Vatikáni Apostoli Palota — a pápa rezidenciája, Sixtus-kápolna és múzeum

Fedezze fel a Vatikáni Apostoli Palotát: a pápa rezidenciája, Sixtus‑kápolna Michelangelo freskóival, Raffaello termei és a Vatikáni Múzeum páratlan kincsei.

Az Apostoli Palota, más néven Pápai Palota vagy Vatikáni Palota a pápa hivatalos rezidenciája a Vatikánban. A palota a Szent Péter-bazilika és a Vatikáni kertek közelében, a Vatikán állam területén található, és évszázadok során fokozatosan alakult ki a különböző pápai építkezések és bővítések nyomán.

A palota egy nagy épületegyüttes, amelyben megtalálható a pápai lakosztály, a katolikus egyház kormányzati hivatalainak több szerve (például a Secretariat of State irodahelyiségei), számos kápolna, a Vatikáni Múzeum részei és a vatikáni könyvtár. Összesen több mint 1000 helyiség van, a leghíresebbek közé tartozik a Sixtus-kápolna — amelyet XIV. Sixtus pápa építtetett a 15. század végén — és a Michelangelo által festett híres mennyezeti freskók. A Sixtus-kápolna mennyezetének és A Utolsó Ítélet című falképének restaurálása a 20. század végén és a 1980–1994 közötti időszakban történt, külön szakaszokban; a munka vitatott ugyan volt, de jelentősen visszaadta a színek élénkségét. A palotában találhatók továbbá Raffaello freskói a híres Raffaello-termekben (Stanze di Raffaello) és a Cappella Paolina, valamint számos kisebb, de művészeti szempontból értékes helyiség.

A palota története több évszázados: ősi alapjai a középkorig nyúlnak vissza, de jelentős átépítések és díszítések történtek a reneszánsz és barokk korszakban, amikor a pápák mecénási támogatásával a kor legnagyobb művészei (például Michelangelo és Raffaello) dolgoztak a helyiségek dekorációján. A palota egyben a pápai hatalom és az egyházi adminisztráció központja is volt; itt születtek és íródtak a fontos pápai dokumentumok, és itt működtek azok a hivatalok, amelyek a katolikus egyház mindennapi ügyeit irányítják.

Funkciók és különleges események: a palotában találhatók a pápai magánlakosztályok (papal apartments), de a pápák döntően különböző időszakokban változtatták tartózkodási helyüket: például II. János Pál pápa a palotai lakosztályokat használta, XVI. Benedek 2005–2013 között az Apostoli Palotában élt, majd lemondását követően a Vatikánban maradt, míg Ferenc pápa inkább a Domus Sanctae Marthae vendégházat (a Szent Márta-házat) választotta állandó lakhelyül. A Sixtus-kápolna különleges funkciója, hogy a konklávé — a pápaválasztó gyűlés — helyszíne, valamint bizonyos ünnepi alkalmak során liturgikus eseményeknek is helyet adhat. A Sixtus-kápolnán belül a fényképezés általában tilos, különösen a freskók védelme érdekében.

A Vatikáni Múzeumok: a palota épületeihez kapcsolódnak a világhírű Vatikáni Múzeumok gyűjteményei, amelyek ókori szobrokat (például a Laokoón-csoport feltárása 1506-ban indította el a gyűjtemények rendszerezését), reneszánsz festményeket, térképeket, gobelineket és egyházi műtárgyakat mutatnak be. Jelentős részlegek: a Pio-Clementino régészeti gyűjtemény, a Térképek terme (Gallery of Maps), a Tapestry Gallery, a Pinacoteca (képgyűjtemény), valamint a különféle etnológiai és történeti kiállítások. A múzeumok a palota és a Vatikán több más épületrészébe nyúlnak át, és külön bejáraton keresztül, jeggyel látogathatók.

Látogatási tudnivalók: a Vatikáni Múzeumok és a Sixtus-kápolna nyilvános látogatásra alkalmasak, de belépéshez jegy szükséges; erősen ajánlott előre online jegyet foglalni a hosszú sorok elkerülése érdekében. A Sixtus-kápolnában és a legtöbb kiállítóteremben fotó- és videófelvételre vonatkozó korlátozások lehetnek (különösen vaku használata tilos), és fontos a megfelelő öltözködés (vállakat és térdeket eltakaró ruházat). A múzeumok biztonsági ellenőrzéseket tartanak, és a nagy turistaforgalom miatt csúcsidőben zsúfoltságra kell számítani. Több nyelven elérhető idegenvezetéses túrák és audioguide-ok segítik a tájékozódást.

A többi pápai rezidencia a Lateráni Palotában és a Rómán kívüli Castel Gandolfóban található; az utóbbi, a Castel Gandolfo történetileg a pápák nyári rezidenciája volt, és az utóbbi években részben a nyilvánosság számára is megnyitották, múzeumi célokra hasznosítva.

1871 előtt a Quirinal-palota volt a pápa hivatalos rezidenciája. A Pápai Állam 1870-es végleges megdöntése után 1871-ben az olasz király elkobozta ezt a palotát, és a király hivatalos rezidenciájává tette; az olasz monarchia 1946-os eltörlése után az Olasz Köztársaság elnökének rezidenciája lett.

A Vatikáni Apostoli Palota és a hozzá kapcsolódó múzeumi gyűjtemények a világ egyik leggazdagabb kulturális örökségét képviselik, ezért látogatásuk tervezésekor érdemes időt szánni a jegyfoglalásra, az útvonal megtervezésére és a legfontosabb helyszínek (Sixtus-kápolna, Raffaello-termek, Pio-Clementino gyűjtemény) előzetes kiválasztására.

Kérdések és válaszok

K: Mi az az Apostoli Palota?

K: Milyen épületek alkotják a palotát?

K: Hány szoba található a palotában?

K: Melyek a leghíresebb szobák a palotában?

K: Melyek a többi pápai rezidencia?

K: Mi volt a pápa hivatalos rezidenciája 1871 előtt?

K: Ki vette át a Quirinal-palotát a pápai állam 1870-es végleges megdöntése után?

Keresés betűvel