Millennium-híd Londonban – a 'Wobbly Bridge' története és érdekességek
Millennium-híd Londonban — a 'Wobbly Bridge' története, lezárása és felújítása, érdekességek, műszaki megoldások és panorámás kilátások a Temze partján.
Koordináták: 51°30′37″N 0°05′54″W / 51.510173°N 0.098438639°W / 51.510173; -0.098438639
A Millennium Bridge egy gyalogos híd a Temze folyón Londonban. Ez egy acél függőhíd, amely összeköti a Bankside-ot a Cityvel. A híd a Southwark Bridge (folyásirányban lefelé) és a Blackfriars Railway Bridge (folyásirányban felfelé) között helyezkedik el. A hidat 2000. június 10-én nyitották meg; ez a Temze egyik legújabb gyalogoshídja, jellegzetes, alacsony profilú acélszerkezetével könnyen felismerhető.
Terv és kivitelezés
A Millennium Bridge tervezésében több neves cég és alkotó vett részt: az építészeti koncepció kialakításában szerepet játszott a Foster and Partners iroda, a szerkezeti tervezést az Ove Arup & Partners (Arup) végezte, és a tervezőcsapat tagja volt Sir Anthony Caro szobrászművész is. A híd egyszerre modern és visszafogott: keskeny, vízszintes járófelülete és oldalsó felfüggesztései miatt kevésbé tűnik „hídszerűnek”, így a folyóparti kilátás — különösen a Szent Pál-székesegyházra — jól érvényesül.
Műszaki jellemzők
A híd fő jellemzői:
- hossza: kb. 325 m
- járófelület: keskeny, kifejezetten gyalogosforgalomra tervezett
- szerkezet: acél fővázzal és felfüggesztő elemekkel, lapos, elegáns vonalvezetés
A szerkezet célja az volt, hogy minimálisra csökkentse a folyó fölötti vizuális tömeget, így a hidat közelről és távolról is könnyűszerrel beilleszthetőnek találták az építészeti környezetbe.
A billegés problémája és annak megoldása
A londoniak a Wobbly Bridge becenevet adták a hídnak, miután a nyitónapon — egy jótékonysági sétán részt vevők között — kellemetlen, váratlan oldalirányú lengést észleltek. A jelenség miatt a hidat még aznap lezárták. Rövid, korlátozott hozzáférés után a híd majdnem két évre zárva maradt, miközben a szakemberek kiderítették a billegés okát és műszaki megoldásokat dolgoztak ki.
A kiváltó ok a szinkronizált laterális gerjesztés (synchronous lateral excitation) volt: amikor a gyalogosok apró oldallépéseikben — tudtukon kívül — összehangolódtak a híd oldalirányú rezgéseivel, a tömeges járóforgalom rezonáns lengést hozott létre, amely tovább erősítette a mozgást. A probléma összetett, és a megszüntetéséhez nem elégett egyszerű szerkezeti merevítés.
A javításkor komplex rezgéscsillapító rendszereket és szerkezeti módosításokat telepítettek: különféle viszkózus és más típusú csillapítókat, valamint további korlátozó elemeket alkalmaztak, hogy elnyeljék a járókelők által keltett oldalirányú energiát és megakadályozzák a tömeges összhang kialakulását. A beavatkozások költsége mintegy néhány millió font volt, és a híd 2002-ben nyitották meg újra a közönség előtt.
Elhelyezkedés, látvány és használat
A híd déli vége a Globe Színház, a Bankside Galéria és a Tate Modern közelében található, az északi vége pedig a City of London School mellett, a Szent Pál-székesegyház alatt végződik. A híd vonalvezetése úgy van kialakítva, hogy a folyó túlpartjáról a híd támaszai által keretezett, a Szent Pál déli homlokzatára irányuló látvány különösen fotogén.
A Millennium Bridge ma népszerű gyalogos útvonal a Bankside és a City között: turisták és helyiek egyaránt használják, gyakran látni fényképezőkkel, iskolai csoportokkal és városi séták részeként. Emellett számos filmben és televíziós produkcióban is feltűnt a jellegzetes, modern megjelenése miatt.
Érdekességek
- A „Wobbly Bridge” név gyorsan elterjedt a sajtóban és a köztudatban, ami jól példázza, hogyan ragadnak rá a lakosokra a köznyelvi becenevek.
- A billegés miatti zárás és a sikeres műszaki beavatkozás jó példája annak, hogy a korszerű mérnöki módszerek és rezgéskontroll-oldalak hatékonyan orvosolhatják a látszólag váratlan problémákat.
- A híd tervezésekor külön figyelmet fordítottak arra, hogy a látkép védve legyen: a híd alacsony profilja és átlátható szerkezete lehetővé teszi a part menti épületek — különösen a Szent Pál-dóm — tiszta, keretezett megjelenését.
A Millennium Bridge így egyszerre vált ikonikus látványossággá, közlekedési kapcsolattá és tanulságos esettanulmánnyá a dinamikus szerkezetek viselkedéséről.
A híd a Szent Pál-székesegyház felől
Tervezés
A híd tervezésére 1996-ban a southwarki tanács szervezett pályázatot. A győztes pályázatot az Arup, a Foster and Partners és Sir Anthony Caro tervezte. A nyolc függőkábelt úgy feszítik meg, hogy 2000 tonnás erővel húzzák az egyes partokba épített pillérekhez - ez elegendő ahhoz, hogy a hídon egyszerre akár 5000 ember munkaterhelését is elbírja.
A híd mindössze három nappal a megnyitás után történő bezárása komoly nyilvános kritikát váltott ki, mivel egy másik nagy horderejű brit millenniumi projekt is kínos kudarcot szenvedett, hasonlóan ahhoz, ahogyan sokan a Millennium Dome-ot látták. Meglepődött, hogy a mérnökök nem látták előre a problémát, hiszen a számítógépes modellezés ma már bevett technika. A hídon végrehajtott módosítások azonban megszüntették az imbolygást, amely a híd 2002. februári újranyitása óta nem jelentkezett.
Rezonancia
A híd mozgását egy "pozitív visszacsatolás" jelenség okozta. Az emberek járásából adódó természetes kilengések kis oldalirányú rezgéseket okoztak a hídban. Ez viszont a hídon tartózkodó embereket arra késztette, hogy lépésben ringatózzanak, ami megnövelte a híd rezgéseinek amplitúdóját, és felerősítette a hatást.
A hidat egy kivételesen szép napon nyitották meg, és egy nagyszabású jótékonysági séta útvonalán is szerepelt. A megnyitó napján 90 000 ember kelt át a hídon, és egyszerre akár 2000 is lehetett a hídon.
A Millenniumi híd oldalrezgési problémái nagyon szokatlanok, de nem teljesen egyedülállóak. Más hidaknál is előfordultak hasonló problémák:
- Birmingham NEC Link híd, 0,7 Hz-es oldalirányú frekvenciával.
- Groves függőhíd, Chester, 1977-ben a jubileumi folyami regatta alatt
- Auckland Harbour Road Bridge, 0,67 Hz-es oldalirányú frekvenciával, egy 1975-ös bemutató során.
A mérnökök átfogó elemzése után a problémát úgy oldották meg, hogy 37 (energiaelosztó) csillapítót szereltek be a vízszintes mozgás szabályozására, és 52 (inerciális) csillapítót a függőleges mozgás szabályozására. Ez 2001 májusától 2002 januárjáig tartott, és 5 millió fontba került. Egy tesztelési időszakot követően a hidat 2002. február 22-én sikeresen újra megnyitották. A híd azóta nem volt kitéve jelentős rezgésnek. A probléma sikeres megoldása ellenére a londoniak körében továbbra is elterjedt a "billegő híd" jelző.
Folyékony csillapítók
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Millenniumi híd?
V: A Millennium Bridge, más néven London Millennium Footbridge, egy gyaloghíd a Temze folyó felett Londonban. Ez egy acél függőhíd, amely a Bankside-ot és a várost köti össze.
Q: Mikor nyílt meg?
V: A híd 2000. június 10-én nyílt meg.
K: Miért kapta a "lengőhíd" becenevet?
V: Amikor a jótékonysági sétán részt vevő emberek kellemetlen ingadozást éreztek, a londoniak a "Wobbly Bridge" becenevet adták a hídnak.
K: Mennyi ideig volt lezárva a híd a megnyitása után?
V: A hidat még aznap lezárták, és majdnem két évig zárva maradt, amíg költséges és bonyolult átalakításokat végeztek az ingadozás megszüntetése érdekében.
K: Hol vannak a híd két végén található nevezetességek?
V: A híd déli vége a Globe Színház, a Bankside Galéria és a Tate Modern közelében van, míg az északi vége a City of London School mellett, a Szent Pál Katedrális alatt található.
K: Milyen a kilátás a folyón túlra?
V: A folyó túloldalán jól látható a Szent Pál-templom déli homlokzata, amelyet a híd támasztékai kereteznek.
K: Volt-e más munka is, amikor a hidat 2002-ben újra megnyitották?
V: Igen, amikor a hidat 2002-ben újra megnyitották, költséges és összetett átalakításokat végeztek, hogy megszüntessék a lezárás előtt jelentkező ingadozásokat és hullámzásokat.
Keres