Parallaxis

A parallaxis egy objektum két különböző helyről nézve érzékelt helyzetváltozását jelenti.

A csillagászatban az éves parallaxis az egyetlen közvetlen módja a Naprendszeren kívüli csillagok távolságának mérésére. A parallaxis lényegében az az érzékelhető eltolódás jelensége, amely akkor következik be, amikor egy objektumot különböző pozíciókból nézünk.

Két megfigyelési vonal közötti szöggel mérik. A közeli objektumok azonos helyzetből megfigyelve nagyobb parallaxist mutatnak, mint a távolabbi objektumok, ezért a parallaxist a távolságok meghatározására lehet használni.

A csillagászok a parallaxis elvét használják az égi objektumok, köztük a Hold, a Nap és a Naprendszeren kívüli csillagok távolságának mérésére. Itt a parallaxis kifejezés a csillaghoz vezető két látóvonal közötti szöget jelenti.

A csillagászati helyzetmérés az év különböző időszakaiban történik. Mivel a Föld pályája pontosan ismert, az 1. pozíciótól a 2. pozícióig terjedő távolság kiszámítható. A horizont és az objektum közötti szöget pontosan meg lehet mérni. Így kapunk egy háromszöget, amelynek alapvonala és szögei pontosan ismertek. A háromszögből trigonometriával kiszámítható a távolság, és parszekben kifejezhető.

A módszer csak olyan távoli objektumok esetében nem működik, amelyek olyan messze vannak, hogy a Föld pályája túl kicsi ahhoz, hogy a parallaxisszög elég nagy legyen a pontos méréshez. Ez a távolság körülbelül 100 fényév. A csillagászok különböző módszereket találtak ki a probléma megoldására, bár egyik sem olyan pontos, mint a parallaxis módszer a viszonylag közeli objektumok esetében. Ez adja az alapját a kozmikus távolsági létra technikáinak, amelyekkel nagyobb távolságokat lehet kiszámítani.

1989 és 1993 között a Hipparcos műhold több mint 100 000 közeli csillagról végzett méréseket. A Gaia (űrszonda) célja, hogy hasonló méréseket végezzen mintegy egymilliárd csillagról.

Sok állatnak, köztük az embernek is, két szeme van, amelyek biztosítják a mélységérzékelést; ezt nevezzük sztereopszisnak. Mivel a két szem a fej különböző pontjain helyezkedik el, ez adja a távolság automatikus érzékelésének alapját. Mi ezt egy normál 3 dimenziós jelenetként érzékeljük.

Egy példa egy objektum parallaxisára egy távoli háttérrel szemben a helyváltoztatás miatt. Az "A" nézőpontból nézve az objektum a kék négyzet előtt látszik. Amikor a nézőpontot a "B nézőpontra" változtatjuk, az objektum a piros négyzet elé kerül.Zoom
Egy példa egy objektum parallaxisára egy távoli háttérrel szemben a helyváltoztatás miatt. Az "A" nézőpontból nézve az objektum a kék négyzet előtt látszik. Amikor a nézőpontot a "B nézőpontra" változtatjuk, az objektum a piros négyzet elé kerül.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a parallaxis?


V: A parallaxis egy objektum két különböző helyről nézve észlelt helyzetváltozását jelenti. Két megfigyelési vonal közötti szöggel mérhető, és távolságok meghatározására használható.

K: Hogyan használják a parallaxist a csillagászatban?


V: A csillagászatban az éves parallaxis az egyetlen közvetlen módja a Naprendszeren kívüli csillagok távolságának mérésére. A csillagászok a parallaxis elvét használják az égi objektumok távolságának mérésére, beleértve a Hold, a Nap és a Naprendszeren kívüli csillagok távolságát.

K: Hogyan lehet a távolságot a parallaxis segítségével kiszámítani?


V: A csillagászati helyzetmérést az év különböző időszakaiban végzik. Mivel a Föld pályája pontosan ismert, kiszámítható az 1. pozíciótól a 2. pozícióig terjedő távolság. A horizont és az objektum közötti szöget pontosan meg lehet mérni, ami egy olyan háromszöget ad, amelynek alapvonala és szögei pontosan ismertek. Ebből a háromszögből a trigonometria segítségével kiszámítható a parszekben kifejezett távolság.

K: Vannak-e korlátok a parallaxis használatában távoli objektumok mérésére?


V: Igen, ez nem működik olyan távoli objektumok esetében, amelyek olyan messze vannak, hogy a Föld pályája túl kicsi ahhoz, hogy a parallaxis szöge elég nagy legyen a pontos méréshez - körülbelül 100 fényévre vagy annál is messzebb. Más módszereket is kitaláltak, de egyik sem olyan pontos, mint a parallaxis a viszonylag közeli objektumok esetében.

K: Milyen műholdat használtak 1989-1993-ban a közeli csillagok mérésére?


V: Ebben az időszakban a Hipparcos műholdat használták 100 000 közeli csillag mérésére.

K: Milyen űrszonda végez hasonló méréseket, mint a Hipparcos? V: A Gaia (űrszonda) körülbelül egymilliárd csillagról fog hasonló méréseket végezni.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3