Huáscar: élete, uralma és Atahualpa elleni polgárháború
Huáscar: az inka császár élete, uralma és az Atahualpa elleni véres polgárháború — hatalmi harcok, hadseregek és Pizarro érkezésének sorsdöntő következményei.
Inti Cusi Huallpa Huáscar, vagy "Öröm Napja" 1503-1532 között élt, és az inka birodalom császára volt Kr.u. 1527–1532 között, apja Huayna Cápac és testvére Ninan Cuyochi utódja. Mindketten himlőben haltak meg, miközben Quito környékén harcoltak – a járvány az egyik fontos tényező volt, amely meggyengítette a birodalom stabilitását és hozzájárult a hatalmi válsághoz.
Apjuk és idősebb testvérük halálakor a birodalmat a két túlélő testvér, Huáscar és Atahualpa között osztották fel. Huáscar kapta a déli, nagyobbik részt a fővárossal, Cuscóval, Atahualpa pedig az északi tartományokat, beleértve Quitót (ma Ecuador területén). Néhány évig a két testvér békében uralkodott, de a határviták és az elismerés körüli követelések feszültségekhez vezettek: Huáscar követelte, hogy Atahualpa esküt tegyen neki, Atahualpa ezt megtagadta, és kitört a polgárháború.
Az ütközetek és a hadviselés
A források szerint Atahualpát északon több tehetséges hadvezér is támogatta, köztük Quizquiz és Atoq (Atoc). A kortárs spanyol krónikások igen nagy számokat közöltek: az északi erők akár 100 000 főt is mozgósíthattak, míg Huáscart mintegy 60 000 támogatta. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a krónikások hajlamosak voltak a létszámokat túlbecsülni; a modern történeti kutatás szerint a valódi számok kisebbek lehettek, de még így is jelentős erőkről van szó, ami jól mutatja az inka katonai mobilizációs képességét.
A háború több súlyos összecsapást hozott; 1531–1532 körül az északi csapatok több győzelmet arattak, és döntő fontosságú csatákban — többek között a Quipaipán környékén — legyőzték Huáscar erőit. Ennek következtében Huáscart fogságba ejtették és politikai ellenfélként eltávolították a hatalomból. A háború befejezetlen maradt abban az értelemben, hogy a teljes birodalmi konszolidáció nem valósult meg: Atahualpa ugyan előnybe került, de nem tudta teljesen stabilizálni hatalmát, amikor a spanyol hódítók megérkeztek.
Következmények és a spanyol hódítás
A Huáscar és Atahualpa közötti polgárháború súlyosan megosztotta és kimerítette az Inka Birodalmat. A belső viszályok, a járványok (különösen a himlő) és a megroggyant központi autoritás együttesen lehetővé tették, hogy a Francisco Pizarro vezette spanyol expedíció viszonylag kis létszámmal jelentős sikereket érjen el. A polgárháború részben magyarázza, miért tudták a spanyolok viszonylag gyorsan elfoglalni az inka területek egy részét: megosztottság, helyi ellenállás kikapcsolása és szövetségek kötése mind szerepet játszottak.
Huáscar végső sorsa
Huáscart 1532-ben fogták el az északi erők, és fogságban tartották. A pontos körülmények és időpontok egyes források szerint eltérnek: több krónika is említi, hogy Huáscar a spanyolok megérkezése körüli időszakban tragikusan végezte – források 1532–1533 körüli halálról számolnak be –, de az, hogy ki és pontosan mikor rendelte el a kivégzését, vitatott. Mindenesetre tény, hogy a testvérharc és az azt követő spanyol beavatkozás következtében Huáscar bukása a birodalom megszűnéséhez vezető folyamat része lett.
Összegzés
- Huáscar uralma (1527–1532) az Inka Birodalom utolsó virágkorának belső válságát tükrözi.
- A belső konfliktusok és a himlőjárvány gyengítették a birodalmat, és előkészítették a spanyolok sikerét.
- Bár a kortárs források nagy létszámokat említenek, a modern kutatás óvatosabb a számokkal szemben; az viszont világos, hogy a háború súlyos következményekkel járt.
Huáscar története fontos példája annak, hogyan vezethetnek dinasztikus viták és járványok egy erős birodalom gyors meggyengüléséhez — és végső soron külső hódítók sikeréhez.
Waskhar, a 12. inka császár
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Inti Cusi Huallpa Huáscar?
V: Inti Cusi Huallpa Huáscar az inka birodalom császára volt Kr. u. 1527 és 1532 között.
K: Hogyan lett Inti Cusi Huallpa Huáscar császár?
V: Inti Cusi Huallpa Huáscar követte apját, Huayna Capacot és testvérét, Ninan Cuyochit.
K: Miért osztották fel az inka birodalmat Huáscar és Atahualpa között?
V: A birodalmat a két túlélő testvér, Huáscar és Atahualpa között osztották fel apjuk és idősebb testvérük halála után.
K: A birodalom mely részeit kapta Huáscar és Atahualpa?
V: Huáscar kapta a birodalom nagyobb részét a fővárossal, Cuscóval, Atahualpa pedig az északi részeket, köztük Quitót.
K: Miért kezdődött a polgárháború Huáscar és Atahualpa között?
V: Huáscar azt követelte, hogy Atahuallpa esküdjön fel neki, Atahuallpa pedig megtagadta, ami a polgárháborúhoz vezetett.
K: Hány embere volt mindkét félnek a Huáscar és Atahualpa közötti polgárháborúban?
V: Atahualpa parancsnoka 100 000 fős seregeket vezetett, míg Huáscart körülbelül 60 000 ember támogatta.
K: Hogyan járult hozzá a polgárháború Francisco Pizarro sikeréhez az inka birodalomban?
V: A polgárháború meggyengítette az inka birodalmat, és Francisco Pizarro számára előnyt jelentett, amikor megérkezett.
Keres