Fedora (operációs rendszer)
A Fedora egy Linux disztribúció (vagy disztró), amelyet a közösség által támogatott Fedora Project fejleszt, és a Red Hat szponzorál. Úgy tervezték, hogy biztonságos legyen, és vállalatok és kormányok használják. A Fedora küldetésnyilatkozata a következő: "A Fedora a szabad és nyílt forráskódú szoftverek gyors fejlődéséről szól".
Linus Torvalds, a Linux kernel szerzője azt mondja, hogy azért használja a Fedorát, mert az elég jól támogatta a PowerPC-t, amikor ő ezt a processzorarchitektúrát használta. Megszokta az operációs rendszert, és továbbra is azt használja.
Kiadványok
Fedora Core 1 - 4
A Fedora Core 1 volt a Fedora első verziója, 2003. november 6-án jelent meg, kódneve Yarrow volt. A Fedora Core 1 a Red Hat Linux 9-en alapult, és a Linux kernel 2.4.19-es verziójával, a GNOME asztali környezet 2.4-es verziójával és a KDE (K Desktop Environment) 3.1.4-es verziójával szállították.
A Fedora Core 2 2004. május 18-án jelent meg Tettnang kódnéven. A Linux 2.6, GNOME 2.6, KDE 3.2.2 és SELinux rendszerrel szállították Az XFree86-ot felváltotta az újabb X.org, amely a korábbi hivatalos X11R6 kiadás fúziója, amely ezen felül számos frissítést tartalmazott az Xrender, Xft, Xcursor, fontconfig könyvtárakhoz és más jelentős fejlesztéseket.
A Fedora Core 3 2004. november 8-án jelent meg Heidelberg kódnéven. Ez volt a Fedora Core első kiadása, amely tartalmazta a Mozilla Firefox webböngészőt, valamint az ind nyelvek támogatását. Ez a kiadás a LILO rendszerbetöltőt GRUB-ra cserélte. A SELinux is alapértelmezetten engedélyezve volt, de egy új célzott házirenddel, amely kevésbé szigorú volt, mint a Fedora Core 2-ben használt házirend. A Fedora Core 3 a GNOME 2.8-as és a KDE 3.3-as verziójával érkezett. Ez volt az első kiadás, amely tartalmazta az új Fedora Extras tárolót.
A Fedora Core 4 2005. június 13-án jelent meg Stentz kódnéven. A Linux 2.6.11, a KDE 3.4 és a GNOME 2.10 operációs rendszerrel került forgalomba. Ez a verzió vezette be az új Clearlooks témát, amelyet a Red Hat Bluecurve téma ihletett. Az OpenOffice.org 2.0 irodai programcsomaggal, valamint a Xen, egy nagy teljesítményű és biztonságos nyílt forráskódú virtualizációs keretrendszerrel is szállították. Bevezette továbbá a PowerPC CPU architektúra támogatását, valamint több mint 80 új SELinux-irányelvet.
Fedora Core 5 - 6
Az utolsó két mag bevezette az adott verzióhoz tartozó speciális grafikát. Ez a tendencia a későbbi Fedora verziókban is folytatódott.
A Fedora Core 5 2006. március 20-án jelent meg Bordeaux kódnévvel, és bevezette a Fedora Bubbles művészeti ábrázolást. Ez volt az első Fedora kiadás, amely tartalmazta a Mono-t és a hozzá épített eszközöket, mint például a Beagle, F-Spot és Tomboy. Emellett új csomagkezelő eszközöket is bevezetett, mint a pup és a pirut (lásd Yellow dog Updater, Modified). Ez a kiadás felváltotta a régi LinuxThreads-t, a Native POSIX Thread Library-vel.
A Fedora Core 6 2006. október 24-én jelent meg Zod kódnéven. Ez a kiadás vezette be a Fedora DNS grafikát, amely a Fedora Core 5-ben használt Fedora Bubbles grafikát váltotta fel. A kódnév a Superman DC képregényekben szereplő hírhedt gonosztevő, Zod tábornok nevéből származik. Ez a verzió bevezette a Compiz kompozitáló ablakkezelő és az AIGLX (egy olyan technológia, amely GL-gyorsított effekteket tesz lehetővé a szabványos asztalon) támogatását. Alapértelmezett webböngészőként a Firefox 1.5-öt, valamint a Smolt nevű eszközt tartalmazta, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy tájékoztassák a fejlesztőket az általuk használt hardverről.
Ezen disztribúciók egyikét sem a Fedora Project gondozza.
Fedora 10
A Fedora 10, kódnevén Cambridge 2008. november 25-én jelent meg.
Verziótörténet
Színes | Jelentése |
Red | A kiadás már nem támogatott |
Zöld | Továbbra is támogatott kiadás |
Kék | Jövőbeni kiadás |
Projekt neve | Verzió | Kódnév | Megjelenés dátuma | Mag verziója |
Fedora Core | 1 | Cickafark | 2003-11-05 | 2.4.19 |
2 | Tettnang | 2004-05-18 | 2.6.5 | |
3 | Heidelberg | 2004-11-08 | 2.6.9 | |
4 | Stentz | 2005-06-13 | 2.6.11 | |
5 | Bordeaux | 2006-03-20 | 2.6.15 | |
6 | Zod | 2006-10-24 | 2.6.18 | |
Fedora | 7 | Holdfény | 2007-05-31 | 2.6.21 |
8 | Vérfarkas | 2007-11-08 | 2.6.23 | |
9 | Kén | 2008-05-13 | 2.6.25 | |
10 | Cambridge | 2008-11-25 | 2.6.27 | |
11 | Leonidas | 2009-06-09 | 2.6.29 | |
12 | Konstantin | 2009-11-17 | 2.6.31 | |
13 | Goddard | 2010-05-11 | 2.6.33 | |
14 | Laughlin | 2010-11-02 | 2.6.35 | |
15 | Lovelock | 2011-05-24 | 2.6.38 | |
16 | Verne | 2011-11-08 | 3.1.0 | |
17 | Húsos csoda | 2012-05-29 | 3.3.7 | |
18 | Gömbölyű tehén | 2012 vége | 3.6 | |
19 | Schrödinger macskája | 2013-07-02 | 3.9 | |
20 | Heisenbug | 2013-12-17 | 3.11 | |
21 | 2014-12-09 | 3.17 | ||
22 | 2015-05-26 | 4.0 | ||
23 | 2015-11-03 | 4.2 | ||
24 | 2016-06-21 | 4.5 | ||
25 | 2016-11-22 | 4.8 | ||
26 | 2017-07-11 | 4.11 | ||
27 | 2017-11-14 | 4.13 | ||
28 | 2018-05-01 | 4.16 | ||
29 | 2018-10-30 | 4.18 | ||
30 | 2019-04-30 | 5.0 | ||
31 | 2019-10-22 | 5.3 | ||
32 | 2020-04-21 |
Fedora galéria
·
Fedora Core 1
·
Fedora Core 2
·
Fedora Core 3
·
Fedora Core 4
·
Fedora Core 5
·
Fedora Core 6
·
Fedora 7
·
Fedora 8
·
Fedora 9
·
Fedora 10
·
Fedora 11
·
Fedora 12
·
Fedora 14
Fedora Core 1
Fedora Core 4 a GNOME és a Bluecurve téma használatával
Fedora Core 6
Csomag
A Fedora hivatalos szoftvercsomag-tárában megtalálható például az UNetbootin.
Kapcsolódó oldalak
- Linux disztribúciók listája
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Fedora Linux?
V: A Fedora Linux a közösség által támogatott Fedora Project által fejlesztett és a Red Hat által szponzorált Linux-disztribúció.
K: Ki szponzorálja a Fedora Projectet?
V: A Fedora Projectet a Red Hat szponzorálja.
K: Miért tervezték a Fedorát biztonságosnak?
V: A Fedorát azért tervezték biztonságosnak, mert vállalatok és kormányok használják.
K: Mi a Fedora küldetésnyilatkozata?
V: A Fedora küldetésnyilatkozata a következő: "A Fedora a szabad és nyílt forráskódú szoftverek gyors fejlődéséről szól".
K: Miért használja Linus Torvalds a Fedorát?
V: Linus Torvalds azért használja a Fedorát, mert az elég jó támogatást nyújtott a PowerPC-hez, amikor ő ezt a processzorarchitektúrát használta.
K: Ki az a Linus Torvalds?
V: Linus Torvalds a Linux kernel szerzője.
K: Linus Torvalds továbbra is a Fedorát használja?
V: Igen, Linus Torvalds továbbra is a Fedorát használja, mert megszokta az operációs rendszert.