Arisztarkhosz: ókori görög csillagász és a heliocentrikus elmélet előfutára
Arisztarkhosz: ókori görög csillagász, a heliocentrikus elmélet előfutára — felfedezései és vitatott modellje, amely a Napot a világegyetem középpontjába helyezte.
Arisztarkhosz (i. e. 310 - i. e. 230 körül) ókori görög csillagász és matematikus. Az ő modellje az első ismert modell, amely a Napot az ismert világegyetem középpontjába helyezte, a Föld pedig körülötte kering (lásd Naprendszer).
Arisztarkhoszra hatással volt a krotoni Philolaus, de ő a "központi tüzet" a Nappal azonosította, és a többi bolygót a Nap körüli távolságuk helyes sorrendjében helyezte el. Csillagászati elképzeléseit gyakran elutasították Arisztotelész és Ptolemaiosz geocentrikus elméleteinek javára.
Élete és történelmi háttér
Arisztarkhosz valószínűleg Szamósz szigetén született, majd Alexandriában és más korabeli tudományos központokban dolgozott. Élete nagy részére csak töredékes források utalnak: műveinek többsége elveszett, munkássága főként későbbi szerzők – mint például Archimédész és Plutarkhosz – megemlítéseiből ismert. Kora a hellenisztikus kor nagy tudományos fejlődésének időszaka volt, amikor a matematika és a csillagászat gyorsan fejlődött.
Heliocentrikus modellje
Arisztarkhosz volt az egyik első, aki szisztematikusan felvetette, hogy a Nap áll a világ középpontjában, és a Föld mozog körülötte. Ezzel a gondolattal megelőzte a középkori és későbbi heliocentrikus elméleteket, amelyek végül a 16. században Kopernikusz révén kaptak szélesebb teret. Arisztarkhosz érvei között szerepelt a Nap nagyobb mérete és a csillagok távolsága: ha a Nap lényegesen nagyobb a Földnél, logikusabbnak tűnik, hogy a Napot tekintsük a rendszer központjának.
Művek, módszerek és eredmények
Arisztarkhosz munkái többsége elveszett; az egyik nevezetes művének, a Hold és a Nap méreteiről és távolságairól szóló műnek töredékei azonban fennmaradtak vagy későbbiek idézik. Geometriai módszerekkel, a félhold állapotában mért szögadatokra támaszkodva próbálta meghatározni a Hold és a Nap távolságát és méretarányait. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a Nap sokkal távolabb és lényegesen nagyobb, mint a Föld, ami alapot adott a heliocentrikus elgondolásra.
- Csillagászati módszerek: trigonometriai-geometriai számítások alkalmazása a Nap és a Hold méretének és távolságának becslésére.
- Elméleti felismerések: a Föld forgásának és keringésének lehetősége, valamint a csillagok mint távoli Napok koncepciója (annak magyarázatára, miért nem észlelhető parallax).
- Megmaradt művek: töredékek és későbbi szerzők hivatkozásai őrzik meg gondolatait, a teljes munkásság nagy része elveszett.
Fogadtatás és örökség
Arisztotelész és Ptolemaiosz geocentrikus világképe a következő évszázadokban uralkodóvá vált, részben mert a korabeli mérések (például a csillagparallaxis hiánya) nem tudták megerősíteni a Föld mozgását. Ennek ellenére Arisztarkhosz gondolatai fontos előfutárnak tekinthetők: ő volt az egyik első, aki ésszerűen állította, hogy a Föld nem feltétlenül a kozmosz középpontja.
A későbbi tudósok – köztük Archimédész, aki műveiben megemlíti Arisztarkhosz heliocentrikus elképzelését – hivatkoztak rá, és a kopernikánus forradalomig eltelt idő ellenére Arisztarkhoszt gyakran említik a heliocentrikus gondolat előfutáraként. Ma munkásságát a csillagászat történetének egyik jelentős, kísérletező szellemű mérföldköveként értékeljük.
Megjegyzés: Arisztarkhosz pontos számításai – különösen a Nap és a Hold tényleges távolságára és méretére vonatkozó becslései – nagymértékben eltérnek a modern értékektől, de módszerei és következtetései rendkívül előremutatóak voltak a maga korában.
Személyes adatok
Neve görög betűkkel Ἀρίσταρχος, ami átírva Arisztarkhosz. Szamosz szigetén született, az Égei-tenger keleti részén.
Heliocentrizmus
A heliocentrizmus az az elképzelés, hogy a Nap áll a középpontban. Bár az eredeti szöveg elveszett, egy hivatkozás Arkhimédész A homokozó című könyvében Arisztarkhosz egy másik munkáját írja le, amelyben a heliocentrikus modellt alternatív hipotézisként terjesztette elő. Arkhimédész ezt írta:
Ön (Gelon király) tisztában van azzal, hogy a "világegyetem" a legtöbb csillagász által annak a gömbnek a neve, amelynek középpontja a Föld középpontja, míg sugara megegyezik a Nap középpontja és a Föld középpontja közötti egyenessel. Ez az általános beszámoló, ahogyan azt a csillagászoktól hallottátok. Arisztarkhosz azonban egy bizonyos hipotézisekből álló könyvet hozott ki, amelyben a feltevések következményeként kiderül, hogy a világegyetem sokszor nagyobb, mint az imént említett "világegyetem". Hipotézisei a következők: az állócsillagok és a Nap mozdulatlanok maradnak, a Föld egy kör kerületén forog a Nap körül, a Nap a talaj közepén fekszik, és az állócsillagok gömbje, amely a Nappal azonos középpont körül helyezkedik el, olyan nagy, hogy a kör, amelyben feltételezi, hogy a Föld forog, olyan arányban áll az állócsillagok távolságával, mint a gömb középpontja a felszínével.
- A homokos számonkérő
Arisztarkhosz tehát úgy vélte, hogy a csillagok nagyon messze vannak, ami fontos lépés. Ezért nem volt megfigyelhető parallaxis, vagyis a csillagok egymáshoz viszonyított mozgása, miközben a Föld a Nap körül mozog. A csillagok sokkal messzebb vannak, mint azt az ókorban általában feltételezték; és a csillagparallaxis parányi mértéke csak távcsővel észlelhető.
A régi geocentrikus modell magyarázta a bolygóparallaxist, és azt feltételezték, hogy ez az oka annak, hogy nem figyelhető meg csillagparallaxis. A heliocentrikus nézet elutasítása gyakori volt, amint azt a következő, Plutarkhosztól származó részlet is sugallja (A Hold pályájának látszólagos arcáról):
Kleantész [Arisztarkhosz kortársa és a sztoikusok feje] úgy vélte, hogy a görögök kötelessége, hogy Arisztarkhoszt vádolják istentelenség vádjával, amiért mozgásba hozta a világegyetem tűzhelyét ... feltételezve, hogy az ég nyugalomban marad, a föld pedig ferde körben forog, miközben egyúttal a saját tengelye körül is forog.
- Tassoul, A nap- és csillagfizika tömör története
Az egyetlen másik név szerint ismert ókori csillagász, akiről tudjuk, hogy támogatta Arisztarkhosz heliocentrikus modelljét, az egy évszázaddal Arisztarkhosz után élt hellenisztikus csillagász, Szeleukosz volt.
A heliocentrikus elméletet közel 1800 évvel később Kopernikusz sikeresen újjáélesztette, majd Johannes Kepler és Isaac Newton a fizika törvényein alapuló elméleti magyarázatot adott, nevezetesen Kepler bolygók mozgására vonatkozó törvényeit és Newton gravitációs vonzásra és dinamikára vonatkozó törvényeit.
Precession
A vatikáni könyvtárban két ősi kézirat is fennmaradt, amelyekben az év hosszára vonatkozó becslések szerepelnek. Az egyetlen ókori tudós, akinél két különböző érték szerepel, Arisztarkhosz. Mindkettő közel áll a később Hipparkhosz és Ptolemaiosz által használt értékekhez, és a megadott precesszió szinte pontosan 1 fok századonként, ami túl alacsony érték. Az évszázadonkénti 1 fokos precessziót az összes későbbi csillagász az arabokig használta. Arisztarkhosz idejében a helyes érték körülbelül 1,38 fok volt századonként.
Arisztarkhosz Kr. e. 3. századi számításai a Nap, a Föld és a Hold relatív méreteiről (balról), egy Kr. u. 10. századi görög másolatból.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt a szamoszi Arisztarkhosz?
V: Arisztarkhosz ókori görög csillagász és matematikus volt.
K: Mi volt Arisztarkhosz világegyetemi modellje?
V: Arisztarkhosz világegyetemi modellje szerint a Nap állt a középpontban, és a Föld forgott körülötte.
K: Hogyan befolyásolta Arisztarkhosz munkásságát?
V: Arisztarkhoszra hatással volt egy másik filozófus és matematikus, a krótoni Philolaus.
K: Mit azonosított Arisztarkhosz "központi tűzként"?
V: Arisztarkhosz a "központi tüzet" a Nappal azonosította.
K: Milyen sorrendben helyezte el Arisztarkhosz a bolygókat a Nap körül?
V: Arisztarkhosz a bolygókat a Nap körüli távolságuk szerinti helyes sorrendben helyezte el.
K: Hogyan fogadták Arisztarkhosz elképzeléseit mások abban az időben?
V: Arisztarkhosz csillagászati elképzeléseit gyakran elutasították Arisztotelész és Ptolemaiosz geocentrikus elméleteinek javára.
K: Mennyi volt Arisztarkhosz hozzávetőleges élettartama?
V: Arisztarkhosz i. e. 310 és i. e. 230 között élt.
Keres