Fedora — közösségi Linux operációs rendszer (Red Hat támogatással)

Fedora — közösségi, Red Hat által támogatott Linux: biztonságos, nyílt forráskódú disztribúció gyors fejlesztéssel vállalati és kormányzati használatra.

Szerző: Leandro Alegsa

A Fedora egy Linux disztribúció (vagy disztró), amelyet a közösség által támogatott Fedora Project fejleszt, és a Red Hat szponzorál. Úgy tervezték, hogy biztonságos legyen, és vállalatok és kormányok használják. A Fedora küldetésnyilatkozata a következő: "A Fedora a szabad és nyílt forráskódú szoftverek gyors fejlődéséről szól".

Linus Torvalds, a Linux kernel szerzője azt mondja, hogy azért használja a Fedorát, mert az elég jól támogatta a PowerPC-t, amikor ő ezt a processzorarchitektúrát használta. Megszokta az operációs rendszert, és továbbra is azt használja.

Fő jellemzők

A Fedora ismert arról, hogy gyorsan integrálja a legújabb nyílt forráskódú technológiákat, miközben megőrzi a stabilitást és a biztonságot. Néhány fontos jellemző:

  • Alapértelmezett asztali környezet: a Fedora Workstation kiadása általában a GNOME-ot használja alapértelmezett környezetként.
  • Biztonság: a Fedórában SELinux (Security-Enhanced Linux) alapértelmezés szerint engedélyezett, ami finomhangolt hozzáférés-vezérlést biztosít rendszer- és alkalmazásszinten.
  • Csomagkezelés: a Fedora az rpm csomagformátumot és a modern dnf csomagkezelőt használja, amely hatékony függőségkezelést és frissítéseket biztosít.
  • Konténerek és felhő: a Fedora aktívan támogatja a konténeres munkafolyamatokat, tartalmaz konténerképeket és eszközöket fejlesztők számára.
  • Modularitás és kísérleti projektek: a Fedora gyakran kísérleti jelleggel vezet be új komponenseket (pl. modular csomagok, Silverblue koncepció immutable asztallal).

Kiadások és változatok

A Fedora több kiadásra és "spin"-re oszlik, hogy különböző felhasználói igényeket szolgáljon ki. A fő változatok közé tartozik:

  • Fedora Workstation — asztali felhasználóknak optimalizált, fejlesztőbarát környezet.
  • Fedora Server — szerverfeladatokra, modern szervertechnológiák támogatásával.
  • Fedora IoT — beágyazott és IoT-eszközökre kialakított kiadás.
  • Fedora Silverblue — immutábilis asztali rendszer, rpm-ostree alapokon; ideális azoknak, akik konténeralapú vagy kiépített fejlesztési munkafolyamatokat használnak.
  • Fedora CoreOS — konténer-orientált, automatikus frissítéseket támogató operációs rendszer felhő/cluster környezetekhez.
  • Spins — közösségi kiadások, amelyek különböző asztali környezeteket (KDE Plasma, Xfce, LXQt, MATE, Cinnamon stb.) kínálnak.

Kiadási ciklus és támogatás

A Fedora hagyományosan körülbelül félévente ad ki új verziókat, ezzel biztosítva, hogy a felhasználók viszonylag gyorsan kapják meg az új funkciókat és frissítéseket. Egy kiadás támogatási időszaka korlátozottabb, ezért a frissítések követése és a rendszer rendszeres frissítése ajánlott (általában a támogatás időtartama körülbelül egy évre tehető, a kiadási ciklusok miatt).

Közösség és a Red Hat szerepe

A Fedora a közösség alapú fejlesztésre épül: önkéntesek, fejlesztők és cégek vesznek részt a projektben, a döntéseket pedig közösségi testületek, például a Fedora Council és a Fedora Engineering Steering Committee (FESCo) befolyásolják. A Red Hat szponzorként infrastruktúrát, fejlesztői erőforrásokat és pénzügyi támogatást biztosít, ugyanakkor a Fedora Project önálló, közösség által irányított projekt marad. Sok technológia, amely először a Fedorában jelenik meg, később beépül a Red Hat Enterprise Linux (RHEL) fejlesztésébe — a Fedora tehát gyakran szolgál tesztágyként és upstream forrásként a vállalati megoldásokhoz.

Hogyan lehet csatlakozni vagy hozzájárulni?

A Fedora nyitott a hozzájárulásokra: fejlesztők, fordítók, dokumentációs szerzők, tesztelők és közösségi szervezők egyaránt részt vehetnek. A projektnek van infrastruktúrája (build rendszerek, hibakezelés, kiadástámogatás), valamint közösségi csatornák, ahol új résztvevők segítséget kapnak a bekapcsolódáshoz. A hozzájárulás lehet kód, bugreportok, visszajelzés, dokumentáció vagy lokalizáció is.

Miért válasszuk a Fedorát?

  • Friss technológiák: gyors hozzáférés a legújabb open-source fejlesztésekhez.
  • Nagyfokú biztonság: SELinux és rendszeres frissítések.
  • Közösségi irányítás: átlátható döntéshozatal és nyitott hozzájárulási lehetőségek.
  • Sokoldalúság: alkalmas asztali gépre, szerverre, felhőbe és IoT-eszközökre is.

Összefoglalva: a Fedora egy dinamikus, közösség-vezérelt Linux disztribúció, amelyet a Red Hat támogat, és amely különösen vonzó azok számára, akik korszerű technológiákat és erős biztonsági beállításokat szeretnének, miközben aktívan részt vennének a nyílt forráskódú fejlesztésben.

Kiadványok

Fedora Core 1 - 4

A Fedora Core 1 volt a Fedora első verziója, 2003. november 6-án jelent meg, kódneve Yarrow volt. A Fedora Core 1 a Red Hat Linux 9-en alapult, és a Linux kernel 2.4.19-es verziójával, a GNOME asztali környezet 2.4-es verziójával és a KDE (K Desktop Environment) 3.1.4-es verziójával szállították.

A Fedora Core 2 2004. május 18-án jelent meg Tettnang kódnéven. A Linux 2.6, GNOME 2.6, KDE 3.2.2 és SELinux rendszerrel szállították Az XFree86-ot felváltotta az újabb X.org, amely a korábbi hivatalos X11R6 kiadás fúziója, amely ezen felül számos frissítést tartalmazott az Xrender, Xft, Xcursor, fontconfig könyvtárakhoz és más jelentős fejlesztéseket.

A Fedora Core 3 2004. november 8-án jelent meg Heidelberg kódnéven. Ez volt a Fedora Core első kiadása, amely tartalmazta a Mozilla Firefox webböngészőt, valamint az ind nyelvek támogatását. Ez a kiadás a LILO rendszerbetöltőt GRUB-ra cserélte. A SELinux is alapértelmezetten engedélyezve volt, de egy új célzott házirenddel, amely kevésbé szigorú volt, mint a Fedora Core 2-ben használt házirend. A Fedora Core 3 a GNOME 2.8-as és a KDE 3.3-as verziójával érkezett. Ez volt az első kiadás, amely tartalmazta az új Fedora Extras tárolót.

A Fedora Core 4 2005. június 13-án jelent meg Stentz kódnéven. A Linux 2.6.11, a KDE 3.4 és a GNOME 2.10 operációs rendszerrel került forgalomba. Ez a verzió vezette be az új Clearlooks témát, amelyet a Red Hat Bluecurve téma ihletett. Az OpenOffice.org 2.0 irodai programcsomaggal, valamint a Xen, egy nagy teljesítményű és biztonságos nyílt forráskódú virtualizációs keretrendszerrel is szállították. Bevezette továbbá a PowerPC CPU architektúra támogatását, valamint több mint 80 új SELinux-irányelvet.

Fedora Core 5 - 6

Az utolsó két mag bevezette az adott verzióhoz tartozó speciális grafikát. Ez a tendencia a későbbi Fedora verziókban is folytatódott.

A Fedora Core 5 2006. március 20-án jelent meg Bordeaux kódnévvel, és bevezette a Fedora Bubbles művészeti ábrázolást. Ez volt az első Fedora kiadás, amely tartalmazta a Mono-t és a hozzá épített eszközöket, mint például a Beagle, F-Spot és Tomboy. Emellett új csomagkezelő eszközöket is bevezetett, mint a pup és a pirut (lásd Yellow dog Updater, Modified). Ez a kiadás felváltotta a régi LinuxThreads-t, a Native POSIX Thread Library-vel.

A Fedora Core 6 2006. október 24-én jelent meg Zod kódnéven. Ez a kiadás vezette be a Fedora DNS grafikát, amely a Fedora Core 5-ben használt Fedora Bubbles grafikát váltotta fel. A kódnév a Superman DC képregényekben szereplő hírhedt gonosztevő, Zod tábornok nevéből származik. Ez a verzió bevezette a Compiz kompozitáló ablakkezelő és az AIGLX (egy olyan technológia, amely GL-gyorsított effekteket tesz lehetővé a szabványos asztalon) támogatását. Alapértelmezett webböngészőként a Firefox 1.5-öt, valamint a Smolt nevű eszközt tartalmazta, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy tájékoztassák a fejlesztőket az általuk használt hardverről.

Ezen disztribúciók egyikét sem a Fedora Project gondozza.

Fedora 10

A Fedora 10, kódnevén Cambridge 2008. november 25-én jelent meg.

Verziótörténet

Színes

Jelentése

Red

A kiadás már nem támogatott

Zöld

Továbbra is támogatott kiadás

Kék

Jövőbeni kiadás

 

Projekt neve

Verzió

Kódnév

Megjelenés dátuma

Mag verziója

Fedora Core

1

Cickafark

2003-11-05

2.4.19

2

Tettnang

2004-05-18

2.6.5

3

Heidelberg

2004-11-08

2.6.9

4

Stentz

2005-06-13

2.6.11

5

Bordeaux

2006-03-20

2.6.15

6

Zod

2006-10-24

2.6.18

Fedora

7

Holdfény

2007-05-31

2.6.21

8

Vérfarkas

2007-11-08

2.6.23

9

Kén

2008-05-13

2.6.25

10

Cambridge

2008-11-25

2.6.27

11

Leonidas

2009-06-09

2.6.29

12

Konstantin

2009-11-17

2.6.31

13

Goddard

2010-05-11

2.6.33

14

Laughlin

2010-11-02

2.6.35

15

Lovelock

2011-05-24

2.6.38

16

Verne

2011-11-08

3.1.0

17

Húsos csoda

2012-05-29

3.3.7

18

Gömbölyű tehén

2012 vége

3.6

19

Schrödinger macskája

2013-07-02

3.9

20

Heisenbug

2013-12-17

3.11

21

2014-12-09

3.17

22

2015-05-26

4.0

23

2015-11-03

4.2

24

2016-06-21

4.5

25

2016-11-22

4.8

26

2017-07-11

4.11

27

2017-11-14

4.13

28

2018-05-01

4.16

29

2018-10-30

4.18

30

2019-04-30

5.0

31

2019-10-22

5.3

32

2020-04-21

Fedora galéria

·        

Fedora Core 1

·        

Fedora Core 2

·        

Fedora Core 3

·        

Fedora Core 4

·        

Fedora Core 5

·        

Fedora Core 6

·        

Fedora 7

·        

Fedora 8

·        

Fedora 9

·        

Fedora 10

·        

Fedora 11

·        

Fedora 12

·        

Fedora 14

Fedora Core 1Zoom
Fedora Core 1

Fedora Core 4 a GNOME és a Bluecurve téma használatávalZoom
Fedora Core 4 a GNOME és a Bluecurve téma használatával

Fedora Core 6Zoom
Fedora Core 6

Csomag

A Fedora hivatalos szoftvercsomag-tárában megtalálható például az UNetbootin.

Kapcsolódó oldalak

  • Linux disztribúciók listája

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Fedora Linux?


V: A Fedora Linux a közösség által támogatott Fedora Project által fejlesztett és a Red Hat által szponzorált Linux-disztribúció.

K: Ki szponzorálja a Fedora Projectet?


V: A Fedora Projectet a Red Hat szponzorálja.

K: Miért tervezték a Fedorát biztonságosnak?


V: A Fedorát azért tervezték biztonságosnak, mert vállalatok és kormányok használják.

K: Mi a Fedora küldetésnyilatkozata?


V: A Fedora küldetésnyilatkozata a következő: "A Fedora a szabad és nyílt forráskódú szoftverek gyors fejlődéséről szól".

K: Miért használja Linus Torvalds a Fedorát?


V: Linus Torvalds azért használja a Fedorát, mert az elég jó támogatást nyújtott a PowerPC-hez, amikor ő ezt a processzorarchitektúrát használta.

K: Ki az a Linus Torvalds?


V: Linus Torvalds a Linux kernel szerzője.

K: Linus Torvalds továbbra is a Fedorát használja?


V: Igen, Linus Torvalds továbbra is a Fedorát használja, mert megszokta az operációs rendszert.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3