Maastricht
Maastricht (limburgiul: Mestreech) egy város Hollandia déli részén. Limburg tartomány fővárosa. Körülbelül 120 000 ember él itt. Maastrichtnak van repülőtere és egyeteme (Maastrichti Egyetem).
Az első települést a kőkorszakban, mintegy 25000 évvel ezelőtt alapították, az első állandó települést pedig a kelták Kr. e. 500 körül alapították. Maastricht 1204-ben kapott városi jogot. A napóleoni háborúk után, 1815 óta Maastricht Hollandiához tartozik. Maastrichtban írták alá az 1992-es európai szerződést, az úgynevezett Maastrichti Szerződést.
Maastricht elhelyezkedése Hollandiában.
Maastricht óvárosa a Maas folyóra nézve.
Történelem
Az első település körülbelül 25000 évvel ezelőtt volt. Valódi állandó települések (és nem csak vadászó-gyűjtögető települések) már legalább i. e. 5000-ben létrejöttek. 4000 évvel ezután a kelták Maastrichtban építettek települést. Feltehetően egy folyóistent imádtak. Kr. u. 0 körül római várost építettek, így Maastricht Hollandia legrégebbi városa (Nijmegennel együtt). Ebben az időben Maastrichtot Trajectum ad Mosamnak hívták. Ez azt jelenti: út a Maason át. Maastrichtban egy római kori híd kötötte össze a nyugatot a keletivel, így Maastricht stratégiai fontosságú pont volt. Ez a híd - amely az Eksterstraatnál található - a 13. században összeomlott, és helyére a híres Szent Servaas-híd került.
A kora középkorban Maastricht nagyon fontos szerepet játszott a kereszténység hollandiai elterjedésében. A 4. században Szent Servaas püspök volt az első püspök Hollandiában, és az Onze Lieve Vrouwekerk (amely egyben Hollandia legrégebbi még álló épülete is) a kereszténység hollandiai gyökerének tekinthető. Servaas földi maradványait Maastrichtban ma is őrzik egy sírboltban.
Maastricht viszonylag korán, 1204-ben kapta meg a városi jogokat. Stratégiai jelentőségű volt a nyolcvanéves háború és a napóleoni háborúk idején. Ezért Maastrichtnak két erődje van; a Szent Pieter-erőd és a Szent Jan-erőd. Maastrichtnak városfalai is voltak. E falak maradványai ma is láthatók (nevezetesen a Helpoort az egyik kevés még álló városi kikötő).
A 20. század elején Maastricht ipari város volt, sok gyárral. Jan Pieter Minckeleers - egy maastrichti tudós - volt az első, aki felfedezte a széngázt, és ezzel elérhetővé tette az első városi világítást. 1940-ben Maastrichtot elfoglalták a német csapatok. Sok festményt azonban elrejtettek a Sint Pietersberg barlangjaiban - egy meredek dombon Maastricht délnyugati részén. Még a De Nachtwachtot is ott rejtették el. Maastricht 1944. szeptember 14-én szabadult fel. 1992-ben Maastricht volt a házigazda városa az 1992-es európai szerződésnek, ahol hivatalosan is megalakult az EU, és döntés született az euróról.
Minckeleers szobra a Boschstraatnál
Topográfia
Maastricht a Maas folyó mindkét partján, Hollandia délkeleti részén és Limburg tartomány délnyugati részén található. Maastricht egy völgyben, a Maasvölgyben fekszik, így a várost dombok veszik körül. A város délnyugati részén található a híres Szent Pietersberg. A város nyugati szélén nincs tér a város és a belga határ között. Keleten a Savelsbos (egy erdő) található. Szomszédos települések: délen Eijsden és Visé (B), nyugaton Lanaken (B) és Riemst (B), északon Meerssen és Valkenburg, keleten pedig Margraten.
Közlekedés és tömegközlekedés
A város könnyen megközelíthető. Déltől észak felé autópálya (A2; E25) vezet (Hollandián belül ez az autópálya Eijsdenből Amszterdamba vezet). Egy másik autópálya is Maastrichtban kezdődik, az A79-es (kelet felé halad). Maastrichtnak két vasútállomása van (Maastricht és Maastricht Randwyck). Vonatok indulnak Amszterdamba, Heerlenbe, Roermondba és Brüsszelbe (B). Tervezik a régi vonatútvonal visszaállítását Lanakenbe (B). Ha ez az összeköttetés újra létrejön, Maastricht minden irányból elérhető lesz vonattal.
Maastrichttól néhány kilométerre északra található a maastrichti aacheni repülőtér. Ez Hollandia második repülőtere.
Területek
Maastricht számos területre oszlik. Heer, Amby, St. Pieter és Wolder korábban önálló falvak voltak, de ma már (néhány évtizede) Maastricht részei. A holland központi statisztikai hivatal (Centraal Bureau voor de Statistiek; CBS) szerint Maastricht hét nagyobb körzetre osztható. Ezek a következők:
- Központ. (területek: Binnenstad, Jekerkwartier, Kommelkwartier, Statenkwartier, Boschstraatkwartier, Sint Maartenspoort, Wyck).
- Délnyugat. (Villapark, Jekerdal, Biesland, Campagne, Wolder, Sint Pieter)
- Nyugat. (Brusselsepoort, Mariaberg, Belfort, Pottenberg, Malpertuis, Caberg, Oud-Caberg, Malberg, Dousberg-Hazendans, Daalhof).
- Északnyugat. (Boschpoort, Bosscherveld, Frontenkwartier, Belvédère, Lanakerveld)
- Keletre. (Wyckerpoort, Heugemerveld, Wittevrouwenveld, Nazareth, Limmel, Scharn, Amby)
- Észak-kelet. (Beatrixhaven, Borgharen, Itteren, Meerssenhoven)
- Délkelet). (Randwyck, Heugem, Heer, De Heeg, Vroendaal)
Kerületek a CBS szerint
Kérdések és válaszok
K: Mi a neve egy dél-hollandiai városnak?
V: A város neve Maastricht.
K: Hány ember él Maastrichtban?
V: Maastrichtnak körülbelül 120 000 lakosa van.
K: Van repülőtér és egyetem Maastrichtban?
V: Igen, van. Van egy repülőtér és egy Maastrichti Egyetem nevű egyetem.
K: Mikor jött létre az első település?
V: Az első település a kőkorszakban, körülbelül 25 000 évvel ezelőtt jött létre.
K: Ki alapította ott az első állandó települést?
V: Az első állandó települést a kelták hozták létre i. e. 500 körül.
A: Mikor lett Maastricht város?
V: Maastricht 1204-ben vált várossá.
K::Mióta lett Maastricht Hollandia része?
V::Maastricht 1815 óta Hollandia része, a napóleoni háborúk után.
K::Melyik szerződést írták alá Maastrichtban?
V:: Az 1992-es Európai Szerződést, más néven a Maastrichti Szerződést Maastrichtban írták alá.
