Informális tévedés
Az informális tévedés olyan érvelés, amelynek megadott premisszái nem támasztják alá a javasolt következtetést. Az informális tévedések gyakran érvelési hiba miatt jönnek létre. Ilyenkor a premisszák helytelenül kapcsolódnak a következtetéshez. A formális tévedéssel ellentétben a hiba a következtetés kérdéseivel kapcsolatos, mivel a tételeinek megfogalmazására a nyelvet használják; a természetes nyelv többet enged elmondani, mint amit a formális logika szimbolikája képes megjeleníteni. A deduktív érvelés valamennyi informális tévedése alapvető összefüggést tartalmaz a premisszák és a következtetés között. Ez teszi érvénytelenné az érvelést. Az összefüggéstelenség gyakran azért keletkezik, mert van egy rejtett társpremissza. Ha ez a társfeltétel kimondásra kerülne, akkor érvényesítené az érvelést.
Az induktív informális tévedések némileg eltérnek deduktív társaiktól, mivel érdemük inkább a premissza-konklúzió kapcsolat induktív erejében, mintsem a rejtett premisszák jelenlétében rejlik. Az elhamarkodott általánosítás tévedése például nagyjából a következőképpen fogalmazható meg:
p) S egy P
p) S szintén egy Q
c) ezért minden Ps egyben Qs is
Ha a P és Q populációi túl nagyok ahhoz, hogy teljes mintát lehessen venni belőlük, akkor az állítás induktív. Ilyen esetben elhamarkodott általánosítás történik, ha a P-k és Q-k száma nem elegendő a megfelelő populációk reprezentálásához. Fontos különbséget tenni egy érvelési elv (deduktív vagy induktív) és egy érvelés premisszája között.
Kérdések és válaszok
K: Mi az informális tévedés?
V: Az informális tévedés olyan logikai érvelés, amelynek premisszái nem támasztják alá a következtetést. Akkor fordul elő, ha a premisszák és a következtetés között nincs kapcsolat, amit általában egy ki nem mondott társpremissza okoz.
K: Miben különbözik a formális tévedéstől?
V: A formális tévedés logikai kérdésekkel kapcsolatos, míg az informális tévedés az érvelés hibáival kapcsolatos, amelyek abból adódnak, hogy a természetes nyelv lehetővé teszi, hogy többet mondjunk, mint ami formálisan ábrázolható.
K: Milyen példák vannak az informális tévedésekre?
V: Az informális tévedések közé tartozik például az elhamarkodott általánosítás, a kétértelműség és a kétértelműség tévedése.
K: Mi az elhamarkodott általánosítás?
V: Az elhamarkodott általánosítás az, amikor valaki túl kicsi mintán alapuló kijelentést tesz, amely nem reprezentálja a teljes populációt. Ez ahhoz vezethet, hogy korlátozott bizonyítékokból helytelen következtetéseket vonnak le.
K: Mi az a kétértelműség?
V: Equivokációról akkor beszélünk, amikor két különböző jelentést használunk ugyanarra a szóra vagy kifejezésre annak érdekében, hogy az jobban illeszkedjen egy érvelésbe. Ez zavarhoz és téves következtetések levonásához is vezethet.
K: Mik a kétértelműségből fakadó tévedések?
V: A kétértelműség tévedései akkor fordulnak elő, amikor a szavaknak vagy kifejezéseknek többféle jelentése van, ami ahhoz vezethet, hogy az emberek téves következtetéseket vonnak le valamiről, mert másképp értelmezik, mint ahogyan azt szándékolták.
