Mohenjo-daro: Az Indus-völgyi ókori város és UNESCO világörökség

Fedezze fel Mohenjo-darót: az Indus-völgyi ókori város titkai, régészeti romok, UNESCO világörökség és Pakisztán történelmi ikonja.

Szerző: Leandro Alegsa

Mohenjo-daro a dél-ázsiai Indus-völgyi civilizáció egyik legnagyobb várostelepülése volt. Az egyik legkorábbi és legkiterjedtebb ókori városok közé tartozik, amely a korszak kiváló várostervezéséről és fejlett infrastruktúrájáról tanúskodik.

Szindh tartományban, Pakisztánban található. A város a mature Harappan korszakban, i.e. körülbelül 2600–1900 között volt fénykorában; korábbi és későbbi használati fázisai is ismertek. Mohenjo-daro egy időben létezett az ókori Egyiptom, Mezopotámia és Görögország civilizációival. A város régészeti romjait az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, és ma Pakisztánban a távoli múlt egyik nemzeti ikonja.

Főbb jellemzők

  • Városrendezés: Mohenjo-daro jól megtervezett, rácsszerű utcahálózattal rendelkezett, két fő részre oszlott: a magasabban fekvő Citadella és az alacsonyabb, kiterjedtebb Lower Town.
  • Fürdő és vízkezelés: A város legismertebb emléke a "Nagy Fürdő" (Great Bath) — egy téglaépítésű, vízzáróan bevont medence közösségi használatra (kb. 12 × 7 m és kb. 2,4 m mély). Sok házban volt saját kút és fürdőhely, valamint fedett csatornarendszer az utcák alatt.
  • Építészet: Szabványos, égetett vályútéglákat használtak (jellemző arányuk 1:2:4), többszintes házak, belső udvarok és raktárépületek találhatók a feltárásokon.
  • Gazdaság és kézművesség: Fejlett kereskedelem (belső és távolsági), megmunkált bronztárgyak, ékszerkészítés, textilipar és agyagpecsétek használata jellemezte. Szabványos tömegmérések és mérlegek bizonyítják a rendszeres méréseket és kereskedelmet.
  • Művészet és tárgyi emlékek: Jelentős leletek közé tartozik a híres bronz "Táncoló leány" és a kis steatit „Pap-király” (Priest‑King) figurája, valamint a pecsétek állatmotívumokkal és rövid, máig megfejtetlen indus írással.
  • Írás és adminisztráció: Az Indus‑írás rövid feliratok formájában szerepel pecséteken és edényeken; a mai napig nincs meggyőző megfejtés, ezért a civilizáció politikai és vallási viszonyairól sok titok maradt.
  • Lakosság: Becslések szerint Mohenjo-daro lakossága a csúcson tízezrekre tehető (gyakran 20–40 ezerre becsülik).

Történet és feltárás

A település neve szindhi eredetű, általában "a halottak dombja" (Mohenjo-daro) jelentésű kifejezéssel azonosítják. Mohenjo-darót a 20. század elején fedezték fel; a nevezetes feltárást 1922-ben indította R. D. Banerji, és az indiai régészeti hivatal vezetői, köztük Sir John Marshall szervezte a további ásatásokat. A feltárások során számos épület, pecsét, kisebb szobor és hétköznapi használati tárgy került elő, amelyek fontos információkat adnak az Indus‑völgyi kultúráról.

A város hanyatlása — lehetséges okok

Mohenjo-daro elnéptelenedésének pontos oka vitatott. A leggyakoribb magyarázatok:

  • Az Indus folyó medrének elmozdulása és a környezeti feltételek változása (pl. vízhiány).
  • Éghajlati változások és hosszabb szárazsági időszakok, amelyek csökkentették a mezőgazdasági termelést.
  • Gazdasági hanyatlás és a kereskedelmi kapcsolatok megszakadása.
  • Kulturális átalakulások és a későbbi népvándorlások, bár a hódítási elméletek nem rendelkeznek egyértelmű régészeti bizonyítékokkal.

Védelem, veszélyek és UNESCO státusz

A helyszín régóta a nemzetközi figyelem tárgya: UNESCO világörökségi helyszínként tartja számon, kiemelve kulturális jelentőségét és védelmének fontosságát. Ugyanakkor Mohenjo-daro számos veszéllyel küzd:

  • Természeti hatások: sókiválás, erózió, monszunvíz, ami rongálja a téglaszerkezeteket.
  • Korai, nem megfelelő restaurálások és helytelen tapasztalati technikák, amelyek további károkat okoztak.
  • Turizmus és helyi beavatkozások okozta terhelés, valamint anyagi források hiánya a megfelelő konzerváláshoz.

A fenntartható megőrzés érdekében pakisztáni és nemzetközi szervezetek, köztük az UNESCO folyamatos konzerválási és kutatási programokat folytatnak; a helyszín állapotának javítása hosszú távú, folyamatos erőforrásokat igényel.

Miért fontos Mohenjo-daro?

Mohenjo-daro az ókori városi civilizációk közül az egyik legjobb példa a szervezett várostervezésre, a fejlett infrastruktúrára és a komplex társadalmi-gazdasági kapcsolatokra. A leletek nélkülözhetetlenek az Indus‑völgyi kultúra megismeréséhez, és a helyszín kulturális örökségként nemcsak Pakisztán, hanem az egész emberiség múltjának egyik kulcsa.

Zoom


Az Indus civilizáció főbb településeinek térképeZoom
Az Indus civilizáció főbb településeinek térképe

"A táncoló lány" leletet találtak Mohenjo-daróbanZoom
"A táncoló lány" leletet találtak Mohenjo-daróban

A Mohenjo-daro ősi városának helyén feltárt, Kr. e. 2500-1500-ra datált királypap mellszobra.Zoom
A Mohenjo-daro ősi városának helyén feltárt, Kr. e. 2500-1500-ra datált királypap mellszobra.

Történelmi háttér

Mohenjo-daro az i. e. 26. században épült. Az ősi Indus-völgyi civilizáció egyik legnagyobb városa volt, amely i. e. 3000 körül alakult ki az őskori Indus-kultúrából. Az Induszi Civilizáció fénykorában a mai Pakisztán és Észak-India nagy részét lefedte, nyugat felé az iráni határig, dél felé az indiai Gudzsarátig, észak felé pedig egy baktriai előőrsig terjedt. Harappában, Mohenjo-daróban, Lothalban, Kalibanganban, Dholavirában és Rakhigarhiban voltak jelentős városi központok.

Mohendzsó-daro korának legfejlettebb városa volt, rendkívül kifinomult építőmérnöki és várostervezési megoldásokkal. Amikor az induszi civilizáció i. e. 1900 körül hirtelen hanyatlásnak indult, Mohendzsó-daro elhagyatottá vált.

Leletek

A Mohenjo-daróban talált Táncoslány egy 4500 éves lelet. A táncoló lány 10,8 cm hosszú bronzszobrát 1926-ban találták meg egy mohendzsó-darói házból. Ő volt Mortimer Wheeler brit régész kedvenc szobrocskája, amint azt egy 1973-as televíziós műsorban elhangzott idézetben elmondta:

"Ott van ő... duzzadó ajkak és pimasz tekintet a szemében. Úgy tizenöt éves lehet, azt hiszem, nem több, de ott áll, karperecek egészen a karján, és semmi más nincs rajta. Egy lány, aki tökéletesen, egyelőre tökéletesen magabiztos önmagával és a világgal szemben. Szerintem nincs hozzá fogható a világon".

John Marshall, a Mohenjo-daro egyik ásatója úgy írta le, hogy a fiatal ... lány élénk benyomását kelti, keze csípőjén félig szemérmes testtartásban, lábait kissé előrenyújtva, miközben lábaival és lábával a zene ütemét veri.

Egy ülő férfiszobor az úgynevezett "Papkirály" (bár nincs bizonyíték arra, hogy a városban papok vagy királyok uralkodtak volna). A régészek 1927-ben fedezték fel a szobrot Mohendzsó-daró alsóvárosában. Egy szokatlan, díszes téglafalazattal és fali fülkével ellátott házban találták, és egykor padlót tartó tégla alapfalak között feküdt.

Ez a szakállas szobor a fején egy fejpántot, egy karszalagot és egy köpenyt visel, amelyet eredetileg vörös pigmenttel töltöttek meg.



Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3