A khas nép (nepáliul: खस जाति) az indo-árja etnikai-nyelvi csoporthoz tartozó nép. Ők a nepáli nyelv (khas kura; ford. khas beszéd) őshonos anyanyelvi beszélői, amely egy indo-árja nyelv. A khas népet parbatiya és pahari vagy gorkhali néven is emlegetik. A khasok a legdominánsabb frakció Nepálban. A nepáliak mintegy 31%-át teszik ki, de a kormánytisztviselők közel kétharmadát. A "Khas" szót a modern időkben kevéssé használják. A khas népek saját magukat csoportnevükön hívják, mint például Bahun, Kshetri, Sanyasi/Sannesi, Kami, Damai stb.

Történeti és földrajzi háttér

A khas népcsoport hagyományosan a Himalája nyugati és középső részeinek hegyvidéki, dombvidéki területein élt, különösen a mai Nepál nyugati-középső régióiban. A középkor és koraújkor folyamán a khasok fontos szerepet játszottak a Gorkha királyság megerősödésében és Nepál egyesítésében (különösen Prithvi Narayan Shah uralkodása idején). A gorkha katonai és adminisztratív szerkezet, valamint a nepáli nyelv terjeszkedése hozzájárult a khas nyelv és kultúra terjedéséhez egész országon belül.

Nyelv

A khasok anyanyelve a khas kura, amelyből kialakult a standard nepáli nyelv. A nepáli nyelv indo-árja eredetű, és ma a Devanagari írásrendszert használják. A khas eredetű nyelvváltozatok hatottak a hivatalos nyelv kialakulására, ezért a nepáli (khas kura) sok dialektusa közel áll egymáshoz. A nyelv szerepe kulcsfontosságú volt a közigazgatásban, a hadseregben és az oktatás terén a modern nepáli állam kialakulásában.

Társadalmi szerkezet és kasztrendszer

A khas társadalmon belül több kaszt és foglalkozási csoport létezik. Ezek közül néhány:

  • Bahun (hegyi brahminok; szentírástudók és papok rendje)
  • Kshetri (Chhetri; hagyományosan katonai és harcos kaszt)
  • Sanyasi / Sannesi (aszketikus vagy vallási rendekhez kötődő csoportok)
  • Kami (kovácsok; gyakran a Dalit kategóriába sorolják)
  • Damai (öltöztetők és zenészek; szintén a hagyományosan alárendelt csoportok közé tartozik)
  • Sarki (cipész-családok; egyik hagyományos érintett csoport)

E csoportok státusza a társadalomban történelmileg hierarchikus volt. A modern korban folynak társadalmi változások: törvényi tiltásokkal és politikai törekvésekkel igyekeznek csökkenteni a diszkriminációt, ugyanakkor a gyakorlatban a kasztrendszer és a társadalmi egyenlőtlenségek továbbra is érzékelhetők.

Identitás és modern helyzet

A „Khas” megnevezés használata a 20. század második felétől csökkent, több okból: egyrészt a társadalmi státusz és kasztidentitások finomabb megkülönböztetése miatt, másrészt politikai és kulturális identitásformálódás miatt. Sokan ma inkább a konkrét kasztnévvel (például Bahun vagy Kshetri) azonosítják magukat. Ugyanakkor a khas alapvető nyelvi és kulturális öröksége továbbra is meghatározó a nepáli társadalom számára.

A khas népcsoport tagjai nemcsak Nepálban élnek: jelentős nepáli beszélő közösségek találhatók a szomszédos indiai államokban (például Darjeeling, Sikkim), Bhutánban és a diaszpórában világszerte. A politikai képviselet és a közigazgatási pozíciók aránya a modern Nepálban változatos, de a khasok hagyományosan erős befolyással bírtak a hadseregben és a közigazgatásban.

Vita és kutatás

A khas identitásról és történeti eredetről folyó kutatások és viták rendszeresek: etnikai eredet, nyelvi fejlődés, valamint a kastélyosztályok és a modern állam közötti kapcsolat kérdései mind napirenden vannak. A kutatások célja többek között a történelmi források pontosítása, a nyelvi kontinuitás és a társadalmi változások rekonstruálása.

Összefoglalva: a khasok olyan indo-árja eredetű népcsoport, amelynek nyelve és kultúrája alapvetően befolyásolta a mai nepáli identitást és államszerveződést. Bár a „Khas” elnevezés használata csökkent, a közösség nyelvi és társadalmi öröksége továbbra is meghatározó Nepálban és a nepáli nyelvű régiókban.