Linux

Hogyan készült a Linux

Az 1980-as években sokan szerették használni a Unix nevű operációs rendszert. De mivel ez korlátozta a felhasználót a rendszer megosztásában és fejlesztésében, néhányan egy új operációs rendszert készítettek, amely úgy működött, mint a Unix, de bárki megoszthatta és fejleszthette. A Unixhoz hasonló MINIX-et az egyetemi hallgatók számára oktatási eszközként használták, hogy megtanulják, hogyan működnek az operációs rendszerek. A MINIX is korlátozta a felhasználók általi megosztást és javítást.

A GNU Projekt nevű csoport különböző részeket írt egy új operációs rendszerhez, a G.N.U.-t, de nem volt benne minden olyan rész, amire egy operációs rendszernek szüksége van a működéshez. 1991-ben Linus Torvalds elkezdett dolgozni egy olyan MINIX helyettesítőn, amelyet szabadon lehet használni, és amely nem kerül semmibe. Linus akkor kezdte el a projektet, amikor a Helsinki Egyetemre járt. Ebből lett végül a Linux kernel.

Linus Torvalds megosztotta a Linux kernelt néhány internetes csoportban a MINIX felhasználók számára. Linus először "Freax"-nak nevezte az operációs rendszert. A Freax név az angol "free" és "freak" szavak összekapcsolásából jött létre, és egy X-et tett a névhez, mivel a Unix nevében is van X. Ari Lemmke, aki Linusszal együtt dolgozott az egyetemen, volt felelős a szerverekért, amelyeken a Freax tárolt. Ari nem gondolta, hogy a Freax jó név, ezért Linus megkérdezése nélkül "Linux"-nak nevezte el a projektet. Később Linus beleegyezett, hogy a Linux jobb név a projektnek.

A Linux kezdetben a MINIX szoftverkódjára támaszkodott. De mivel a G.N.U. rendszer kódja ingyenesen elérhető volt, úgy döntött, hogy a Linuxnak jót tenne, ha a MINIX kódja helyett ezt a kódot használhatná, mivel a MINIX nem engedte, hogy az emberek úgy osszák meg vagy változtassák meg, ahogyan ők akarták. A G.N.U. General Public License egy olyan szoftverlicenc, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy a kód bármely részét megváltoztassák, amennyiben megosztják a változtatásokat azokkal, akiknek átadják a szoftvert, és lehetővé teszik számukra, hogy ingyen vagy ellenérték fejében továbbterjesszék azt. A G.N.U. szoftvere a G.N.U. General Public License alatt állt, így Linus és a Linuxon dolgozó többi ember is használhatta azt.

Annak érdekében, hogy a Linux kernel alkalmas legyen a G.N.U. projekt kódjának használatára, Linus Torvalds megkezdte a váltást az eredeti licencről (amely nem tette lehetővé az eladást) a G.N.U. GPL-re. A Linux és a G.N.U. fejlesztői együtt dolgoztak azon, hogy a G.N.U. kódját integrálják a Linuxba, és így egy szabad operációs rendszert hozzanak létre.

1991 óta programozók és vállalatok ezrei dolgoztak azon, hogy a Linuxot jobbá tegyék, beleértve a Google-t is.

Tux a pingvin

A Linux kabalája egy "Tux" nevű rajzfilmpingvin. Ha valaki a pingvint látja a szoftvereken és hardvereken, az azt jelenti, hogy az a Linuxszal, és néha minden Unix-szerű rendszerrel együtt fog működni.

A pingvin ötlete a Linux megalkotójától, Linus Torvaldstól származik. A képet egy Larry Ewing nevű férfi készítette egy logó megalkotására kiírt pályázaton. A Tux nevű kép nem nyert, de később kabalának választották.

A Tux mára a Linux, sőt néha a nyílt forráskód szimbólumává vált. Sokféle helyen látható, és gyakran, amikor az emberek a Linuxra hivatkoznak, gyakran Tux jut eszükbe. Tux még számos videojátékban is szerepel, például a Super Tux (mint a Super Mario Bros. ), a Tux Racer (ahol a játékosok Tux-szal versenyeznek egy jeges dombon) és a Pingus (mint a Lemmings).

Tux a pingvin

Használja a

Desktop használat

Bár néhány Mac OS X és Microsoft Windows programnak csak néhány Linux-verziója létezik olyan területeken, mint az asztali kiadványszerkesztés és a professzionális hang- és videókészítés, vannak olyan programok, amelyek minőségükben viszonylag hasonlóak a Mac és a Windows számára elérhető programokhoz.

Számos, a Windowson népszerű ingyenes szoftver, például a Pidgin, a Mozilla Firefox, a LibreOffice, a Chromium, a VLC és a GIMP Linuxra is elérhető. Egyre több saját fejlesztésű asztali szoftver is használható Linux alatt, például az Adobe Flash Player, a Spotify és a Skype. A CrossOver a nyílt forráskódú Wine projektre épülő saját megoldás, amely támogatja a Windows alkalmazások, például a Microsoft Office és az Adobe Photoshop Linux alatt történő futtatását.

Szerverek és szuperszámítógépek

A Linuxot elsősorban szerver operációs rendszerként használják, és ezen a területen sokan ismerik; a Netcraft 2008 februárjában arról számolt be, hogy a tíz legjobb internetes tárhelyszolgáltató cég közül öt Linuxot futtat webszerverén. Ennek oka a stabilitása és az üzemideje, valamint az a tény, hogy a szerverekhez gyakran nincs szükség grafikus felhasználói felülettel rendelkező asztali szoftverekre.

A Linuxot általában szuperszámítógépek operációs rendszereként használják. 2017 novemberében a top 500 szuperszámítógép mindegyike Linuxot futtatott.

Roadrunner, a világ leggyorsabb szuperszámítógépe (2009-től), amely Linuxot futtat.

Kiejtés

1992-ben Torvalds elmagyarázta, hogyan ejti ki a Linux szót:

“

A "li" rövid [ee] hanggal ejtendő: vö. prInt, mInImal stb. A 'nux' szintén rövid, nem diftongus, mint a pUt-ban. Ez részben a minix miatt van: a linux csak a munkanevem volt a dolognak, és mivel a minix helyett írtam a rendszeremben, az eredmény az lett, ami... a linus' minixből linux lett.

”

Torvalds elérhetővé tett egy hangmintát, amely a saját kiejtését mutatja, angol és svéd nyelven.

Egyes angolul beszélők a nevet lee-narks vagy lee-nix vagy lie-nix néven ejtik. Torvalds szerint ez helytelen kiejtés. ^[]

Kódméret

Egy 2001-es tanulmány szerint a Red Hat Linux 7.1 disztribúció 30 millió sornyi kódot tartalmazott. A tanulmány kimutatta, hogy a Red Hat 7.1 fejlesztéséhez körülbelül 8000 évnyi időre volt szükség. A tanulmány azt is megállapította, hogy ha mindezt a szoftvert szabadalmaztatott módon készítették volna el, akkor az Egyesült Államokban körülbelül 1,08 milliárd dollárba került volna. 2011. március 7-én a Linux kernel körülbelül 3 milliárd dollárba kerülne.

A Linux kernel 2013 júniusában kiadott 3.10-es verziója 15 millió sornyi kódot tartalmaz, míg a 2015 júniusában kiadott 4.1-es verzió már több mint 19,5 millió sornyi kódot tartalmaz, amelyet közel 14 000 programozó írt.

A kód nagy részét (mintegy 71%-át) C programozási nyelven írták, de számos más nyelvet is használtak, többek között a C++, az assembly nyelv, a Perl, a Python, a Fortran és különböző shell script nyelvek. A kódsorok valamivel több mint felét a GPL alatt licencelték.

Különböző Linux verziók

Azok, akik Linuxot szeretnének, letölthetik az internetről, vagy megvásárolhatják egy boltban vagy egy weboldalon. Néha a Linuxról szóló könyvekben és magazinokban van egy C.D. vagy D.V.D., amelyen Linux szerepel. A Linux bármelyik bizonyos verzióját "disztribúciónak" vagy "disztrónak" nevezik. Egy Linux verzió tartalmazza a Linux kernelt és a G.N.U. szoftvert, valamint néhány extra programot, amelyek esetleg nem részei a G.N.U.-nak. A különböző verziók különböző extra programokat tartalmaznak. A legtöbb ember által használt verziók a következők:

• Linux Mint
• Ubuntu
• Arch Linux
• CentOS
• Debian
• Fedora
• Gentoo
• Slackware
• openSUSE
• Mageia

Az emberek esetleg fizetnek egy kis pénzt egy verzióért, hogy kaphassanak egy CD-ROM-ot vagy DVD-t, és hogy segítsenek a cégnek jobbá tenni a verziókat. Általában, amikor valaki fizet, az azért van, hogy a cég segítsen a felhasználónak a telepítés után, amit "támogatásnak" neveznek.

A Linuxra készült szoftverek közé tartozik:

• A mag és a héj.
• Az Apache lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy saját weboldalukat futtassák.
• A KDE és a GNOME asztali környezetek.
• A LibreOffice irodai munkára való.
• A Mozilla Firefox egy internetes (webes) böngésző.
• A GIMP, az Inkscape és a Blender segít a képekkel való munkában.
• Olyan játékok, mint a Tux Racer.
• A GNU fordító.

Fedora, egy Linux disztribúció

Engedélyezés, védjegy és elnevezések

A Linux kernel és a legtöbb GNU szoftver a GNU General Public License (GPL) licenc alatt áll. A GPL megköveteli, hogy bárki, aki a Linux kernelt terjeszti, a forráskódot (és minden módosítást) ugyanezen feltételek mellett tegye elérhetővé a címzett számára. 1997-ben Linus Torvalds azt mondta: "A Linux GPL alá helyezése határozottan a legjobb dolog volt, amit valaha tettem". A Linux rendszer más kulcsfontosságú összetevői más licenceket használhatnak; sok könyvtár a GNU Lesser General Public License-t (LGPL) használja, a GPL egy kevésbé korlátozott típusát, az X Window System pedig az MIT licencet. A "Linux" a Linus Torvalds védjegye.

Kapcsolódó oldalak

• Linux disztribúciók listája