Kayapo nép
A kajapók (portugálul: Caiapó [kɐjɐˈpɔ]) Brazília őslakos népe. A brazíliai Mato Grosso és Pará síkvidéki szigetei mentén élnek, az Amazonas-medencétől délre, a Rio Xingu és mellékfolyói mentén. A kajapók magukat "Mebengokre"-nek nevezik, ami azt jelenti, hogy "a forrás népe". A kajapók a kívülállókat "poanjóknak" is nevezik.
Helyszín
A Kayapo törzs a Xingu folyó mentén él az Amazonas esőerdő keleti részén, az Amazonas-medence közelében. Több elszórtan elhelyezkedő faluban élnek, amelyek lakossága száz és ezer fő között mozog Brazíliában. Földjüket trópusi esőerdő szavanna (füves terület) alkotja. Vitathatatlanul ez a világ legnagyobb trópusi védett területe, amely 11 346 326 millió hektárt foglal magában. Földjükön elszórtan kis dombok találhatók, és a területet folyóvölgyek szelik át. A nagyobb folyók számos medencébe és patakba torkollnak, amelyek többségének nincs hivatalos neve.
2010-ben a becslések szerint 8638 kajapó élt, ami a 2003-as 7096 fős számhoz képest növekedést jelent. A kajapók alcsoportjai közé tartoznak a xikrin, a gorotire, a mekranoti és a metyktire. Falvaik jellemzően egy tucat kunyhóból állnak. Egy központi helyen lévő kunyhó szolgál a falu férfijainak gyülekezőhelyéül, ahol a közösségi ügyeket vitatják meg. A Kayapo törzsek egyikeként minden nő egy jellegzetes V alakot borotvál a fejbőrére.
