Mohenjo-daro
Mohenjo-daro a dél-ázsiai Indus-völgyi civilizáció egyik legnagyobb várostelepülése volt.
Szindh tartományban, Pakisztánban található. A város i.e. 2600 körül épült. A világ egyik legkorábbi városi települése volt. Mohenjo-daro egy időben létezett az ókori Egyiptom, Mezopotámia és Görögország civilizációival. A város régészeti romjait az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Pakisztánban a távoli múlt egyik nemzeti ikonja.
Az Indus civilizáció főbb településeinek térképe
"A táncoló lány" leletet találtak Mohenjo-daróban
A Mohenjo-daro ősi városának helyén feltárt, Kr. e. 2500-1500-ra datált királypap mellszobra.
Történelmi háttér
Mohenjo-daro az i. e. 26. században épült. Az ősi Indus-völgyi civilizáció egyik legnagyobb városa volt, amely i. e. 3000 körül alakult ki az őskori Indus-kultúrából. Az Induszi Civilizáció fénykorában a mai Pakisztán és Észak-India nagy részét lefedte, nyugat felé az iráni határig, dél felé az indiai Gudzsarátig, észak felé pedig egy baktriai előőrsig terjedt. Harappában, Mohenjo-daróban, Lothalban, Kalibanganban, Dholavirában és Rakhigarhiban voltak jelentős városi központok.
Mohendzsó-daro korának legfejlettebb városa volt, rendkívül kifinomult építőmérnöki és várostervezési megoldásokkal. Amikor az induszi civilizáció i. e. 1900 körül hirtelen hanyatlásnak indult, Mohendzsó-daro elhagyatottá vált.
Leletek
A Mohenjo-daróban talált Táncoslány egy 4500 éves lelet. A táncoló lány 10,8 cm hosszú bronzszobrát 1926-ban találták meg egy mohendzsó-darói házból. Ő volt Mortimer Wheeler brit régész kedvenc szobrocskája, amint azt egy 1973-as televíziós műsorban elhangzott idézetben elmondta:
"Ott van ő... duzzadó ajkak és pimasz tekintet a szemében. Úgy tizenöt éves lehet, azt hiszem, nem több, de ott áll, karperecek egészen a karján, és semmi más nincs rajta. Egy lány, aki tökéletesen, egyelőre tökéletesen magabiztos önmagával és a világgal szemben. Szerintem nincs hozzá fogható a világon".
John Marshall, a Mohenjo-daro egyik ásatója úgy írta le, hogy a fiatal ... lány élénk benyomását kelti, keze csípőjén félig szemérmes testtartásban, lábait kissé előrenyújtva, miközben lábaival és lábával a zene ütemét veri.
Egy ülő férfiszobor az úgynevezett "Papkirály" (bár nincs bizonyíték arra, hogy a városban papok vagy királyok uralkodtak volna). A régészek 1927-ben fedezték fel a szobrot Mohendzsó-daró alsóvárosában. Egy szokatlan, díszes téglafalazattal és fali fülkével ellátott házban találták, és egykor padlót tartó tégla alapfalak között feküdt.
Ez a szakállas szobor a fején egy fejpántot, egy karszalagot és egy köpenyt visel, amelyet eredetileg vörös pigmenttel töltöttek meg.
