A Kori-patak (gudzsarati: કોરી ખાડી, urdu: کوری کریک) egy árapályos patak, valamint az ezt érintő tengeri határvita tárgya az indiai Gudzsarát állam Kutch régiója és a pakisztáni Szindh tartomány Kachchhi régiója között. A patak a vitatott Rann of Kutch mocsárvidéken, a Sir-pataktól keletre található. A felek között 96 km-es, vitatott vízsáv létezik, amelyet India az indiai Rann of Kutch mocsárvidék részének tart és ezért magának követeli; a patak az Arab-tengerbe torkolló vízrendszer része, és földrajzilag elválasztja Gudzsarát Kutch régióját Pakisztán Szindh tartományától.

Földrajzi jellemzők

A Kori-patak jellemzően sekély, árapály által formált csatorna, amely a monszun időszakaiban (jellemzően június és szeptember között) kiáradva elönti környezetét, és kiterjedt, sós iszapos laposokat hoz létre. A monszunon kívül a terület nagy része periodikusan száraz, ekkor sós iszap- és agyagtakarók, illetve vízzel részben borított medrek jellemzik. A patak és környéke viszonylag lakatlan, de fontos vándormadár-élőhely: a terület télen flamingóknak és más vízimadarak, valamint költöző fajok pihenő- és táplálkozóhelyéül szolgál.

Történeti és jogi háttér

A határvita gyökerei a brit gyarmati időkig nyúlnak vissza, amikor a területet részben felmérések és részben hagyományos használati viszonyok határozták meg. A 20. század közepe óta India és Pakisztán nem tudta teljes mértékben rendezni a tengeri és parti határvonalat ebben a térségben. A vita lényege a határ tényleges kijelölése: "a Kori-patak torkolatától a Kori-patak tetejéig, valamint a Kori-patak tetejétől kelet felé a nyugati terminuson kijelölt vonal egy pontjáig". Ettől a megadott ponttól keletre a határ egyértelműen rögzített, az érintett nemzetközi jogi eljárások és ítéletek alapján (például az 1968-as rendezés egyes részei) meghatározható.

Politikai és gazdasági jelentőség

A terület stratégiai és gazdasági szempontból is fontos, mert a határvonal meghatározása befolyásolja a tengeri határokat, az illetékességi övezeteket (különösen az exkluzív gazdasági övezetet), a halászati jogokat, valamint az esetleges tengeri ásványkincsek és hidrokarbon-kutatások jogi kereteit. A nyíltan vitatott területeken mindkét ország parti őrségei és határvédelmi szervei jelen vannak, és időről időre kisebb incidensek, nézeteltérések fordulnak elő, bár a helyzetre jellemzően nem jellemzők nagyszabású katonai összecsapások.

Ökológia és helyi élet

A Kori-patak és környéke fontos ökológiai zónát alkot: sós mocsarak, árapályi laposok és időszakos lagúnák váltakoznak. Ezek az élőhelyek táplálékforrást és nyugvóhelyet biztosítanak számos madárfajnak, köztük különböző flamingófajoknak, gázlómadaraknak és vándorló vízimadaraknak. A partközeli csatornák és lagúnák táplálják a halászatot és más helyi gazdasági tevékenységeket, bár a környezet sótartalma és az időszakos elöntések korlátozzák a mezőgazdasági hasznosítást.

Jelenlegi helyzet

A Kori-patak körüli határvita részben jogi, részben tárgyalási úton kezelendő kérdés. Időről időre zajlanak diplomáciai egyeztetések és térképészeti felmérések, de a teljes, végleges és mindkét fél által elfogadott megoldás továbbra is hiányzik. Eközben a terület természetes sajátosságai — a sekély víz, az árapályok és a folyómedrek könnyen változó helyzete — megnehezítik a határ pontos, állandó kijelölését és fenntartását.

Összefoglalva: a Kori-patak egyszerre természeti jelenség és geopolitikai vita tárgya. Földrajzi és ökológiai értékei mellett a határvonalra vonatkozó jogi kérdések és az ebből fakadó gazdasági érdekek hosszú távon is napirenden tartják a térség ügyét.