Kori-patak: árapályos patak és India–Pakisztán határvita a Rann of Kutchban
Kori-patak: árapályos patak és India–Pakisztán határvita a Rann of Kutchban — történelmi összefoglaló, monszun, vadvilág és vitatott határszakasz részletei.
A Kori-patak (gudzsarati: કોરી ખાડી, urdu: کوری کریک) egy árapályos patak, valamint az ezt érintő tengeri határvita tárgya az indiai Gudzsarát állam Kutch régiója és a pakisztáni Szindh tartomány Kachchhi régiója között. A patak a vitatott Rann of Kutch mocsárvidéken, a Sir-pataktól keletre található. A felek között 96 km-es, vitatott vízsáv létezik, amelyet India az indiai Rann of Kutch mocsárvidék részének tart és ezért magának követeli; a patak az Arab-tengerbe torkolló vízrendszer része, és földrajzilag elválasztja Gudzsarát Kutch régióját Pakisztán Szindh tartományától.
Földrajzi jellemzők
A Kori-patak jellemzően sekély, árapály által formált csatorna, amely a monszun időszakaiban (jellemzően június és szeptember között) kiáradva elönti környezetét, és kiterjedt, sós iszapos laposokat hoz létre. A monszunon kívül a terület nagy része periodikusan száraz, ekkor sós iszap- és agyagtakarók, illetve vízzel részben borított medrek jellemzik. A patak és környéke viszonylag lakatlan, de fontos vándormadár-élőhely: a terület télen flamingóknak és más vízimadarak, valamint költöző fajok pihenő- és táplálkozóhelyéül szolgál.
Történeti és jogi háttér
A határvita gyökerei a brit gyarmati időkig nyúlnak vissza, amikor a területet részben felmérések és részben hagyományos használati viszonyok határozták meg. A 20. század közepe óta India és Pakisztán nem tudta teljes mértékben rendezni a tengeri és parti határvonalat ebben a térségben. A vita lényege a határ tényleges kijelölése: "a Kori-patak torkolatától a Kori-patak tetejéig, valamint a Kori-patak tetejétől kelet felé a nyugati terminuson kijelölt vonal egy pontjáig". Ettől a megadott ponttól keletre a határ egyértelműen rögzített, az érintett nemzetközi jogi eljárások és ítéletek alapján (például az 1968-as rendezés egyes részei) meghatározható.
Politikai és gazdasági jelentőség
A terület stratégiai és gazdasági szempontból is fontos, mert a határvonal meghatározása befolyásolja a tengeri határokat, az illetékességi övezeteket (különösen az exkluzív gazdasági övezetet), a halászati jogokat, valamint az esetleges tengeri ásványkincsek és hidrokarbon-kutatások jogi kereteit. A nyíltan vitatott területeken mindkét ország parti őrségei és határvédelmi szervei jelen vannak, és időről időre kisebb incidensek, nézeteltérések fordulnak elő, bár a helyzetre jellemzően nem jellemzők nagyszabású katonai összecsapások.
Ökológia és helyi élet
A Kori-patak és környéke fontos ökológiai zónát alkot: sós mocsarak, árapályi laposok és időszakos lagúnák váltakoznak. Ezek az élőhelyek táplálékforrást és nyugvóhelyet biztosítanak számos madárfajnak, köztük különböző flamingófajoknak, gázlómadaraknak és vándorló vízimadaraknak. A partközeli csatornák és lagúnák táplálják a halászatot és más helyi gazdasági tevékenységeket, bár a környezet sótartalma és az időszakos elöntések korlátozzák a mezőgazdasági hasznosítást.
Jelenlegi helyzet
A Kori-patak körüli határvita részben jogi, részben tárgyalási úton kezelendő kérdés. Időről időre zajlanak diplomáciai egyeztetések és térképészeti felmérések, de a teljes, végleges és mindkét fél által elfogadott megoldás továbbra is hiányzik. Eközben a terület természetes sajátosságai — a sekély víz, az árapályok és a folyómedrek könnyen változó helyzete — megnehezítik a határ pontos, állandó kijelölését és fenntartását.
Összefoglalva: a Kori-patak egyszerre természeti jelenség és geopolitikai vita tárgya. Földrajzi és ökológiai értékei mellett a határvonalra vonatkozó jogi kérdések és az ebből fakadó gazdasági érdekek hosszú távon is napirenden tartják a térség ügyét.
Dispute
A vita a Kutch és Sindh közötti határvonal értelmezésében van, ahogyan az egy 1914-es és egy 1925-ös térképen szerepel. Abban az időben a régió az osztatlan India Bombay elnökségének része volt. India 1947-es függetlenné válása után Szindh Pakisztán, míg Kutch India része lett.
A határozat, amely kijelölte a két terület közötti határokat, a patakot Szindh tartomány részeként határozta meg, így a határt a patak keleti szárnyaként határozta meg. A "zöld vonal" néven ismert határvonalat India vitatja, és azt állítja, hogy az egy indikatív vonal, a szakzsargonban "szalagvonalnak" nevezett vonal. India álláspontja szerint a határ a csatorna közepén húzódik, ahogyan azt egy másik, 1925-ben készült térkép is ábrázolja, és ahogyan azt a csatorna közepén álló oszlopok telepítésével már 1924-ben megvalósították.
India a nemzetközi jog Thalweg-doktrínájára hivatkozva támasztja alá álláspontját. Ez a jog kimondja, hogy két állam közötti folyóhatárokat, ha a két állam egyetért, a középcsatornával lehet elválasztani. Bár Pakisztán nem vitatja az 1925-ös térképet, azt állítja, hogy a doktrína ebben az esetben nem alkalmazható, mivel csak a hajózható víztestekre vonatkozik, ami a Kori-patak nem az. India elutasítja a pakisztáni álláspontot azzal, hogy a patak dagálykor hajózható, és a halászhajók a tengerre való kijutáshoz használják. Több elvégzett térképészeti felmérés is alátámasztotta az indiai állítást. Pakisztán számára további aggodalomra ad okot, hogy a Kori-patak az évek során jelentősen megváltoztatta a folyását. Ha a határvonalat a Thalweg elve alapján határozzák meg (vázolják fel), akkor Pakisztán elveszíti annak a területnek egy jelentős részét, amely történelmileg Szindh tartomány része volt. India álláspontjának elfogadása azt is eredményezné, hogy a szárazföldi/tengeri határvonal végpontja több kilométerrel eltolódna Pakisztán hátrányára, ami viszont az ENSZ Tengerjogi Egyezménye szerinti kizárólagos gazdasági övezetének több ezer négyzetkilométernyi területének elvesztéséhez vezetne.
1965 áprilisában egy ottani vita hozzájárult az 1965-ös indiai-pakisztáni háborúhoz, amikor India és Pakisztán között harcok törtek ki. Még ugyanabban az évben Harold Wilson brit miniszterelnök rábeszélte mindkét országot, hogy hozzanak létre egy bíróságot a vita rendezésére. Az ítélet 1968-ban született meg, amelynek értelmében Pakisztán megkapta a 9000 km² (3500 négyzetmérföld) területre vonatkozó igényének 10%-át.
A vitatott régió 1999-ben a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután az indiai légierő Mig-21-es vadászgépei 1999. augusztus 10-én a Kori-patak felett lelőtték a pakisztáni haditengerészet Breguet Atlantique felderítő repülőgépét, és a fedélzeten tartózkodó 16 ember meghalt. India azt állította, hogy a repülőgép a légterébe tévedt, amit a pakisztáni haditengerészet vitatott. (Lásd az Atlantique incidenst)
Gazdasági okok
Bár a Kori-patak katonai értéke csekély, gazdasági haszna óriási. A régió nagy része gazdag olajban és gázban a tengerfenék alatt, és a patak feletti ellenőrzés óriási hatással lenne az egyes nemzetek energiapotenciáljára. Ha a határokat egyszer már meghatározták, az segítene a tengeri határok meghatározásában is, amelyeket a szárazföldi referenciapontok kiterjesztéseként húztak meg. A tengeri határok a kizárólagos gazdasági övezetek és a kontinentális talapzat határainak meghatározásában is segítenek. A kizárólagos gazdasági övezetek 200 tengeri mérföldig (370 km) terjednek, és kereskedelmi célú kiaknázásra kerülhetnek.
A demarkáció megakadályozná azt is, hogy a két nemzet halászai véletlenül átkeljenek egymás területére.
Vitarendezés
A pakisztáni szövetségi kormány a teljes patakra igényt tart az 1914-es bombayi kormányhatározat 9. és 10. pontja szerint, amelyet az akkori szindhi tartományi kormány és Maharaj Rao, az egykori Kutch hercegi állam akkori uralkodója írt alá. 1969 óta azonban nyolc tárgyalási fordulóra került sor a két nemzet között, áttörés nélkül. A vita megoldását célzó lépések közé tartoznak:
- Kiosztás
- Elhatárolás
- Elhatárolás
- Adminisztráció
Mivel egyik fél sem engedett, India azt javasolta, hogy először a tengeri határokat kellene kijelölni a TALOS (Technical Aspects of Law of Sea) rendelkezéseinek megfelelően. Pakisztán azonban határozottan elutasította a javaslatot, arra hivatkozva, hogy először a vitát kell rendezni. Pakisztán azt is javasolta, hogy a két fél forduljon nemzetközi választottbírósághoz, amit India határozottan elutasított. India fenntartja, hogy minden kétoldalú vitát harmadik fél beavatkozása nélkül kell megoldani.
Ez a térkép a Rann of Kutchban található patakot mutatja.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Kori Creek?
V: A Kori Creek egy árapályos patak és tengeri határvita az indiai Gudzsarát Kutch régiója és a pakisztáni Szindh Kachchhi régiója között.
K: Hol található a Kori Creek?
V: A Kori Creek a Rann of Kutch mocsárvidéken található, a Sir Creek-től keletre, amely szintén vitatott India és Pakisztán között.
K: Ki és mire tart igényt a Kori-patakra?
V: India a Kori-patakot az indiai Rann of Kutch mocsárvidék részeként követeli.
K: Min alapul a Kori Creek körüli vita?
V: A Kori-patak feletti régóta tartó vita alapja a tényleges határmegvonás "a Kori-patak torkolatától a Kori-patak tetejéig, és a Kori-patak tetejétől kelet felé a nyugati végponton kijelölt vonal egy pontjáig".
Kérdés: Mikor árasztja el a patak a partjait?
V: A június és szeptember közötti monszun idején a patak elárasztja a partjait, és beborítja a körülötte lévő alacsonyan fekvő sós iszapos területeket.
K: Milyen madarak élnek a területen a téli időszakban?
V: A téli időszakban a Kori-patak környéke flamingóknak és más vándormadaraknak ad otthont.
K: Lakott a Kori-patak?
V: Nem, maga a patak a lakatlan mocsárvidéken található.
Keres