Az Isra és a Mi'rádzs valójában két egymáshoz kapcsolódó esemény neve, amelyet a muszlimok a Mohamedről mesélnek. A hagyomány szerint a történet időpontja a 7. század eleje (gyakran 621 körülre tették). Az esemény egyik része, az Isra, a „éjszakai utazás”: azt mondják, hogy amikor Mohamed a mekkai Kaabában tartózkodott, egy angyal jelent meg nála, és egy különös, szárnyas-szerű állatra, a Buraqra ültetve elvitt egy távoli mecsethez — a hagyomány szerint az al-Akszához Jeruzsálemben. Ott a hagyományok szerint a próféta vezette a többi prófétát imába.
A Mi'rádzs az az esemény, amikor a próféta a mennybe emelkedett. A hagyományok szerint Mohamed a mennyek hét szintjén átjutva találkozott számos korábbi prófétával: többek között Ádámmal, majd más prófétákkal (a különböző hagyományokban említik például Ísát /Jézust/, Múszát /Mózest/ és Ibráhím /Ábrahám/ nevét is). A mennybeli találkozás végén — a hagyományok szerint — közvetlen, transzcendens esemény történt, amely során a próféta találkozott Allahhal (Istennel). Fontos része a történetnek, hogy erre az alkalomra vezették be ismert módon a napi imák kötelezettségét: kezdetben ötven volt a napi ima, majd Mózes (a hagyomány szerint) tanácsára Mohamed többször visszatért Istenhez közbenjárásért, míg a parancsot végül öt napi imára csökkentették — ez a gyakorlat ma is az iszlám öt alapvető kötelezettségeinek egyike.
Források és értelmezések
Az Isra említése a Koránban is megtalálható (pl. az al-Isra szúra 17:1), míg a Mi'rádzs részletei elsősorban a hadiszirodalomból és későbbi hagyományokból ismertek. A muszlim értelmezők között vannak, akik a történetet szó szerint vett csodaként olvassák, míg mások szimbolikus vagy spirituális élményként értelmezik. Mindkét megközelítés hangsúlyozza a próféta különleges kapcsolódását Istenhez és a hit gyakorlati következményeit (például az imádság parancsát).
Megemlékezés és gyakorlatok
Sok muszlim közösség évente megemlékezik az Isra és a Mi'rádzs eseményéről; a megemlékezés gyakran a mecsetekben tartott imákból, a történet felolvasásából és prédikációkból, valamint közösségi étkezésekből és jótékonysági cselekedetekből áll. A népszerű megjelölés időpontja a holdnaptár szerinti 27. rajab éjszakája, bár helyi hagyományok és naptári számítások miatt ez változhat. Fontos megjegyezni, hogy az ünneplés módja közösségenként eltérő: egyes muszlimok bensőséges vallási alkalmat tartanak, mások egyszerűbb megemlékezésben vesznek részt, és vannak olyan csoportok is, amelyek nem tekintik kötelező vagy különösen ünnepelt eseménynek.
Jelentősége: az Isra és Mi'rádzs története a muszlim hívők szemében a hit, a prófétaság és az imádság fontosságának hangsúlyozása. A történet emlékeztet a közvetlen és transzcendens kapcsolatra, amelyet a próféta — és általánosságban a hívők — törekedhetnek Istennel.
Gyermekek számára tartott megemlékezéseken gyakran egyszerű, mesélő formában ismertetik a történetet, majd közös imával és étkezéssel zárják az alkalmat — de ezek a gyakorlatok kulturálisan és regionálisan különböznek attól függően, hol ünneplik.
