Google Chrome: Gyors, ingyenes webböngésző és nyílt forráskódú Chromium

A megjelenés bejelentésére 2008. szeptember 3-án került volna sor, és Scott McCloud egy képregényt küldött volna újságíróknak és bloggereknek, amelyben elmagyarázta volna az új böngésző jellemzőit és okait. Az Európának szánt példányokat korábban szállították ki, és Philipp Lenssen, a Google Blogoscoped német bloggere 2008. szeptember 1-jén, miután megkapta a 38 oldalas képregényt, a weboldalán elérhetővé tette annak beszkennelt példányát. A Google ezt követően a képregényt elérhetővé tette a Google Books és a saját weboldalán, és a hivatalos blogján is hivatkozott rá, a korai kiadás magyarázatával együtt. 2008. szeptember 2-án a Google főoldalán a Google Chrome-ra mutató link található.

Biztonság

Fekete listák

A Chrome két feketelista frissítéseit tölti le (egy adathalászatra és egy rosszindulatú szoftverekre vonatkozó listát), és figyelmezteti a felhasználókat, ha káros webhelyet próbálnak meglátogatni. Ez a szolgáltatás mások számára is elérhetővé válik a "Google Safe Browsing API" nevű ingyenes nyilvános API-n keresztül. E feketelisták karbantartása során a Google értesíti a felsorolt oldalak tulajdonosait is, akik esetleg nem tudnak a káros szoftverek jelenlétéről.

Sandboxing

A Chrome minden egyes lapja sandboxolt, hogy "megakadályozza a rosszindulatú programok telepítését" vagy "az egyik lapon történtek felhasználását a másik lapon történtek befolyásolására". A legkisebb jogosultság elvét követve minden egyes folyamatot megfosztanak a jogaitól, és számításokat végezhet, de nem írhat fájlokat vagy olvashat érzékeny területekről (pl. dokumentumok, asztal), ez hasonló a "védett módhoz", amelyet az Internet Explorer 7 használ a Windows Vista rendszerben. A Sandbox Team állítólag "fogta ezt a meglévő folyamathatárt, és börtönné alakította"; például az egyik lapon futó rosszindulatú szoftverek nem képesek hitelkártyaszámokat kiszimatolni, az egérrel interakcióba lépni vagy "a Windowsnak indításkor végrehajtandó program futtatására utasítani", és a lap bezárásakor megszűnnek. Ez egy egyszerű számítógépes biztonsági modellt érvényesít, amely szerint a többszintű biztonságnak két szintje van (a felhasználó és a homokozó), és a homokozó csak a felhasználó által kezdeményezett kommunikációs kérésekre válaszolhat.

Plugins

Az olyan bővítményeket, mint az Adobe Flash Player, jellemzően nem szabványosítják, és ezért nem lehet homokdobozolni, mint a lapokat. Ezeket gyakran a böngésző biztonsági szintjén vagy annál magasabb szinten kell futtatni. A támadásoknak való kitettség csökkentése érdekében a bővítményeket különálló folyamatokban futtatják, amelyek a renderelővel kommunikálnak, amely maga is "nagyon alacsony jogosultságokkal" működik a külön erre a célra létrehozott, laponként futó folyamatokban.

Incognito

A Chrome tartalmaz egy inkognitó üzemmódot (hasonlóan a Safari Privát böngészés és az Internet Explorer 8 InPrivate funkciójához), amely "lehetővé teszi, hogy teljes magánéletben böngészhessen az interneten, mivel nem rögzíti a tevékenységét", és elveti a cookie-kat. Ha egy ablakhoz engedélyezve van, "semmi, ami abban az ablakban történik, soha nem kerül naplózásra a számítógépén".

Sebesség

JavaScript

A Javascript virtuális gépet elég fontos projektnek tartották ahhoz, hogy leválasszák (mint az Adobe/Mozilla Tamarinját), és egy dániai csapat foglalkozzon vele. A meglévő implementációkat "kis programokhoz tervezték, ahol a rendszer teljesítménye és interaktivitása nem volt annyira fontos", de az olyan webes alkalmazások, mint a Gmail, "a DOM-manipulációk és a Javascript tekintetében maximálisan kihasználják a webböngészőt". Az így létrejött V8 JavaScript-motort a sebességre tervezték, és ennek érdekében olyan új funkciókat vezetett be, mint a rejtett osztályátmenetek, a dinamikus kódgenerálás és a pontos szemétgyűjtés. A Google tesztjei szerint a V8 körülbelül kétszer olyan gyors, mint a Firefox 3 és a Safari 4 béta verziója.

Felhasználói felület

A fő felhasználói felület a Safari böngészőhöz hasonló vissza, előre, frissítés, könyvjelző, menj és törlés opciókat tartalmaz, míg a beállítások helye az Internet Explorer 7/8 böngészőre hasonlít. Az ablak minimalizálása, maximalizálása és bezárása gombok a Windows Vista alapján készültek.

Fogaskerekek

A Chrome tartalmazza a Gears-t, amely olyan fejlesztői funkciókat ad hozzá, amelyek webes szabványokká válhatnak, vagy nem válhatnak, jellemzően a webes alkalmazások építésével kapcsolatban (beleértve az offline támogatást).

Új lap oldal

A Chrome az új lap létrehozásakor megjelenő böngésző kezdőlapját az Új lap oldalával helyettesíti. Ez a nyolc leglátogatottabb webhely miniatűr képét mutatja a leggyakrabban keresett webhelyekkel, a legutóbbi könyvjelzőkkel és a nemrég bezárt lapokkal együtt. Ez a koncepció először az Opera gyorshívójával jelent meg.

Omnibox

Az Omnibox az egyes lapok tetején található URL-doboz, amely az Opera dobozán alapul. Tartalmazza az automatikus kitöltés funkciót, de csak a kézzel megadott URL-címeket tölti ki automatikusan (nem pedig az összes linket), a keresési javaslatokat, a legnépszerűbb oldalakat (korábban meglátogatottak), a népszerű oldalakat (nem látogatottak) és a szöveges keresést az előzményekben. A keresőmotorokat a böngésző a natív felhasználói felületen keresztül történő használat esetén a Tab billentyű lenyomásával is rögzítheti.

Popupok

A felugró ablakok "a lapra vannak korlátozva, ahonnan jöttek", és nem jelennek meg a lapon kívül, hacsak a felhasználó kifejezetten ki nem húzza őket. Nem világos, hogy saját folyamatukban is futnak-e.

Renderelő motor

A Chrome az Android-csapat tanácsára a WebKit renderelőmotort használja. A WebKit motor egyszerű, memóriatakarékos, beágyazott eszközökön hasznos és könnyen megtanulható az új fejlesztők számára.

Lapok

A lapok a Chrome felhasználói felületének elsődleges összetevői, és mint ilyenek, az ablak tetejére kerültek, nem pedig a vezérlők alá (az Operához hasonlóan). Ez a finom változás ellentétben áll számos meglévő füles böngészővel, amelyek a lapokat tartalmazó ablakokon alapulnak. A lapok (állapotukkal együtt) zökkenőmentesen áthelyezhetők az ablakkonténerek között húzással. Minden egyes fülnek saját vezérlőelemkészlete van, beleértve az Omnibox URL-mezőt is.

Szabványok

A Google Chrome béta verziójának első kiadása (Build 1583) nem ment át az Acid3 teszten; 77/100 pontot kapott, és nem rendereli helyesen a képet. Az Acid2 tesztet kezdetben átment, de átméretezéskor megbukott. A 4. verziótól kezdve a Google Chrome átment az Acid1, 2 és 3 teszteken.

Webapps

A webalkalmazások saját, egyszerűsített ablakukban indíthatók az Omnibox URL-doboz és a böngésző eszköztára nélkül. Ez korlátozza a böngésző krómját, hogy "ne szakítsa meg a felhasználó tevékenységét", lehetővé téve a webes alkalmazások futtatását a helyi szoftverek mellett (hasonlóan a Mozilla Prism, az Adobe AIR és a Fluid alkalmazásokhoz).