Ignoratio elenchi — irreleváns következtetés (érvelési hiba): jelentése és példák
Ismerteti az ignoratio elenchi (irreleváns következtetés) jelentését, típusait és gyakorlati példáit — hogyan ismerd fel és kerüld el az érvelési hibákat.
Az ignoratio elenchi (más néven irreleváns következtetés vagy irreleváns tézis) az az informális tévedés, amikor egy érv önmagában lehet, hogy érvényes, ám nem a kérdéses ügyre válaszol. Röviden: a felelő a tárgytól eltérő állítást tesz, amely nem támogatja és nem cáfolja az eredeti állítást. A kifejezés eredete a görögből származik: az „elenchi” az eredeti görög „έλεγχος” szóból ered, jelentése ellenőrzés vagy cáfolat. (Egyes források az ignoratio elenchi-re használják a „kérdések tudatlansága” vagy a „kérdések figyelmen kívül hagyása” fordításokat is.)
Történeti áttekintés
Arisztotelész szerint az ignoratio elenchi azt a hibát jelenti, amikor a kérdező nem érti, mi számít valódi cáfolatnak, és ezért tévesen értelmezi vagy torzítja a vita tárgyát. Arisztotelész számára ez a logika ismeretének hiánya volt; ő azt állította, hogy sok logikai tévedés visszavezethető arra, amit ignoratio elenchinek nevezett. A modern használat e fogalmat szűkebben értelmezi: ma általában azokra az esetekre mondjuk, amikor az érvelés előadásában egyszerűen eltérnek a témától, és így nem érik el a vita eredeti célját.
Jellemzők és következmények
- Elméleti helyesség, gyakorlati irrelevancia: az érvelés belső logikája lehet helyes, mégsem válaszol a kérdésre.
- Témaelterelés: gyakran szándékos retorikai eszköz, de előfordulhat figyelmetlenségből is.
- Vita hitelességének romlása: ha gyakori, a beszélgetés értelmetlenné válhat, és a résztvevők nem jutnak közelebb a megoldáshoz.
Példák
- Politikai példa: Valaki rákérdez egy kormányzat korrupciós ügyére. A válaszban a kormányzó azt kezdi dicsérni, hogy mennyi munkahelyet teremtett — ez fontos információ lehet, de nem válaszol a korrupciós vádra.
- Személyes vita: „Miért késel mindig?” — „Legalább mindig rendes ételeket készítek.” A válasz nem magyarázza a késést, csak más témát hoz fel.
- Tudományos példa: Kérdés egy kísérlet módszertanáról; a válasz csak az eredmények gyakorlati hasznáról beszél, nem a módszertan validitásáról.
Kapcsolatok más érvelési hibákkal
- Red herring: nagyon hasonló; szándékos vagy véletlen elterelés a tárgyról. A red herring célja a figyelem elterelése, az ignoratio elenchi pedig általánosabb kifejezés az irreleváns következtetésre.
- Straw man (búgócsiga-érv): itt a másik fél állítását hamisítják meg, majd azt támadják. Ez nem csak eltérő téma, hanem a kezdeti állítás torzítása is.
- Non sequitur: „nem következik belőle” — amikor a következtetés logikailag nem következik a premisszákból; az ignoratio elenchi erre egy speciális esete, amikor a következtetés bár logikailag épülhet a premisszákra, azok mégis irrelevánsak a kérdés szempontjából.
Hogyan ismerhető fel és hogyan reagáljunk rá?
- Először is fogalmazzuk meg pontosan az eredeti kérdést vagy állítást. Ha a válasz erre nem vonatkozik, valószínűleg ignoratio elenchivel van dolgunk.
- Kérdezzünk vissza: „Ez fontos, de hogyan kapcsolódik ez ahhoz, amit eredetileg kérdeztem?” Ezzel visszairányítjuk a figyelmet a tárgyra.
- Jelöljük meg a relevancia hiányát: például „Az állításodra reagálva: elfogadom, hogy ez előnyös, de továbbra sem látom, hogyan cáfolja a korrupcióra vonatkozó bizonyítékokat.”
- Ha szükséges, kérjünk konkrét kapcsolatot: „Mely pontok bizonyítják, hogy ez megváltoztatja az eredeti állítást?”
Összefoglalás
Az ignoratio elenchi olyan érvelési hiba, amikor a felvetett állítástól eltérő, irreleváns választ adnak, még ha az önmagában érvényes is lehet. Történetileg Arisztotelész írta le, mint a logikai hibák egyik alapvető formáját. Megkülönböztethető más hibáktól, mint a red herring vagy a straw man, és felismerése, valamint helyes kezelése elengedhetetlen a tiszta, eredményes vitához.
Vörös hering
Az ignoratio elenchi-hez hasonlóan a vörös hering egy olyan érv, amelyet válaszként adnak elő, és amely nem foglalkozik az eredeti kérdéssel. Kritikai szempontból a terelőfogás szándékos kísérlet a téma megváltoztatására vagy az érvelés elterelésére. Ezt az angol szókincsben formálisan úgy ismerik, mint digressziót, ami semleges jelentésű "vörös hering". A tényleges problémát háttérbe szorítja az a folyamat, amelynek során valami másra összpontosítanak.
Példák
- Bill Maher a Scarborough Country-ban
Maher: Maher: Ez önkényes, nem igaz? Ha Pakisztánban születtél volna, nem hinnél Jézus Krisztusban. Egy másik tündérmesét meséltek volna neked, és abban hinnél.
Scarborough: Bill, ez a te véleményed.
Az, hogy Maher érvelése az ő véleménye-e vagy sem, lényegtelen, és nem érinti az érvelést.
- "Mark McGwire baseballjátékos most vonult vissza. Ő egy nagyon kedves fickó, és rengeteg pénzt ad mindenféle jótékonysági szervezetnek. Egyértelmű, hogy a Hírességek Csarnokában fog végezni."
A következtetés ignoratio elenchi, mivel a barátságosság és a jótékonyság nem a Hírességek Csarnokába való felvétel fő feltételei.
- "Nem kellene bírságot fizetnem a gondatlan vezetésért. Az utcán valóban veszélyes bűnözők vannak, és a rendőrségnek őket kellene üldöznie, ahelyett, hogy egy olyan tisztességes, adófizető polgárt zaklatna, mint én."
A rosszabb bűnözők létezése másodlagos kérdés, amely nem befolyásolja, hogy a járművezető megérdemli-e a gondatlanságért kiszabott bírságot. Ha a felszólaló szándékosan próbálná elterelni a témát, akkor ez egy példa lenne a terelésre. Bár az az érv, hogy a rendőrségnek mivel kellene töltenie az idejét, lehet, hogy megalapozott, de az a kérdés, hogy a rendőrségnek kiket kellene prioritásként üldöznie, és az a kérdés, hogy mit kellene tenni azokkal, akiket a rendőrség elfogott, különálló kérdések.
- "Lehet, hogy a miniszterelnök adópolitikája népszerű, de gyanítom, hogy viszonya volt, és fizet a nőnek, hogy hallgasson. A médiának ezt ki kellene vizsgálnia! "
A vörös hering, a nem kapcsolódó állítólagos ügy, megpróbálja elterelni a témát a népszerű politikáról. Ha azonban az eredeti vita a miniszterelnök nyilvános integritásáról szólt volna (amely magában foglalja mind a népszerűséget, mind a magatartást), akkor ez az érvelés tökéletesen helytálló lenne. Például ha egy politikus választási kampánya a családi értékek körül forogna. Akkor egy ilyen afférral kapcsolatos érv érvényes lenne, mivel az közvetlenül ellentétes a családi értékek platformjával.
Kérdések és válaszok
K: Mi az ignoratio elenchi?
V: Az ignoratio elenchi egy informális tévedés, amikor egy érv, amely lehet, hogy érvényes, nem foglalkozik a kérdéses kérdéssel.
K: Mit jelent az "elenchi" kifejezés?
V: Az "elenchi" a görög "έλεγχος" szóból származik, ami cáfoló vagy megcáfoló érvet jelent.
K: Mit gondol Arisztotelész az ignoratio elenchiről?
V: Arisztotelész úgy vélte, hogy az ignoratio elenchi a kérdező által elkövetett hiba, amikor megpróbálja megcáfolni a válaszadó érvét, és ez a logika tudatlanságával egyenlő.
K: Arisztotelész szerint a logikai tévedések visszavezethetők az ignoratio elenchire?
V: Igen, Arisztotelész odáig megy, hogy azt mondja, minden logikai tévedés visszavezethető arra, amit ignoratio elenchinek nevez.
K: Az első bekezdésben leírt hiba az egyetlen módja az ignoratio elenchi használatának a modern korban?
V: Igen, a modern használat ezt a kifejezést sokkal szűkebben a fenti első bekezdésben leírt hiba fajtájára korlátozza.
K: Mi a fordítása az "ignoratio elenchi" kifejezésnek?
V: Az "ignoratio elenchi" nagyjából a cáfolat tudatlanságával vagy annak tudatlanságával fordítható, hogy mi a cáfolat.
K: Mi az ignoratio elenchi másik neve?
V: Az ignoratio elenchi más néven irreleváns következtetés vagy irreleváns tézis.
Keres