LADA — látens autoimmun cukorbetegség: mi ez, tünetek, okok és kezelés

Ismerje meg a LADA-t: felnőttkori látens autoimmun cukorbetegség tünetei, okai, diagnózisa és kezelési lehetőségei — különbségek az 1-es és 2-es típushoz képest.

Szerző: Leandro Alegsa

A felnőttkori látens autoimmun cukorbetegség (LADA) egy olyan diabéteszforma, amely egyszerre tartalmaz az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegséghez hasonló jellemzőket. Az 1-es típushoz hasonlóan a LADA is a hasnyálmirigy autoimmun betegsége, vagyis a szervezet immunrendszere megtámadja a hasnyálmirigy azon sejtjeit, amelyeknek az inzulint kellene előállítaniuk. Ugyanakkor gyakran előfordulnak a 2-es típusra jellemző mechanizmusok is, például az inzulinrezisztencia, amikor az inzulin a szervezetben nem működik olyan hatékonyan, mint kellene.

A legtöbb látens autoimmun cukorbeteg vékony vagy sovány, illetve normál testtömeg-indexszel (BMI) rendelkezik, bár néhányan túlsúlyosak vagy enyhén elhízottak. A LADA gyakran felnőttkorban, általában 30 éves kor felett jelentkezik, és sok esetben tévesen 2-es típusú cukorbetegségként diagnosztizálják.

Tünetek

  • Fokozatosan kialakuló fáradékonyság, szomjúságérzet, gyakoribb vizelés
  • Váratlan fogyás vagy izomtömeg csökkenése
  • lassan romló vércukorszint-értékek, amelyek kezdetben jól reagálhatnak szájon át szedhető gyógyszerekre, majd idővel romlanak
  • néha látászavarok, lassan gyógyuló sebek — a cukorbetegség egyéb szövődményeire utaló jelek

Okok és kóroktan

  • Autoimmun mechanizmus: a szervezet antitesteket termel a hasnyálmirigy béta-sejtjei ellen (leggyakrabban anti-GAD, de előfordulhatnak IA-2, ZnT8 és egyéb antitestek).
  • Inzulinrezisztencia: egyes betegeknél a perifériás szövetek kevésbé reagálnak az inzulinra, ami a 2-es típushoz hasonló anyagcserezavart jelent.
  • Genetikai és környezeti tényezők: családi hajlam, életmódbeli tényezők és bizonyos környezeti hatások is szerepet játszhatnak.

Diagnózis

A LADA diagnózisa több vizsgálat és klinikai megítélés alapján történik:

  • Autoantitest-vizsgálat: anti-GAD (GAD65) a leggyakoribb és leginkább jellemző pozitív teszt LADA esetén; további antitestek: IA-2, ZnT8, inzulin-autoantitestek.
  • C-peptid mérés: a béta-sejt-funkció indikátora — alacsony C-peptid a csökkent inzulintermelésre utal.
  • Standard cukorbetegség-tesztek: éhomi vércukor, HbA1c, OGTT (terheléses vércukorvizsgálat) segítik a diagnózis megerősítését és a stádium felmérését.
  • Klinikai kép: felnőttkori megjelenés, testsúly, a gyógyszeres kezelésre adott válasz és a progresszió sebessége mind fontos szempontok.

Kezeletési elvek

A LADA kezelése egyénre szabott, cél a vércukor optimális kontrollja és a béta-sejtek lehető leghosszabb ideig tartó megőrzése.

  • Kezdeti gyógyszeres kezelés: sok beteg kezdetben reagál szájon át szedhető antidiabetikumokra (például metformin), különösen ha inzulinrezisztencia is jelen van.
  • Korai inzulinkezelés: gyakran ajánlott az inzulin korai bevezetése, mert csökkentheti a béta-sejt-terhelést és lassíthatja a funkcióvesztést. A LADA-s betegek végül sokszor inzulinfüggetlenné válnak.
  • Kerülendő/megfontolandó készítmények: bizonyos szerzők szerint a szulfanilureák hosszabb távon gyorsíthatják a béta-sejtek kimerülését, ezért alkalmazásuk megfontolandó.
  • Modern terápiák: GLP‑1 receptor agonisták és DPP‑4 gátlók egyes esetekben hasznosak lehetnek — különösen, ha túlsúly és inzulinrezisztencia is fennáll. Az egyéni választás és a szakmai irányelvek figyelembevétele szükséges.

Életmód és követés

  • Étrend és testsúlykontroll: kiegyensúlyozott, szénhidrátokat tervezetten tartalmazó étrend, testsúlykontroll segít az inzulinérzékenység javításában.
  • Rendszeres testmozgás: a fizikai aktivitás javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti a szív- és érrendszeri kockázatot.
  • Rendszeres ellenőrzés: vércukormérések (önellenőrzés, adott esetben CGM), HbA1c, lipidprofil, vesefunkció és szemészeti vizsgálat a szövődmények korai felismeréséhez.

Prognózis és szövődmények

A LADA lefolyása egyénileg változó: egyes betegek viszonylag lassan veszítik el béta-sejt-funkciójukat, mások néhány év alatt inzulinkezelésre szorulnak. A hosszú távú szövődmények (micro- és macrovascularis elváltozások) kockázata hasonló a többi cukorbetegségtípushoz, ezért fontos a korai és következetes kezelés, valamint a rendszeres szűrés.

Fontos tudnivalók

  • A LADA-t sokszor tévesen 2-es típusú cukorbetegségnek diagnosztizálják — ezért ha egy felnőttnél nem várt módon romlik a vércukorszint vagy gyorsan válik szükségessé az inzulin, érdemes antitestek és C‑peptid vizsgálat elvégzése.
  • Beszéljen diabetológussal vagy endokrinológussal a személyre szabott terápiáról és a megfelelő követési stratégiáról.

LADA és cukorbetegség

Különbségek az LADA és az 1-es típusú cukorbetegség között

A legnagyobb különbség az LADA és az 1-es típusú cukorbetegség között az, hogy az LADA fokozatosan kezdődik (lassan alakul ki).

Az 1-es típusú cukorbetegek nem képesek inzulint termelni. Ha azonban inzulint kapnak, az inzulin működik, és elvégzi a feladatát a szervezetükben. De az LADA-s embereknél, még ha inzulint is kapnak, az inzulin nem biztos, hogy olyan jól működik, mint kellene.

Az LADA és a 2-es típusú cukorbetegség közötti különbségek

A legtöbb LADA-beteg 3-15 éven belül inzulinfüggővé válik (inzulint kell injekcióznia). Ez nagyban különbözik a 2-es típusú cukorbetegségtől. A 2-es típusú cukorbetegeknek csak 20-30%-a válik végül inzulinfüggővé.

A másik különbség az, hogy a 2-es típusú cukorbetegség bárkivel előfordulhat, bármilyen életkorban. A LADA azonban nem érinti a gyermekeket és a tinédzsereket[] . Általában 35 éves és idősebb embereket érint, de bárkit érinthet 20-29 éves kor között.

LADA esetén a hasnyálmirigy nem tud inzulint termelni, mert az immunrendszer megtámadja az inzulint termelő sejteket. Ez nem történik meg a 2-es típusú cukorbetegségben.

A közhiedelemmel ellentétben néhány LADA-s embernek vannak 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő családtagjai.

Diagnózis és kezelés

A LADA-ban szenvedő embereket néha tévesen diagnosztizálják (tévesen diagnosztizálják) 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegségnek. Egy speciális vérvizsgálattal bizonyítható, hogy az illetőnek milyen típusú cukorbetegsége van. A vizsgálat egy olyan antitestet keres, amely csak a LADA-ban szenvedő cukorbetegeknél van jelen. Ezt GAD antitest vizsgálatnak nevezik.

A LADA-ban szenvedő emberek általában a 2-es típusú cukorbetegséghez nagyon hasonló módszerekkel és életmódváltásokkal szabályozzák a cukorbetegségüket: helyes táplálkozás, testmozgás és szájon át szedhető gyógyszerek; a fogyás nem kötelező. A 2-es típusú cukorbetegekkel ellentétben azonban, akiknek talán soha nem kell inzulint injekciózniuk, a LADA-betegek néhány éven belül inzulinfüggővé válnak.

Szövődmények

A látens autoimmun cukorbetegség szövődményei felnőtteknél nagyon hasonlóak az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség szövődményeihez, mint a stroke, szívbetegség, üszkösödés, vesebaj és szívinfarktus.

Gének és antitestek

A LADA-hoz glutaminsavdekarboxiláz (GAD) antitestek kapcsolódnak. Vannak a 2-es típusú cukorbetegséghez kapcsolódó TCF7L2 gének is, amelyek szintén kapcsolatban állnak a LADA-val.

Kapcsolódó oldalak

  • 1-es típusú cukorbetegség
  • 2-es típusú cukorbetegség
  • Inzulin
  • Autoimmun betegség
  • Inzulinrezisztencia


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3