Immanuel Nobel (1801–1872) — svéd mérnök, feltaláló, Alfred Nobel apja
Immanuel Nobel — svéd mérnök és feltaláló, Alfred Nobel apja: a forgó eszterga megalkotója, nitroglicerin-kísérletek és szenvedélyes iparos Szentpétervárról.
Immanuel Nobel (1801. március 24. – 1872. szeptember 3.) svéd mérnök és feltaláló, aki jelentős szerepet játszott a 19. századi ipari fejlesztésekben. Ő volt a rétegelt lemez gyártásában használt forgó eszterga (rotary lathe) egyik korai feltalálója, az eszköz lehetővé tette a vékony furnérrétegek gyorsabb és gazdaságosabb előállítását, ami fontos előrelépés volt a faipar, a hajóépítés és a bútorgyártás számára. Immanuel Nobel volt Robert Nobel, Ludvig Nobel és Alfred Nobel apja. Fiaival gyakran kísérletezett nitroglicerinnel is, ami veszélyes kísérletekhez vezetett és meghatározta családja későbbi kutatásait és vállalkozásait.
Szentpétervári évek és vállalkozói tevékenység
Nobel 1838-ban költözött Svédországból Oroszországba, azzal a céllal, hogy találmányait Szentpéterváron értékesítse. Két évtizedig élt ott családjával. A városban sikeresen működő üzemeket és műhelyeket alapított; tevékenysége kiterjedt gépészeti megoldásokra és ipari berendezésekre.
Immanuel sikeres hadianyaggyárat alapított, amely különböző robbanóanyagok és lőszerek gyártásával foglalkozott, és amelyet a korszak katonai igényei is támogattak. A krími háború végét követő politikai és gazdasági változások azonban 1856-ban fordulópontot hoztak: II. Sándor cár elrendelte a katonai költségvetés jelentős csökkentését, ami a hadiipari megrendelések visszaeséséhez és Immanuel vállalkozásának pénzügyi nehézségeihez vezetett. A piaci visszaesés és a finanszírozási gondok miatt cégének működése veszteségessé vált; 1859-ben Immanuel visszatért Svédországba, és gyárát ideiglenesen fiára, Ludvigre bízta. Végül 1862-ben a vállalatot hitelezői eladták.
Örökség
Nobel munkássága — különösen a forgó eszterga és más gépészeti megoldások — hosszabb távon hozzájárult a furnér- és rétegeltlemez-ipar fejlődéséhez. Családja, különösen fiai, később is fontos szerepet játszottak az orosz és európai iparban; legismertebb leszármazottja, Alfred Nobel pedig később a dinamit feltalálásával és a Nobel-díj alapításával vált világszerte ismertté. Immanuel Nobelt ma elsősorban mint feltalálót és ipari vállalkozót tartják számon, aki előkészítette azt a hátteret, amely családja későbbi sikereihez vezetett.
Immanuel Nobel, "az ifjabb"
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Immanuel Nobel?
V: Immanuel Nobel svéd mérnök és feltaláló volt, aki feltalálta a rétegelt lemez gyártásához használt forgó esztergát.
K: Kik voltak Immanuel Nobel híres fiai?
V: Immanuel Nobel híres fiai Robert Nobel, Ludvig Nobel és Alfred Nobel voltak.
K: Mivel kísérletezett Immanuel Nobel a fiaival együtt?
V: Immanuel Nobel fiaival együtt gyakran kísérletezett nitroglicerinnel.
K: Miért költözött Immanuel Nobel 1838-ban Svédországból Oroszországba?
V: Immanuel Nobel 1838-ban Svédországból Oroszországba költözött, hogy Szentpéterváron eladja találmányait.
K: Mi történt a krími háború 1856-os befejezése után Oroszországban?
V: Az 1856-os krími háború befejezése után II. Sándor cár elrendelte a katonai költségvetés súlyos csökkentését, ami miatt Immanuel Nobel hadianyaggyára veszteséget szenvedett.
K: Mikor tért vissza Immanuel Nobel Svédországba, és mit hagyott hátra?
V: Immanuel Nobel 1859-ben tért vissza Svédországba, és hadianyaggyárát fiára, Ludvigre hagyta.
K: Mi történt Immanuel Nobel cégével 1862-ben?
V: 1862-ben Immanuel Nobel cégét végül hitelezői eladták.
Keres