Az iglu egy olyan menedék (egy hely, ahol az emberek melegen és szárazon maradhatnak), amelyet egymásra helyezett hótömbökből építenek, és gyakran kupola alakúra formázzák (mint egy üreges labda fele). Ezeket télen a vadászok használták ideiglenes menedékként, amikor távol voltak a rendes otthonuktól; a hagyományos igluk azonban idővel tartósabb, egész családot befogadó szállásokká is válhattak.
Hol és kik építik
Leggyakrabban olyan területeken építették őket, ahol hetekig vagy hónapokig sok hó borítja a földet, például Kanada északi részén és Grönlandon. A legtöbb iglut az inuit őslakosok (néha eszkimóknak is nevezik őket) építik. Megjegyzendő, hogy az „eszkimó” kifejezés egyes közösségekben sértő lehet; ezért ma sokan az „Inuit” elnevezést részesítik előnyben.
Építés és szerkezet
Az iglu építése tapasztalatot és jó minőségű, tömörített havat igényel. Tipikus lépések:
- Hely kiválasztása: sík, szélvédett terület, lehetőleg kemény, szél által tömörített hó.
- Kör kijelölése: a kupola átmérőjének meghatározása, amely a belső tér nagyságát adja.
- Hótömbök kivágása: speciális késsel vagy hószawval vágott egyenletes blokkokból álló anyag.
- Blokkok elhelyezése spirálban: a rétegeket enyhén beljebb hajlítva rakják, míg a tetején kialakul a záró közt (a „kőműveskulcs” vagy „tetejere illesztett kő”).
- Belső kialakítás: padkák (alvóplatformok) és egy alacsony bejárati folyosó építése a hideg levegő visszatartására.
- Réskitöltés és simítás: a hézagokat hóval tömítik, kívülről gyakran „vakolatként” simítják a felületet a szilárdabb szerkezetért.
Szerkezeti és hőszigetelő jellemzők
A hó jó hőszigetelő anyag: a belső tér hőmérséklete egy lakott igluban jelentősen melegebb lehet, mint a külső levegő. Egy -40 °C-os külső hőmérséklet mellett a bent tartózkodás akár 0 °C köré vagy ennél is melegebbre emelkedhet az emberek testhője és egy egyszerű lámpa vagy fűtőtest hatására. Az iglu további fontos elemei:
- Bejárati alagút: alacsony, hosszú folyosó, amely csapdába ejti a hideg levegőt, így a belső tér melegebb marad.
- Szellőzés: apró nyílás a kupola tetején vagy falán a friss levegő bejutásához és a szén-monoxid felhalmozódásának megelőzéséhez.
- Alvóplatformok: a hidegtől elválasztott, kicsit magasabb fekhelyek a belső hő megtartására.
Használat és időtartam
Az igluk lehetnek ideiglenes vadászpihenők, hétvégi menedékek vagy hosszabb távú lakóhelyek. A kisebb vadásziglu felállítása néhány órától egy napig tart, míg nagyobb, többfunkciós igluk építése több napot is igénybe vehet. A megfelelően kialakított iglu évekig kitart, ha nem olvad el és nincsenek szerkezeti hibák.
Kulturális és modern jelentőség
Az iglu nemcsak praktikus menedék: jelentős szerepe van az inuit kultúrában, kézműves tudásuk és túlélési ismereteik része. Napjainkban az igluk turisztikai attrakcióként, túlélőképzések helyszíneként, sőt művészi installációként is megjelennek a világ különböző részein. Emellett a modern túlélési gyakorlatokban és vészhelyzeti építészetben is tanulmányozzák a hókupolák hatékony hőszigetelő tulajdonságait.
Biztonsági megfontolások
Az igluépítésnél és használatnál fontos a jó szellőzés biztosítása (különösen tűz vagy lámpa használatakor), a rossz hóviszonyok miatti beszakadás elkerülése, valamint az, hogy ne építsenek iglut veszélyes hófalak vagy lavinaveszély közelébe. Tapasztalat és helyismeret kulcsfontosságú a biztonságos, hosszú életű építményhez.
Ahogy az inuitok finomították az igluépítés technikáit, olykor nagyobb közösségi iglukat is emeltek, amelyek hosszabb távon is alkalmasak voltak több ember befogadására, sőt néha akár táncolásra és közösségi eseményekre is.


