Mi az a Linux? Definíció, kernel, disztribúciók és felhasználás
Ismerd meg a Linuxot: a kernel működését, népszerű disztribúciókat (Ubuntu, Debian, Fedora) és gyakorlati felhasználását szerverektől az asztali rendszerekig.
A Linux vagy GNU/Linux egy Unix-szerű operációs rendszer (vagy szigorúan annak családja) számítógépekhez. Az operációs rendszer olyan alapvető utasítások gyűjteménye, amelyek a számítógép elektronikus részeit kezelik, lehetővé téve az alkalmazások/programok futtatását. A Linux szabad szoftver, ami azt jelenti, hogy mindenki szabadon használhatja, megnézheti, hogyan működik, módosíthatja vagy megoszthatja.
Fontos megjegyezni a "Linux" és a "GNU/Linux" elnevezés körüli vitát: sokan a teljes operációs rendszert (kernel + GNU és más rendszerprogramok) GNU/Linuxnak nevezik, mert a legtöbb disztribúcióban a GNU projekt eszközei és könyvtárai is jelen vannak. A névhasználat azonban tárgyalt kérdés, és mindkét elnevezés gyakran előfordul a gyakorlatban.
Rengeteg szoftver létezik Linuxhoz, és - mint maga a Linux - a Linuxhoz készült szoftverek nagy része szabad szoftver. Ez az egyik ok, amiért sokan szeretik a Linuxot használni.
A Linux-ökoszisztémában a programok terjesztését és telepítését általában csomagkezelők segítik. Néhány gyakori csomagkezelő és formátum:
- APT / .deb (pl. Debian, Ubuntu)
- RPM / DNF (pl. Fedora, Red Hat, SUSE)
- pacman (Arch Linux és leszármazottai)
- flatpak, snap, AppImage (disztribúciófüggetlen csomagolási megoldások)
Kernel és fejlesztése
A Linux meghatározó eleme a Linux kernel, egy operációs rendszer kernel, amelyet Linus Torvalds fejlesztett ki, először egyedül. A kernel a hardver és a felhasználói programok közötti közvetítő: kezeli a processzoridőt, memóriát, eszközmeghajtókat és a hálózati kommunikációt. Bár Linus indította el a projektet, a kernel fejlesztése ma egy széles közösség és számos vállalat együttműködésén alapul; a forráskódot különböző ágakban (mainline, stable) adják ki, és rendszeres kiadási ciklusok vannak.
A kernel fejlesztése során fontos a moduláris felépítés: sok hardverhez külön modulok (meghajtók) állnak rendelkezésre, így a kernel rugalmasan bővíthető. A kernel licencelése jellemzően a GNU General Public License (GPL) alatt történik, ami biztosítja a szabad hozzáférést és a módosítások megosztását a közösséggel.
Disztribúciók
A Linuxot jellemzően Linux-disztribúcióba (vagy röviden disztribúcióba) csomagolják. A disztribúciók támogató rendszerszoftvereket és könyvtárakat is tartalmaznak, amelyek közül sokat a GNU projekt biztosít. Egy disztribúció tehát a kernel mellett tartalmaz telepítőt, csomagkezelőt, rendszereszközöket, és gyakran előtelepített grafikus környezetet is.
A népszerű Linux disztribúciók közé tartozik a Debian, a Fedora és az Ubuntu. A kereskedelmi disztribúciók közé tartozik a Red Hat Enterprise Linux és a SUSE Linux Enterprise Server. Az egyes disztribúciók különböző célokat szolgálnak: vannak kifejezetten asztali felhasználásra optimalizált verziók, vannak időben stabil, hosszú távon támogatott (LTS) kiadások, és vannak könnyű, minimális telepítést kínáló rendszerek is.
Asztali környezetek és grafikus rétegek (amelyeket sok disztribúció telepít) közé tartoznak:
- ablakrendszerek: X11, Wayland
- asztali környezetek: GNOME, KDE Plasma, XFCE, Cinnamon
A szerverekre szánt disztribúciók gyakran nem tartalmaznak grafikus felületet, és speciális csomagokat kínálnak (pl. LAMP = Linux + Apache + MySQL/MariaDB + PHP). Mivel a Linux szabadon terjeszthető, bárki készíthet disztribúciót bármilyen célra: kis személyes lemezként, oktatási célokra, vagy vállalati szerverekre optimalizálva.
Felhasználási területek
A Linuxot eredetileg személyi számítógépekhez fejlesztették ki. A Linux a vezető operációs rendszer a szervereken, például a nagyszámítógépeken, és az egyetlen szuperszámítógépeken használt operációs rendszer (legalábbis a TOP500 listán 2017 novembere óta). Az asztali számítógépek mintegy 2,3%-a használja. A Linux kernel-alapú Chrome OS-t futtató Chromebook uralja az amerikai K-12 oktatási piacot, és az Egyesült Államokban a 300 dollár alatti notebookeladások közel 20%-át teszi ki.
A modern felhasználási területek közé tartozik még:
- felhőszolgáltatások és virtualizáció (pl. Docker konténerek, Kubernetes klaszterek),
- web- és adatbázisszerverek, alkalmazás-szerverek,
- szuperszámítógépek és nagy teljesítményű számítás (HPC),
- fejlesztői környezetek és CI/CD rendszerek,
- otthoni szerverek, NAS eszközök.
A Linux beágyazott rendszereken is fut, azaz olyan eszközökön, amelyek operációs rendszere jellemzően a firmware-be van beépítve, és nagymértékben a rendszerre szabott; ide tartoznak a mobiltelefonok (különösen az okostelefonok), a táblagépek, a hálózati routerek, a létesítményautomatizálási vezérlők, a televíziók, a digitális videomagnók, a videojáték-konzolok és az okosórák. Valójában az Android operációs rendszer, a Linux kernelre épülő mobil operációs rendszer rendelkezik a legnagyobb telepített bázissal az általános célú operációs rendszerek közül. 2017 márciusában arról számoltak be, hogy több felhasználó használja az Androidot, mint a Microsoft Windows-t, amely nem Linux-alapú.
Licencelés, közösség és a nyílt forráskód
A Linux a szabad és nyílt forráskódú szoftverek együttműködésének egyik legkiemelkedőbb példája. A forráskódot bárki felhasználhatja, módosíthatja és terjesztheti - kereskedelmi vagy nem kereskedelmi céllal - a vonatkozó licencek, például a GNU General Public License feltételei szerint.
A fejlesztés decentralizált: magánszemélyek, nonprofit szervezetek és cégek is hozzájárulnak. A közösségi fórumok, mailing listák, kódértékelések (code review) és nyilvános hibajegyek segítik a hibák felderítését és a funkciók fejlődését. Ugyanakkor nagyvállalatok (pl. Red Hat, SUSE, Canonical) is fontos szereplők, biztonsági frissítéseket és támogatást nyújtanak vállalati ügyfeleknek.
Alapfogalmak és tippek kezdőknek
Ha most ismerkedsz a Linuxszal, érdemes megismerni néhány alapfogalmat:
- Fájlrendszer és elrendezés: sok Linux-disztribúció követi a Filesystem Hierarchy Standardot — könyvtárak, mint /home, /etc, /usr, /var stb.
- Jogosultságok: fájlokhoz és mappákhoz olvasási/írási/ végrehajtási jogok tartoznak, felhasználók és csoportok szerint szabályozva.
- Shellek: parancssori felületek, például bash vagy zsh — a parancssor ismerete nagyban megkönnyíti a rendszergazdai feladatokat.
- Gyakori parancsok: ls, cp, mv, rm, chmod, chown, ps, top, systemctl, journalctl stb.
Gyakorlati tippek kezdőknek:
- Próbáld ki egy Live USB-vel (telepítés nélkül), hogy megnézd az asztali környezetet.
- Válassz kezdőknek szóló disztribúciót, például Ubuntu vagy Linux Mint (következetes grafikus telepítővel és támogatással).
- Használj közösségi forrásokat: dokumentációk, fórumok, Stack Exchange, disztribúció-specifikus wiki-k.
Előnyök és hátrányok
Előnyök:
- Ingyenes és nyílt forráskódú — magas szintű átláthatóság és testreszabhatóság.
- Stabil és biztonságos, különösen szerveroldalon.
- Sokféle környezetre telepíthető: szerverek, beágyazott eszközök, asztali gépek, felhő.
- Erős közösségi és vállalati támogatás.
Hátrányok:
- Kisebb szoftver- és játék-támogatás néhány, elsősorban Windowsra tervezett alkalmazás esetén (bár sok helyzetben van alternatíva vagy kompatibilitási réteg, pl. Wine).
- Hardver-támogatás bizonyos gyártók eszközein lehet korlátozottabb (különösen zárt meghajtókat igénylő eszközök esetén).
- Tanulási görbe: a parancssor és rendszergazdai feladatok eleinte idegenek lehetnek a kezdők számára.
Összefoglalás
A Linux egy sokoldalú, szabadon hozzáférhető operációs rendszer-környezet, amely a kernelre épül és számtalan disztribúcióban érhető el. Alkalmas személyi számítógépekhez, szerverekhez, beágyazott eszközökhöz és felhőalapú szolgáltatásokhoz is. A nyílt forráskódú modell és a nagy közösség folyamatos fejlesztést, gyors hibajavítást és széles körű testreszabhatóságot biztosít, miközben a kezdők számára is elérhetővé teszi a rendszerek megismerését és használatát.
Hogyan készült a Linux
Az 1980-as években sokan szerették használni a Unix nevű operációs rendszert. De mivel ez korlátozta a felhasználót a rendszer megosztásában és fejlesztésében, néhányan egy új operációs rendszert készítettek, amely úgy működött, mint a Unix, de bárki megoszthatta és fejleszthette. A Unixhoz hasonló MINIX-et az egyetemi hallgatók számára oktatási eszközként használták, hogy megtanulják, hogyan működnek az operációs rendszerek. A MINIX is korlátozta a felhasználók általi megosztást és javítást.
A GNU Projekt nevű csoport különböző részeket írt egy új operációs rendszerhez, a G.N.U.-t, de nem volt benne minden olyan rész, amire egy operációs rendszernek szüksége van a működéshez. 1991-ben Linus Torvalds elkezdett dolgozni egy olyan MINIX helyettesítőn, amelyet szabadon lehet használni, és amely nem kerül semmibe. Linus akkor kezdte el a projektet, amikor a Helsinki Egyetemre járt. Ebből lett végül a Linux kernel.
Linus Torvalds megosztotta a Linux kernelt néhány internetes csoportban a MINIX felhasználók számára. Linus először "Freax"-nak nevezte az operációs rendszert. A Freax név az angol "free" és "freak" szavak összekapcsolásából jött létre, és egy X-et tett a névhez, mivel a Unix nevében is van X. Ari Lemmke, aki Linusszal együtt dolgozott az egyetemen, volt felelős a szerverekért, amelyeken a Freax tárolt. Ari nem gondolta, hogy a Freax jó név, ezért Linus megkérdezése nélkül "Linux"-nak nevezte el a projektet. Később Linus beleegyezett, hogy a Linux jobb név a projektnek.
A Linux kezdetben a MINIX szoftverkódjára támaszkodott. De mivel a G.N.U. rendszer kódja ingyenesen elérhető volt, úgy döntött, hogy a Linuxnak jót tenne, ha a MINIX kódja helyett ezt a kódot használhatná, mivel a MINIX nem engedte, hogy az emberek úgy osszák meg vagy változtassák meg, ahogyan ők akarták. A G.N.U. General Public License egy olyan szoftverlicenc, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy a kód bármely részét megváltoztassák, amennyiben megosztják a változtatásokat azokkal, akiknek átadják a szoftvert, és lehetővé teszik számukra, hogy ingyen vagy ellenérték fejében továbbterjesszék azt. A G.N.U. szoftvere a G.N.U. General Public License alatt állt, így Linus és a Linuxon dolgozó többi ember is használhatta azt.
Annak érdekében, hogy a Linux kernel alkalmas legyen a G.N.U. projekt kódjának használatára, Linus Torvalds megkezdte a váltást az eredeti licencről (amely nem tette lehetővé az eladást) a G.N.U. GPL-re. A Linux és a G.N.U. fejlesztői együtt dolgoztak azon, hogy a G.N.U. kódját integrálják a Linuxba, és így egy szabad operációs rendszert hozzanak létre.
1991 óta programozók és vállalatok ezrei dolgoztak azon, hogy a Linuxot jobbá tegyék, beleértve a Google-t is.
Tux a pingvin
A Linux kabalája egy "Tux" nevű rajzfilmpingvin. Ha valaki a pingvint látja a szoftvereken és hardvereken, az azt jelenti, hogy az a Linuxszal, és néha minden Unix-szerű rendszerrel együtt fog működni.
A pingvin ötlete a Linux megalkotójától, Linus Torvaldstól származik. A képet egy Larry Ewing nevű férfi készítette egy logó megalkotására kiírt pályázaton. A Tux nevű kép nem nyert, de később kabalának választották.
A Tux mára a Linux, sőt néha a nyílt forráskód szimbólumává vált. Sokféle helyen látható, és gyakran, amikor az emberek a Linuxra hivatkoznak, gyakran Tux jut eszükbe. Tux még számos videojátékban is szerepel, például a Super Tux (mint a Super Mario Bros. ), a Tux Racer (ahol a játékosok Tux-szal versenyeznek egy jeges dombon) és a Pingus (mint a Lemmings).
Tux a pingvin
Használja a
Desktop használat
Bár néhány Mac OS X és Microsoft Windows programnak csak néhány Linux-verziója létezik olyan területeken, mint az asztali kiadványszerkesztés és a professzionális hang- és videókészítés, vannak olyan programok, amelyek minőségükben viszonylag hasonlóak a Mac és a Windows számára elérhető programokhoz.
Számos, a Windowson népszerű ingyenes szoftver, például a Pidgin, a Mozilla Firefox, a LibreOffice, a Chromium, a VLC és a GIMP Linuxra is elérhető. Egyre több saját fejlesztésű asztali szoftver is használható Linux alatt, például az Adobe Flash Player, a Spotify és a Skype. A CrossOver a nyílt forráskódú Wine projektre épülő saját megoldás, amely támogatja a Windows alkalmazások, például a Microsoft Office és az Adobe Photoshop Linux alatt történő futtatását.
| KDE és GNOME | ||||
|
|
| |||
| KDE | ||||
Szerverek és szuperszámítógépek
A Linuxot elsősorban szerver operációs rendszerként használják, és ezen a területen sokan ismerik; a Netcraft 2008 februárjában arról számolt be, hogy a tíz legjobb internetes tárhelyszolgáltató cég közül öt Linuxot futtat webszerverén. Ennek oka a stabilitása és az üzemideje, valamint az a tény, hogy a szerverekhez gyakran nincs szükség grafikus felhasználói felülettel rendelkező asztali szoftverekre.
A Linuxot általában szuperszámítógépek operációs rendszereként használják. 2017 novemberében a top 500 szuperszámítógép mindegyike Linuxot futtatott.
Roadrunner, a világ leggyorsabb szuperszámítógépe (2009-től), amely Linuxot futtat.
Kiejtés
1992-ben Torvalds elmagyarázta, hogyan ejti ki a Linux szót:
| “ | A "li" rövid [ee] hanggal ejtendő: vö. prInt, mInImal stb. A 'nux' szintén rövid, nem diftongus, mint a pUt-ban. Ez részben a minix miatt van: a linux csak a munkanevem volt a dolognak, és mivel a minix helyett írtam a rendszeremben, az eredmény az lett, ami... a linus' minixből linux lett. | ” |
Torvalds elérhetővé tett egy hangmintát, amely a saját kiejtését mutatja, angol és svéd nyelven.
Egyes angolul beszélők a nevet lee-narks vagy lee-nix vagy lie-nix néven ejtik. Torvalds szerint ez helytelen kiejtés. []
Kódméret
Egy 2001-es tanulmány szerint a Red Hat Linux 7.1 disztribúció 30 millió sornyi kódot tartalmazott. A tanulmány kimutatta, hogy a Red Hat 7.1 fejlesztéséhez körülbelül 8000 évnyi időre volt szükség. A tanulmány azt is megállapította, hogy ha mindezt a szoftvert szabadalmaztatott módon készítették volna el, akkor az Egyesült Államokban körülbelül 1,08 milliárd dollárba került volna. 2011. március 7-én a Linux kernel körülbelül 3 milliárd dollárba kerülne.
A Linux kernel 2013 júniusában kiadott 3.10-es verziója 15 millió sornyi kódot tartalmaz, míg a 2015 júniusában kiadott 4.1-es verzió már több mint 19,5 millió sornyi kódot tartalmaz, amelyet közel 14 000 programozó írt.
A kód nagy részét (mintegy 71%-át) C programozási nyelven írták, de számos más nyelvet is használtak, többek között a C++, az assembly nyelv, a Perl, a Python, a Fortran és különböző shell script nyelvek. A kódsorok valamivel több mint felét a GPL alatt licencelték.
Különböző Linux verziók
Azok, akik Linuxot szeretnének, letölthetik az internetről, vagy megvásárolhatják egy boltban vagy egy weboldalon. Néha a Linuxról szóló könyvekben és magazinokban van egy C.D. vagy D.V.D., amelyen Linux szerepel. A Linux bármelyik bizonyos verzióját "disztribúciónak" vagy "disztrónak" nevezik. Egy Linux verzió tartalmazza a Linux kernelt és a G.N.U. szoftvert, valamint néhány extra programot, amelyek esetleg nem részei a G.N.U.-nak. A különböző verziók különböző extra programokat tartalmaznak. A legtöbb ember által használt verziók a következők:
- Linux Mint
- Ubuntu
- Arch Linux
- CentOS
- Debian
- Fedora
- Gentoo
- Slackware
- openSUSE
- Mageia
Az emberek esetleg fizetnek egy kis pénzt egy verzióért, hogy kaphassanak egy CD-ROM-ot vagy DVD-t, és hogy segítsenek a cégnek jobbá tenni a verziókat. Általában, amikor valaki fizet, az azért van, hogy a cég segítsen a felhasználónak a telepítés után, amit "támogatásnak" neveznek.
A Linuxra készült szoftverek közé tartozik:
- A mag és a héj.
- Az Apache lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy saját weboldalukat futtassák.
- A KDE és a GNOME asztali környezetek.
- A LibreOffice irodai munkára való.
- A Mozilla Firefox egy internetes (webes) böngésző.
- A GIMP, az Inkscape és a Blender segít a képekkel való munkában.
- Olyan játékok, mint a Tux Racer.
- A GNU fordító.
Fedora, egy Linux disztribúció
Engedélyezés, védjegy és elnevezések
A Linux kernel és a legtöbb GNU szoftver a GNU General Public License (GPL) licenc alatt áll. A GPL megköveteli, hogy bárki, aki a Linux kernelt terjeszti, a forráskódot (és minden módosítást) ugyanezen feltételek mellett tegye elérhetővé a címzett számára. 1997-ben Linus Torvalds azt mondta: "A Linux GPL alá helyezése határozottan a legjobb dolog volt, amit valaha tettem". A Linux rendszer más kulcsfontosságú összetevői más licenceket használhatnak; sok könyvtár a GNU Lesser General Public License-t (LGPL) használja, a GPL egy kevésbé korlátozott típusát, az X Window System pedig az MIT licencet. A "Linux" a Linus Torvalds védjegye.
Kapcsolódó oldalak
- Linux disztribúciók listája
Kérdések és válaszok
K: Mi a Linux?
V: A Linux vagy GNU/Linux egy Unix-szerű operációs rendszer (vagy család) számítógépekhez. Ez olyan alapvető utasítások gyűjteménye, amelyek a számítógép elektronikus részeit vezérlik, és lehetővé teszik az alkalmazások és programok futtatását.
K: Mitől népszerű a Linux?
V: Az egyik ok, amiért sokan a Linuxot akarják használni, az az, hogy rengeteg szoftver érhető el hozzá, és ezek nagy része ingyenes.
K: Ki fejlesztette ki a Linux kernelt?
V: A Linux kernelt eredetileg Linus Torvalds fejlesztette egyedül.
K: Melyek a népszerű Linux disztribúciók?
V: A népszerű disztribúciók közé tartozik a Debian, Fedora, Ubuntu, Red Hat Enterprise Linux, SuSE Linux Enterprise Server, X11 vagy Wayland, GNOME és KDE Plasma.
K: Lehetséges egyedi elosztásokat létrehozni speciális célokra?
V: Igen, mert bárki szabadon másolhatja és módosíthatja a forráskódot a licencek, például a GNU General Public License alapján.
K: Hol használják leggyakrabban a Linuxot? V: A Linuxot leggyakrabban szerverekben, például nagyszámítógépekben és szuperszámítógépekben, az asztali számítógépek mintegy 2,3%-ában, az amerikai K-12 oktatási piacon a Chromebook számítógépekben, beágyazott rendszerekben, például mobiltelefonokban (különösen okostelefonokban), táblagépekben, hálózati útválasztókban stb., üzemautomatizálási vezérlőkben, televíziókban, digitális videomagnókban, videojáték-konzolokban és okosórákban használják.
Keres