Munkahelyi elégedettség: mi az, hogyan mérik és mi befolyásolja?

A munkával való elégedettség felmérése az 1930-as években vált általánossá. 1934-ben R. S. Uhrbrock volt az egyik első pszichológus, aki új technikákat alkalmazott a gyári munkások hozzáállásának felmérésére. 1935-ben R. Hoppock közzétett egy tanulmányt 500 tanárról, amelyben azt vizsgálta, mennyire elégedettek a munkájukkal. Ez a tanulmány megállapította, hogy a munkával való elégedettséget befolyásolja a munka, a munkatársak és a vezetők. Az 1930-as évek előtt nem sok munkával való elégedettségi tanulmányt publikáltak.

Környezeti tényezők

A munkahelyi elégedettséget számos tényező befolyásolja. Néhány tényező környezeti jellegű. Ezek egy adott helyzetre jellemzőek. A munkából és a munkahelyről származnak.

Edwin A. Locke 1976-ban írt azokról a tényezőkről, amelyek a munkahelyi elégedettséghez vagy elégedetlenséghez vezetnek. Bár ez a lista a 20. században íródott, sok tényező a 21. században is ugyanaz.

• A munka kihívást jelent. A munkavállaló képes elvégezni a munkát. A feladatok a képességeihez mérten vagy kissé azok felett, nem pedig azok alatt vannak.
• A munka fizikailag nem túlságosan megterhelő. A fárasztó munka frusztráló.
• A munka érdekes, nem unalmas.
• A munka kifizetődő. Az alkalmazottak jutalmakat, dicséretet és bátorítást kapnak.
• A munkavállalóknak közös céljaik vannak. A vezetők és a munkavállalók együtt dolgoznak a közös célokért.
• A szervezet támogatja alkalmazottait. Vannak olyan irányelvek és folyamatok, amelyek segítik a munkavállalókat céljaik elérésében.
• Vannak bérpótlékok, nem pénzbeli jutalmak, vagy olyan bónuszok, amelyek nem pénz, például utazási és egyéb juttatások.

Az ember akkor érzi magát elégedettnek a munkájával, ha jó értékelést kap a munkájáról. A vállalati politikák, például a munkavállalók felügyeletének módjáról, befolyásolhatják a munkahelyi elégedettséget. A fizetés egy másik tényező a munkahelyi elégedettségben. A teljesítmény vagy az elismerés szintén elégedettséget okozhat a munkával kapcsolatban. A magasabb beosztású munkakörökbe való előléptetési lehetőségek növelhetik a munkahelyi elégedettséget.

Egy modern szervezetben a munka egyik legfontosabb szempontja a kommunikáció. A kommunikációs terhelés az a kommunikáció mennyisége, sebessége és összetettsége, amelyet egy személynek fel kell dolgoznia. Az emberek kommunikációs túlterheltséget tapasztalhatnak. Ez az, amikor túl sok információt kapnak túl rövid idő alatt. Vagy amikor olyan információt kapnak, amely túl összetett ahhoz, hogy rövid idő alatt feldolgozzák. Az emberek kommunikációs alulterheltséget is tapasztalhatnak. Ez az, amikor nem kapnak elég információt. Mind a kommunikációs túlterhelés, mind a kommunikációs alulterhelés hatással lehet a munkával való elégedettség szintjére. Ha valaki túl sok vagy nem elég kommunikációt kap a munkahelyén, nagyobb valószínűséggel lesz elégedetlen és elégedetlen a munkájával. Ez a munkahelyi elégedettség alacsony szintjéhez vezethet.

Egy 2013-as tanulmány 2,5 millió munkavállalót vizsgált meg az Egyesült Államokban. A tanulmány szerint a munkával való elégedettség legfontosabb tényezői a következők:

• méltányosság, biztonság, tisztelet és a vezetésbe vetett bizalom;
• együttműködés és együttműködés a kollégákkal;
• teljesítmény, elismerés és büszkeség.

Ha egy munkahelyen mindezek a tényezők megvannak, az emberek elégedettebbnek és lojálisabbnak érzik magukat a vállalat iránt.

Személyes tényezők

A munkahelyi elégedettség egyes tényezői személyes vagy egyéni jellegűek. Minden személyt a maga egyedi módján befolyásolnak.

A munkahelyi hangulatok és érzelmek kapcsolatban állnak a munkával való elégedettséggel. A pozitív és negatív érzelmek kapcsolatban állnak az általános munkahelyi elégedettséggel.

A genetika szerepet játszik a munkahelyi elégedettségben. Egy tudományos kísérletben olyan ikreket vizsgáltak, akik külön nevelkedtek. A kutatók megmérték a genetika hatását az ikrek munkahelyi elégedettségére. A vizsgálat megállapította, hogy a munkával való elégedettség 70%-át a környezet, 30%-át pedig a genetikai tényezők okozzák.

Egyes kutatások összefüggést mutatnak a személyiség és a munkával való elégedettség között. Azok a munkavállalók, akik nem érzik magukat elidegenedettnek vagy kívülállónak, elégedettebbek a munkájukkal. Azok a munkavállalók, akik úgy érzik, hogy maguk irányítják a helyzetüket, szintén elégedettebbek a munkájukkal. Nagyobb elkötelezettséget mutatnak a munkájuk iránt, és jobban elkötelezettek a vállalat iránt.

A pszichológiai jóllét (PWB) azt jelenti, hogy mennyire jól működik az ember elméje összességében. Ez a személy életének minden részét magában foglalja: munka, család, közösség stb. A PWB a munkahelyen fontos szerepet játszik a munkahelyi elégedettség meghatározásában, és az utóbbi években nagy kutatási figyelmet kapott. Ezek a tanulmányok a PWB-nek a munkahelyi elégedettségre és a munkateljesítményre gyakorolt hatására összpontosítottak. A 2000-ben közzétett kutatások szoros kapcsolatot mutattak ki a PWB és a munkahelyi elégedettség között. Ugyanezen szerzők 2007-ben végzett második tanulmánya hasonló eredményekre jutott. Ezek a tanulmányok azt mutatták, hogy a PWB jobban előrejelzi a munkateljesítményt, mint a munkával való elégedettség.

A kutatók különböző módokon mérik a munkahelyi elégedettséget. A Job Descriptive Index 5 módon méri a munkával való elégedettséget: fizetés, előléptetés, munkatársak, főnökök és maga a munka. A felmérés egyszerű. Az emberek igennel, nemmel, vagy "?" válasszal válaszolnak. Vannak más munkával való elégedettségi felmérések is, például a Job Satisfaction Survey és a Faces Scale. A Job Satisfaction Survey 36 kérdést tesz fel a munkával való elégedettség 9 tényezőjére vonatkozóan. A Faces Scale csak egy kérdést tesz fel. Az emberek egy arc kiválasztásával válaszolnak.

• Motiváció
• A munkával töltött élet minősége
• Munka és magánélet egyensúlya