Mu'izzi — perzsa udvari költő, kaszída mestere (1048–1125)
Mu'izzi — perzsa udvari költő és kaszída mestere (1048–1125): 18 000 disztichonból álló díván, udvari panegírik, titokzatos halál és maradandó irodalmi örökség.
Amir Abdollah Muhammad Mu'izzi (1048–1125) 11. századi és 12. századi költő volt. Perzsiából származott, és Szandzsár szultán udvari költőjeként vált ismertté. Hagyományosan Nisa faluból írják, és a perzsa panegyrikus qasída (kaszída) műfajának egyik nagy mesterének tartják.
I. Malik sah és Szandzsar udvarában élt, ahol főként dicsőítő versek (panegyrikusok) írásával foglalkozott. Tőle maradt fenn egy jelentős dívánja, amely körülbelül 18 000 disztichont (pártverset) foglal magában; ez a mennyiség jól mutatja termékenységét és udvari elismertségét. Anvari szerint Mu'izzi más költők verseit másolta (ez nem bizonyítható biztosan). Ugyanakkor Anvari maga is kölcsönzött elemeket és motívumokat Mu'izzitől, ami a kor irodalmi gyakorlatára jellemző kölcsönhatásra utal.
A halálára vonatkozó források nem teljesen egyértelműek; a hagyományok 1125-re 1125 teszik az időpontot. Egyes elbeszélések szerint Mu'izzit egy nyílvessző ölte meg — a történet különböző változatai szerint a lövést a szultán fia adta le, más változatokban pedig maga Szandzsár volt az elkövető; a legtöbb forrás véletlen balesetként értékeli az eseményt. Mivel a középkori források egymásnak ellentmondanak, a részletek pontos megállapítása nehéz.
Művészi jellemzők
Mu'izzi verseinek jellegzetessége a formális elegancia és a udvari költészethez illő dicsőítő tónus. Kaszídáiban gyakran alkalmazott gazdag metaforikát, retorikai fordulatokat és a klasszikus perzsa költészet jól ismert motívumait (pl. dicséret, hősiesség, uralkodói nagylelkűség bemutatása). Munkáihoz hozzátartozik a rigorus formai szabályok betartása: hosszú, monorímbe szervezett versek, amelyekben a költő kivételes ügyességgel alakítja a ritmust és a szókincset.
Hatás és örökség
Mu'izzi udvari költészete és nagy dívánja hatott kortársaira és a későbbi perzsa költői hagyományra. Kaszídái művészi példaként szolgáltak az udvari panegyrikusok számára, és gyakran idézték, másolták szövegeit. Bár Anvari vádjai — miszerint másoktól vett át sorokat — vita tárgyát képezték, Mu'izzi megítélése általában pozitív: sokan a korszak egyik legkifinomultabb qasida-mesterének tartják.
Mivel művei nagy része megőrződött, Mu'izzi fontos forrás a szeldzsuk kori perzsa udvari élet, politika és irodalmi esztétika megismeréséhez. Költészete ma is tanulmányozott a perzsa irodalomtörténetben, különösen a kaszída műfajának vizsgálatában.
Példa
Mu'izzi gazel tadzsik nyelven:
Эй руйи ту рахшандатар аз киблаи Зардушт,
Бе руйи ту чун зулфи куж аст маро пушт.
Ишки ту маро кушту хавои ту маро сухт,
Чаври ту маро хасту чафои ту маро кушт.
Харчанд хама чавру чафои ту кашидам,
харгиз накунам мехру вафои ту фаромушт.
Бархезу биё то зи руху зулфи ту имшаб,
Пурлола кунам доману пурмушк кунам мушт
fordítás -
Hé, az arcod fényesebb, mint Zarostra qiblája.
Az arcod nélkül és a hátamba görbült fürtökkel...
A szerelmed megölt engem, és a levegőd megégetett.
Az elnyomásod és a kegyetlenséged megölt engem.
Bármilyen elnyomástól és kegyetlenségtől szenvedtem is.
Soha nem fogom elfelejteni kedvességedet és hűségedet.
Kelj fel és gyere ma este
Tele teszlek tulipánokkal...
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Amir Abdollah Muhammad Mu'izzi?
V: Amir Abdollah Muhammad Mu'izzi egy 11. és 12. századi perzsa költő volt, aki Szandzsár költője volt.
K: Milyen típusú költészetéről volt ismert Mu'izzi?
V: Mu'izzit a perzsa panegyrikus qasideh költészet egyik nagy mesterének tartják.
K: Mely udvarokban élt Mu'izzi életében?
V: Mu'izzi I. Malik sah és Szandzsar szultán udvarában élt.
K: Hány disztichonja volt Mu'izzi dívánjának?
V: Mu'izzi dívánjának 18 000 disztichonja volt.
K: Másolt-e Mu'izzi más költők verseit?
V: Anvari szerint Mu'izzi más költők verseit másolta, de ezt nem lehet biztosan bizonyítani.
K: Ki másolta Mu'izzi verseit?
V: Anvari maga másolta Mu'izzi verseit.
K: Hogyan halt meg Mu'izzi?
V: Mu'izzi állítólag egy nyílvesszőtől halt meg, amelyet a király fia lőtt ki 1125-ben, ismeretlen okokból. Szandzsar véletlenül lőtte le.
Keres