Jorge Manrique (c.1440–1479) — spanyol költő, 'Coplas' szerzője
Jorge Manrique — 15. századi spanyol költő, a híres "Coplas" szerzője; életműve, politikai szerepe és irodalmi öröksége, amely ma is hat a spanyol költészetre.
Jorge Manrique (c. 1440 – 1479) a késő középkori spanyol irodalom egyik jelentős alakja volt. Legismertebb műve a Coplas a la muerte de su padre (Stanzák apja haláláról), amelyet személyes gyász és filozófiai elmélkedés jellemez, és amelyet a spanyol irodalom klasszikusaként tartanak számon. Politikai szereplőként I. Izabella kasztíliai királynő támogatója volt a trónviszály idején; aktívan részt vett az Izabella és a féltestvére, IV. Enrique (Hernando/Enrique) közötti harcban, amelynek egyik kérdése volt Juanát érintő koronajogok vitája. Jorge Manrique 1479-ben halt meg a Garcimuñoz várának elfoglalására tett kísérlet során, miután Izabella végül megszilárdította helyzetét a koronán.
Életpálya és társadalmi háttér
Manrique a középosztály fölötti, befolyásos nemesi család sarja volt; katonai és politikai tevékenységet is folytatott, mint sok korabeli arisztokrata. Egyes források szerint a Manrique család környezetében előfordultak converso (zsidó származású, később keresztény hitre áttért) kapcsolatok; erről lásd Norman Roth munkáját: "Conversos, Inquisition, and the Expulsion of the Jews from Spain", Madison, WI: The University of Wisconsin Press, 1995, 333. o. Jorge rokoni kapcsolatai révén közel állt több ismert irodalmi személyhez: Iñigo López de Mendoza (Santillana márkija), Pero López de Ayala (Kasztília kancellárának leszármazottja) és Gómez Manrique (Toledo corregidorja) mind a család vagy közeli rokonság körébe tartoztak; mindannyian jelentős költők voltak a XIV–XV. század fordulóján és a XV. században.
A Coplas és irodalmi jelentősége
A Coplas a la muerte de su padre személyes jellegű siratóének, amely apja, Rodrigo Manrique (aki a családfő szerepét töltötte be) halálára reflektál. A mű dallamos, ugyanakkor visszafogott hangon fogalmaz meg általános élettanulságokat: a mulandóságot, a hírnév és a valódi erény közötti különbséget, valamint a családi kötelékek és a személyes veszteség fájdalmát. Stílusa egyidejűleg egyszerű és elegáns: a közérthető, de gondosan megformált nyelv, a retorikai ellentétek és a filozofikus elmélkedés kombinációja tette a költeményt időtállóvá.
A Coplas a spanyol irodalmi hagyomány egyik meghatározó alkotásává vált: iskolai és irodalmi olvasmányként ismertté, számos fordítás és kommentár tárgya lett. Műve hatott későbbi költőkre, és gyakran említik a spanyol középkori költészet csúcsaként, mivel egyszerre személyes és univerzális üzenetet közvetít.
Örökség
Manrique munkássága a spanyol irodalomban a középkori humanista szemlélet korai jeleit mutatja: a személyes tapasztalatokból kiinduló, de általános erkölcsi tanulságokat kereső költészetet. A Coplas ma is széles körben olvasott és elemzett mű, amely gyakran jelenik meg antológiákban, tankönyvekben és szakirodalmi tanulmányokban. Jorge Manrique alakja így egyszerre irodalmi és történelmi jelentőségű: a költő, a nemes és a polgárháborús szereplő portréját egyaránt megőrizte az utókor.

Jorge Manrique
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Jorge Manrique?
V: Jorge Manrique egy jelentős spanyol költő volt, aki a Coplas a la muerte de su padre című művét írta.
K: Mi volt Jorge Manrique leghíresebb műve?
V: Jorge Manrique leghíresebb műve a Coplas a la muerte de su padre volt.
K: Milyen szerepet játszott Jorge Manrique a IV. Enrique ellen kitört polgárháborúban?
V: Jorge Manrique aktívan részt vett a nagy spanyol királynő, I. Kasztíliai Izabella oldalán a IV. Enrique ellen kitört polgárháborúban, aki megpróbálta lányát, Juanát koronahercegnővé tenni.
K: Hogyan halt meg Jorge Manrique?
V: Jorge Manrique 1479-ben halt meg a Garcimuñoz várának elfoglalására tett kísérlet során, miután Izabella megszerezte a koronát.
K: Milyen háttere volt Jorge Manrique családjának?
V: Jorge Manrique a zsidó származású converso spanyol arisztokrata családok egyik jelentős családjának tagja volt.
K: Kik voltak Jorge Manrique családjának néhány jelentős költője?
V: Jorge Manrique Gómez Manrique, Toledo corregidorjának unokaöccse, valamint Iñigo López de Mendoza (Santillana márkija) dédunokaöccse és Pero López de Ayala leszármazottja volt, akik mind fontos költők voltak a XIV. század végén és a XV. században.
K: Miért volt Jorge Manrique egy nagy tekintélyű nemesi család tagja?
V: Jorge Manrique egy nagy jelentőségű nemesi család tagja volt, mivel felmenői a középkori Spanyolország jelentős költői és politikai személyiségei voltak.
Keres