika és irodalmi esztétika megismeréséhez. Költészete ma is tanulmányozott a perzsa irodalomtörténetben, különösen a kaszída műfajának vizsgálatában.